Az Épületgépészeti Múzeum tárgyait bemutató sorozatunkban ezúttal olyan eszközöket fogunk bemutatni, amelyek sem egykor, sem pedig ma nem hiányozhattak egy épületgépész szakember ládájából, legfeljebb mostanra megváltoztak. Igen, a szerszámokról lesz szó, a szerzőtől már megszokott egyedi, novellisztikus formába öntve.
Miki bácsi, a múzeum öreg éjjeliőre összecsomagolta kis vacsorájának maradványait, összeszedte az elhullott morzsákat, hogy a netán előforduló egerek ne lakmározzanak. Bár az épület az épületgépészet számára újonnan épült, már nagyjából tudta is mindennek a helyét. Meg a kis történeteket, amiket a Direktor a fiának mesélt, amikor a látogatási időn túl körbejártak az épületben egy sétájuk alkalmával.
Nos, íme, itt láthatod azokat a szerszámokat is, amikkel az egyes részek kialakítást nyertek. Hát, neked is van egy kis készleted, amit karácsonyra kaptál, persze az korántsem ilyen bő, mint ez. Már meséltem, hogy nem elég az egyes eszközöket a gyárakban előállítani, fel is kell szerelni a tervek szerint megjelölt helyekre, összekötni a vezetékekkel, és ehhez a munkához néha egészen speciális szerszámok is kellenek a kalapácson kívül. Szükséges tehát a munkahelyen egy szerszám-park is, amikkel az egyes darabok a helyükre kerülhetnek, vagy egymáshoz kapcsolhatók. Nem ismeretlenek ezek előtted, a kalapácsokon kívül csavarhúzók, különféle fogók, kombináltak és csőfogók, szúró-, fúró- és vágóeszközök satöbbi.
Speciális villáskulcs
Kalapácsfejű franciakulcs, és régi, kicsi csőfogó
Pergőcsavarhúzó
Régi laposfogóvágó, lemezből
Hátsó menetes állítású svédfogó
Nagy cigányfúró fa nyéllel
Pergőfúró
Mini benzinlámpa és kócbeverő
Mindez ahhoz kell, hogy az elképzelt rendszer kialakítható legyen a tervek szerint és a helyszíni viszonyokhoz is igazítva. Nem feledkezve arról, hogy az utólagos hozzáférés is biztosítva legyen. Célszerű persze, hogy a tetthelyen csak azok a szerszámok legyenek, amelyek okvetlenül szükségesek, felesleges volna az egész készletet odavinni. Tudod, ma már olyan spéci szerszámok is vannak, amikről a régebbi nemzedékeknek is tudniuk kell. Nos ezért is szükség van egy ilyen múzeumra, mint a mienk, ahol bemutathatók az egyes szerszám-féleségek fejlődési fokozatai is. Célszerű a háttér (szegek, csavarok stb.) bemutatása is, hogy a leendő szerelők képben legyenek. Hiszen ezek nélkül egy létesítmény összerakásához hozzá sem szabad kezdeni.
A különféle szerszámokat nem szabad ám ömlesztve tárolni, hanem úgy, hogy a szükségletnek megfelelően mindegyikhez gyorsan, keresgélés nélkül hozzá lehessen férni. Az sem egy hátrány, ha van a szerelőnél egy kézitároló, hiszen nem lehet mindent a munkaruhára akasztani. Nos aztán külön odafigyelést igényelnek az olyan szerszámok, amelyek égőberendezéssel működnek, például a forrasztók (8. kép), hiszen a páka nem minden esetben a célszerszám. Szóval a tűzvédelem is előtérben van, az odafigyelés okvetlenül fontos dolog.
Azt hiszem, nem kell külön felhívnom a figyelmedet arra, hogy minden munkahelyen ezeknek a szerszámoknak a helyes kezelésére is fel kell hívni a figyelmet, bár aki már idáig eljut a tanulmányaiban, azok már bírnak némi anyag- és szerszámismerettel.
A jó működéshez persze hozzá tartozik a munkahelyi rend és tisztaság is, ezen szerszámok esetében külön fontosságot kell tulajdonítani a munkálatok vezetésénél. Nem szabad sajnálni az időt és fáradtságot a szerszámok rendben tartásához, a működőképesség fenntartásához. Ha valahol hiba van, azonnal ki kell küszöbölni, az olajozott működést biztosítani kell.
Láthatod kisfiam, hogy az épületgépészeti tevékenység milyen szerteágazó, a véglegesen kialakuló rendszerek milyen sokrétű odafigyelést igényelnek. Rugalmasan kell kezelni a munkavégzést, hiszen nem tudható, hogy milyen meglepetések állhatnak elő, hiszen egy épületben sokféle munkavégzés folyik, óhatatlanul előállhatnak kereszteződések még a legjobban előkészített tervek esetében is. Persze az összehangolásra mindig is vannak felkészült emberek, hogy az egyes különféle szakterületek ütközés-mentesen készüljenek el. Ügyelni kell tehát az esetleges szerszámok cserélhetőségére, azon túlmenően is, hogy az egyes szakterületek, és most csak az épületgépészeten belőli rendszerekre gondolok, fokozott odafigyelést igényelnek, hogy a szereléseknél az ütközések mindenképpen elkerülhetők legyenek. A „toronyiránt” történő szerelés természetesen nem megengedhető, és ha a megoldáshoz esetleg olyan szerszámra mutatkozik igény, akkor az okvetlenül beszerzendő.
Természetesen kerülendők a nem esztétikus megoldások is, amelyek a szakma lebecsüléséhez vezethetnek. Legjobb az, ha az épületgépészeti rendszerek kialakítása egy kézben összpontosul egy létesítményen belül. Előállhatnak olyan esetek, amikor az összeütközés elkerülhetetlen, akkor a szakmailag rossz megoldás kerülendő és a más szakmákkal történő egyeztetés nélkülözhetetlenné válik. Ne feledjük, hogy a jó szerszámkészlet nagy segítséget jelent a rendszerek gazdaságos, esztétikus, szakmailag is rendezett kialakításánál, biztosítva a létesítmény eleve elképzelt jó működtetésének lehetőségét.
