Több mint tíz kilométernyi új vezetékkel és tízezer új lakással bővült tavaly Bécs távfűtési hálózata. Ezzel nyugati szomszédunkban talán arra is követendő példát mutatnak, hogyan lehet megoldani a városi épületek gázfüggőségének csökkentését és a károsanyag-kibocsátás mérséklését.
Húsz-harminc éve jelentős hátrányban voltak az ingatlanpiacon a távfűtéses lakások tulajdonosai. Ez nem is csoda, a szabályozhatatlan, egystrangos rendszerek korában a távfűtés jellemzően drágább, és kevésbé komfortos megoldás volt, mint az egyedi gázfűtés. Köszönhetően – a lassú, de azért folyamatos – fejlesztéseknek, az egyedi hőmérsékletszabályozást és mérést lehetővé tevő átkötőszakaszos felújításoknak, ez a helyzet mostanra jelentősen megváltozott. Budapesten is megindult a hőellátó hálózat bővítése, amelynek révén új épületekbe nyílt lehetőség a távfűtés alkalmazására, és vidéki városokból és érkeztek hírek jelentős fejlesztésekről. Igazi fellendülése ugyanakkor tőlünk egy kicsit nyugatabbra, Bécsben van a technológiának.
Címkép: a Friedensreich Hundertwasser által „felöltöztetett” szemétégető nem csupán nevezetes turistalátványosság, hanem hatvanezer bécsi háztartást lát el távhővel és ötvenezret árammal
Plusz tízezer ügyfél egy év alatt
Tízezer háztartással bővült tavaly a bécsi távhőhálózat – jelentette nemrégiben büszkén a város ügyeit a nemzetközi közvélemény felé prezentáló WH International Services GmbH. Ez elsőrorban annak köszönhető, hogy az elmúlt évben több mint nyolcvanmillió eurót fordított a bécsi energiaszolgáltató, a Wien Energie a bécsi távhő dekarbonizálására és a hálózat bővítésére. A tízezer új ügyfél mellett 12,5 kilométernyi új vezeték és Európa legnagyobb hőszivattyúja az eredmény.
Több mint 1300 kilométeres vezetékhálózatával a bécsi távhő már most is Európa legjobbjai közé tartozik. Tavaly 12,5 kilométerrel, négy területi hőközponttal és kétszáz épülettel – ami tízezer lakást jelent – bővült az osztrák főváros távhő-hálózata. Ez azt jelenti, hogy a Wien Energie már 460 ezer háztartást és nyolcezer üzleti ügyfelet lát el távhővel. Mivel a cél, hogy 2040-re Bécs és a távhőellátás is klímasemleges legyen, tovább bővítik és dekarbonizálják a távhőhálózatot.
További terjeszkedés
A Wien Energie az elkövetkező években 50 millió eurót fordít arra, hogy négy kísérleti területen – Rossauban, a Gumpendorfer Strassén, az Aliiertenviertelben és a Huber-Blockban – kiépítse a távhőt és annyi tapasztalatot szerezzen a további bővítésekhez valamint az alternatív fűtési megoldások kiépítésében, amennyit csak tud. Közben folyamatosan bővítik a távhőhálózatot a sűrűn lakott belső kerületekben és az elkövetkező öt évben egymillárd eurót fordítanak arra, hogy függetlenné váljanak a földgáztól. Így a jövőben sem az energiaválságtól, sem a robbanásszerűen megugró energiaáraktól nem kell többé tartaniuk.
Jelenleg a bécsi távhő bő fele földgázalapú kapcsolt energiatermelésből származik, egyharmada a hulladékégetésből, a maradék pedig biomasszából valamint ipari hulladékhő, föld- és környezeti hő felhasználásából.
