Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

ÉpületgépészetFűtéstechnika

A kisnyomású gőzfűtés elemei II.

2020/9. lapszám | Dr. Csoknyai István |  1004 |

Figylem! Ez a cikk 5 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A kisnyomású gőzfűtés elemei II.

Az Épületgépészeti Múzeum tárgyait bemutató sorozatunk megelőző darabjában a kisnyomású gőzfűtés elemeiről volt szó, és most ugyanezt a témát folytatjuk. Nem árulunk el meglepetést, ha azt mondjuk, bonyolult konstrukciójú szerkezetekről, és azok működéséről lesz szó.

A vízzsákcső és a torló viszonylag nem költséges elem. Nagy teljesítményű fogyasztók (kaloriferek, bojlerek stb.) után jobb minőségű leválasztót kell alkalmazni. Ilyen például az úszós kondenzedény, kondenzfazék néven ismert berendezés. Ez kialakításában nagyon hasonlít a kazánok már említett szintszabályozós kondenzadagolójához, csak nincs gőzcsatlakozása. Mivel a levegőt nem képes továbbengedni, a gőzcsatlakozás helyett légtelenítőt kell alkalmazni.

Modernebb leválasztó a termikus kondenzvíz-leválasztó. Ennek lényege egy síkmembrán, amely felett zárt térben olyan anyag van, melynek telítési nyomása a kondenzvíz forráspontja alatt van – ezáltal a kondenzvíz kissé lehűthető. Hasonló kialakítású a termodinamikus kondenzvíz-leválasztó, melyben membrán helyett egy finoman megmunkált korong van. Ez egy ugyancsak gondosan megmunkált üléken nyugszik. A korong alá kerülő telített gőz fellöki a korongot, a felette lévő térbe gőz kerül, míg az alatta lévő résben nagy gőzsebesség alakul ki. A korong felett az össznyomás statikus nyomást képez, míg alatta lényegében dinamikus nyomás uralkodik. Ez azt eredményezi, hogy a korong lecsapódik (erős csattanó hangot hallatva), mindaddig lezárva a szelepet, amíg a korong feletti térben nem kondenzálódik a gőz. Tehát stacioner üzemben is zár, illetve nyit a leválasztó, neve is innen ered. Mindkét utóbbi leválasztó a levegőt is átereszti.

Termodinamikus kondenzvíz-leválasztó

A légtelenítés is szót érdemel. A szakaszos üzem miatt szinte folyamatosan kell légteleníteni. A gőzvezetékből a gőz nyomja ki a levegőt a tér alján, ezért a légtelenítőket alulra kell elhelyezni. Például bojlerek, kaloriferek után indokolt külön légtelenítő szerkezetet alkalmazni. Ilyen a tágulótestes légtelenítő, mely azonban a kondenzvizet is áteresztheti. Ezt figyelembe kell venni az elhelyezésnél. Az egyes szerkezetek gyakran elromlanak, ezért alkalmaznak átkötőszakaszokat, elzárókkal.

Végül említést érdemel az, hogy a kondenzvíz rendkívül rossz minőségű, ezért sok esetben inkább csatornába engedték, kellően visszahűtve. A gőzkazánok különösen érzékenyek a vízminőségre. Nem csak fokozottan lágyított vízre van szükség, hanem gáztalanítani is kell a tápvizet. A nagyméretű kondenztárolókat körülbelül 80 °C-ra felfűtötték, így megvalósult a termikus gáztalanítás.

Átkötőszakasz elzárókkal

Összefoglalva, a gőzfűtés nagyon igényes tervezői, konstrukciós és energetikai követelményeket támaszt, ezért napjainkban szinte kizárólag technológiai követelményeknél alkalmazzák. Mindenképpen tiszteletre méltó az a mérnöki teljesítmény, melyet a korabeli konstruktőrök valósítottak meg.

Múzeum

Kapcsolódó