Az Épületgépészeti Múzeum tárgyait bemutató sorozatunkban ismét egy rendhagyó írást olvashatnak. Tulajdonképpen egy mininovellát, amely formáját tekintve egy kisfiú naplóbejegyzése. Ha formailag nem is illik ez az írás az eddig megszokottak közé, tartalmilag már nagyon is, hiszen egy olyan berendezés áll a középpontjában, amely régen megszokott része volt a fürdőszobák felszerelésének.
Apu megmondta, hogy melyikünk mikor fürödhet egy héten. Mert ha egyszer befűtünk a fürdőkályhába, akkor az egy emberre való meleg vizet csinál. A kályha egyébként szép barna, vagy inkább vöröses, az alsó rész meg vasból van. Ott ég a tűz, amit én kezelek, oldalt meg van rajta egy cső, aminek a vége meg belóg a kád fölé, eztet úgy hívják hogy zuhany. Ezt most a naplóba írom, dátumozás nélkül, merthogy ez sokszor van. Ami a nem jó, hogy nekem több fát kell felhordanom a pincéből, merthogy ez azzal működik. Apu egyszer megmutatta, hogyan kell begyújtani, megtartani az égést, azóta ezt én csinálom minden héten háromszor.
Egy gyönyörű darab a múzeum kiállítóterében
Balra: Beépített hőmérővel szerelt fürdőhenger
Jobbra: A fűtőberendezés felépítése
Ma én kerültem sorra, amit már nagyon vártam, mert a focizásban nagyon kimelegedtem, meg el is estem, poros vagyok. Mikor már elég melegnek találtam a kályha oldalát, akkor megeresztettem a melegcsapot, aztán persze hideget is hozzá. Ami szintén nagyon lényeges: odakészítettem azt a deszkát, amit apu csinált, ezt keresztbe kell tenni a kádon, és majd ez lesz a repülőtér. Merthogy van két alumíniumból készült repülőm, az egyik egy stuka, olyan tizenöt centisek, a víz az nem árt nekik. Azér’ van kettő, mert az egyik a magyar lesz a másik meg a ruszki, azt rá kellett festenem, mármint a felségjelzéseket.
A szomszédban lakó barátomnak az apja amolyan festőművész-féle, úgyhogy átmentem és kértem a papától egy-két festéket. Rápingáltam a gépekre a jelzéseket, aránylag hamar megszáradtak, mire rám került a fürdés, már használhatók is voltak a vízben. Brrrrr-brrrr- és már szálltak is fel a repülők, fent a levegőben, aztán tüzeltek egymásra durrrrr-durrrr, naná hogy a magyar győzött, a ruszki meg beleesett a vízbe és a fenékre süllyedt. Szóval győztem ez a lényeg!
Aztán megeresztettem a zuhanyt is, hogy a repülők menjenek esőben is, merthogy akkor is kell repülni, ha ez a parancs.
– Kisfiam, azért vigyázz azokkal a repülőkkel, már hogy a zománc miatt, és ne pancsoljál sok vizet a padlóra, mert anyád nagyon mérges lesz, mert neki kell majd feltörölni! – szólt be apám a fürdőszobába.
Jól van na, gondoltam, és be is fejeztem ezt a repülőzést, amúgy is kezdett már langyosodni a vizem, úgy látszik, a tűz is elhamvadt. Persze ha majd egészen kihűl, akkor kell majd kihamuznom, igaz, hogy az ráér egy nappal később is, vagy ha majd újra kell befűtenem. Törülközés után már a pizsamába bújtam, „vacsorára jó leszek így is” jelszóval, aztán majd jön egy kis rádiózás, hogy megtudjuk, hogy miként is állanak a repülőink. Bemondták, hogy sajnos a Kishorthy lezuhant mindjárt a felszállás után szegény. Legközelebb majd ezt is eljátszom gondoltam, meg hogy mi a fenének kell ez a háborúsdi, csak irtják egymást ezek a népek. Persze ez nem az én dolgom, de mégis nagyon fáj a szívem a katonákért, remélem, mire akkora leszek, már nem kell bevonulni.
Az én dolgom, hogy a suliban megálljam a helyem, anyu múltkor meg is dicsért amikor elmeséltem neki, hogy magyarból is kaptam egy jelest mert a házi feladatom jól sikerült, a tanár úr még fel is olvasta az osztálynak. Ezeket rögtön megcsinálom, amikor hazaérek a suliból, apu is mindig mondja, hogy első a kötelesség, aztán jöhet a játék. Kár, hogy a repülőkön kívül mást nem nagyon hozhatok be a kádba, mert nem szeretik a vizet, azokkal a szőnyegen szoktunk játszani, ha jönnek a barátaim, egyedül nem nagyon érdekes. Azok közül a harckocsit szeretem a legjobban, mert annak van indexe meg a kormánnyal lehet mozgatni az első kerekeket. Igaz hogy van két kis macim is, a Zebulon meg a Dorka, ők apu íróasztalának az oldalsó részében laknak, még világításuk is van egy elemről csináltam. De azért a legjobb, ha a kádban pancsolhatok és vezetgethetem a repülőket
Vidéki lakóház vizes rendszere Szántó Mór katalógusában
