A tetők fehérre festése hatékonyabb lenne az olyan városok hűtésében, mint London, mint a növényzettel borított „zöldtetők”, az utcaszintű növényzet vagy a napelemek – állítja egy új tanulmány.
A University College London (UCL) kutatói által vezetett és a Geophysical Research Letters -ben megjelent tanulmány szerzői London háromdimenziós városi klímamodelljét használták a különböző passzív és aktív városi hőgazdálkodási rendszerek hatásainak tesztelésére. Ilyenek voltak a festett, „hűvös tetők”, a tetőre szerelt napelemek, a zöldtetők, a földszinti növényzet és a légkondicionálás 2018 nyarának két legmelegebb napján. Azt találták, hogy ha London-szerte széles körben alkalmaznák, a hűvös tetők átlagosan körülbelül 1,2 °C-kal csökkenthetnék a kültéri hőmérsékletet a városban, egyes helyeken pedig akár 2 °C-kal is.
Más rendszerek, mint például a kiterjedt utcaszintű növényzet vagy a napelemek kisebb, 0,3Celsius-fokos nettó hűtési hatást biztosítanának, bár, ellentétben a fehér tetőkkel, más környezeti előnyökkel is járnának. A zöldtetők például segítenek a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadék jelentette problémák mérséklésében, és élőhelyet biztosítanak számos állatnak is, ám a városra gyakorolt nettó hűtőhatásuk átlagosan elhanyagolható.
A légkondi kint bizony fűt
A tanulmány szerint a londoni épületek teljes körű légkondicionálása körülbelül 0,15 °C-kal melegítené fel a várost, ha annak egészét tekintjük, de a sűrűn lakott és irodaépületekkel is telezsúfolt városmagban ez a hatás elérné akár az 1 °C-kot is. A kutatók azt is megállapították, hogy modelljükben a klímaberendezések energiaellátást teljes egészében fotovoltaikus napelemekkel lehetne kielégíteni, ha a lehető legnagyobb mértékben telepítenék őket.
Mindent a maximumon vizsgáltak
Az egyes módszerek potenciális teljes hatásának felmérése érdekében a csapat mindegyiket úgy modellezte, mintha azokat olyan széles körben alkalmazták volna, amennyire az elméletileg lehetséges London egész területén, minden a lakóházán, kereskedelmi és ipari épületén. – Átfogóan teszteltünk számos olyan módszert, amellyel Londonhoz hasonló városok alkalmazkodhatnának a felmelegedéshez, mérsékelhetve annak hatását, és megállapítottuk, hogy a fehér, hűvös tetők a legjobbak a hőmérséklet alacsonyan tartására a rendkívül forró nyári napokon – mondta el dr. Oscar Brousse, az UCL Bartlett School munkatársa. – Más módszereknek számos fontos mellékhatása volt, de egyik sem volt képes a kültéri városi hőt közel azonos szintre csökkenteni – tette hozzá.
Bár a zöldtetők hatása átlagosan elhanyagolható volt, a kutatók azt találták, hogy a hőmérsékletre gyakorolt hatásuk jelentősen változott a nap folyamán. A legmelegebb napszakokban a zöldtetők széles körű elterjedése átlagosan 0,5 °C-kal csökkentheti a városi hőmérsékletet. A kutatók szerint azonban ez egyik napról a másikra kompenzálódik, mivel a tetők hőtömege megtartja a nappali hőt, és kisugározza, miután a nap lement, és körülbelül ugyanennyivel növeli az éjszakai hőmérsékletet, mint amennyivel csökkentették a nappalit.
A jelentés szerint a város zöldfelületeinek fűből lombos fákkal való borítása az éjszakánként lehűtené a hőmérsékletet, de a legjobb esetben vegyes hatást váltana ki a nap folyamán. Ezenkívül valószínűleg megnövelné a levegőben lévő vízgőz mennyiségét, a megnövekedett páratartalom pedig tovább rontaná a város lakóinak hőérzetét.
Indiában már bevált
Amit a kutatók Londonban még csak most vizsgáltak, az másutt már bevált. A 2010-es heves hőhullámot követően az indiai Ahmedábádban tervet dolgoztak ki a hőmérséklet megfékezésére, amely rendszeresen megugrik az éves monszun előtti hónapokban. Körülbelül 7000 alacsony jövedelmű háztartás tetejét meszelték fehérre, ami napfény visszaverésével jelentősen csökkentette a belső hőmérsékletet. A város emellett fákat ültetett és ingyenes vizet biztosít a lakosságnak, így becslések szerint évente 1100 életet ment meg. Ahmadábád 30 másik indiai városnak szolgál követendő mintául, amelyek hasonló hűtési terveket tettek közzé vagy dolgoznak ki.
Ahmadábádban ezzel az egyszerű módszerrel évente ezrek életét mentették meg
Aggasztó jövőkép
Az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja (UNEP) által készített jelentés szerint 2050-ig a hűtőberendezések globális beépített kapacitása megháromszorozódik. A hűtés kettős terhelést jelent az éghajlatra: a klíma- és egyéb hűtőberendezések egyrészt közvetlenül fűtik a környezetüket, másrészt a belőlük elszivárgó gázok sokkal jobban melegítik a légkürt, mint a szén. 2050-re, hacsak nem sikerül ezt aktív vagy passzív módon megakadályozni, közel 1000 városban lesz átlagosan 35 °C a nyári hőmérséklet. Ez a szám a háromszorosa a jelenleginek. A magas hőmérsékletnek kitett városi lakosság részaránya 800 százalékkal növekedhet, és a század közepére elérheti az 1,6 milliárdot.