Európa legnagyobb hőszivattyúja is a távfűtés szolgálatában áll
Cél a nettó nulla kibocsátás
Annak érdekében, hogy 2040-re sikerüljön elérni a kitűzött klímasemlegességet, nagy szerepet szánnak a hőszivattyúknak és a mélységi geotermiának. Tavaly decemberben helyezték üzembe Európa legnagyobb hőszivattyúját, amely a simmeringi szennyvíztisztító hulladékhőjét hasznosítja és az első fázisban 56 ezer háztartás ellátására elegendő távhőt termel. A Wien Energie célja, hogy emellett 2030-ra a bécsi távhőtermelés 20 százaléka a mélységi geotermiából származzon és mintegy 125 ezer háztartást lássanak el vele. A tervek szerint így 2040-re a hőszivattyúk és a mélységi geotermia adná a bécsi távhőtermelés 55 százalékát.
Ráadásul a megújuló energiaforrások egyre nagyobb arányú bevonása a távhőtermelésbe nemcsak a gázfüggetlenséget javítaná és a környezetnek tesz jót, de a fogyasztók pénztárcájának is. A Wien Energie ugyanis már egy olyan tarifarendszeren dolgozik, amely arányosan tükrözi a megújuló energiaforrások felhasználását az energiamixben.
Az osztrák főváros a távhűtés fejlesztésében is élen jár
Támaszkodnak mások tudására
A geotermikus források kiaknázást a város annyira komolyan gondolja, hogy a Wien Energie és az osztrák olajvállalat, az OMV közös céget hozott létre, hogy az osztrák főváros alatt 3000 méteres mélységben talált forróvíz-vagyont klímasemleges távhő előállítására használják fel. 200 ezer bécsi háztartást látnának el így, egyelőre 20 millió eurót fordítanak az első mélységi geotermián alapuló erőmű tervezésére.
Az OMV tudja, hogyan kell kutat fúrni, a Wien Energie pedig el tudja juttatni a meleg vizet a fogyasztókhoz – nagyjából ez az alapgondolata a két óriáscég együttműködésének Bécs alatt néhány évvel ezelőtt találtak jelentős forróvíz-vagyont, amelynek hőmérséklete meghaladja a 100 Celsius-fokot. Ezt szeretnék távhő előállítására felhasználni, hogy földgáz helyett megújuló energiaforrásokon alapuljon az osztrák főváros távhőellátása és 2040-re klímasemleges lehessen.
Első körben 20 millió eurót fektetnek be a tervezésbe, és Bécs új városrészében, Aspernben építik meg az első mélységi geotermián alapuló erőművet, amelynek jelenleg az engedélyeztetése zajlik. Ha minden az ütemterv szerint alakul, a fúrások még idén elindulhatnak, és 2027-ben kezdheti meg működését a 20 megawattos létesítmény, amely 20 ezer háztartást lát majd el klímasemleges távhővel. A 80 millió eurós összköltségű kísérleti beruházás ezen kívül fontos adatokkal és információkkal szolgál majd a tervezett további legalább hét erőműhöz, amelyek összteljesítménye 200 megawatt lesz.
Így működik majd
A technológia lényege, hogy a 2-5 kilométeres mélységben található forró vizet szivattyúkkal a felszínre hozzák, ahol hőcserélők segítségével elvonják tőle a hőt. Az így nyert hőt a távhőhálózatba táplálják, a kihűlt vizet pedig visszavezetik az eredeti lelőhelyére. Így egy zárt, megújuló körforgás jön létre. A projekt célja, hogy a mélységi geotermia segítségével összesen 200 ezer bécsi háztartást lássanak el klímasemleges távhővel és 2030-ra 900 gigawattórányi távhő származzon ebből a lokális, az energiaimporttól független forrásból.
Michael Strebl, a Wien Energie igazgatója az ORF-nek azt is elmondta, hogy – az időjárástól függően – jelenleg 6500 gigawattóra körül van a távhőfogyasztás. Ennek 55-60 százaléka földgázból származik, a többi pedig hulladékhőből – például a Mannertől vagy a Spittelaui hulladékégetőtől. A cél az, hogy az energiaátállás végére negyedeljék a forrásokat. Vagyis a távhő egynegyede – vagy akár egyharmada – óriási hőcserélő berendezésektől, egynegyede a hulladékégetésből, egynegyede a geotermiából, egynegyede pedig egy zöld technológián alapuló, még csak terv szintjén létező új erőműből származzon.
