Lapunk kiadója 2026. május 27-én nagyszabású konferenciát szervezett, melyen a lakásokban megjelenő penész, helyesebben annak elkerülése állt a középpontban. Büszkék vagyunk rá, hogy sikerült a hazai piacon talán három legjelentősebb légtechnikai cég egy-egy előadóját is a pódiumra állítanunk. Akik szívesen megtekintenék az előadásokat, megtehetik ezt a VGF&HKL YouTube-csatornáján, hiszen a videókat feltöltöttük, de a szóban forgó előadásokat egy cikkben egyesítve most írásban is közöljük. Mivel ebben a munkában szerkesztőként csupán a lejegyző „íródeák” szerepe jutott, ezért szerzőként is az előadókat tüntettük fel. A közcímeknél jelöltük, hogy melyik szerző szövegét olvassák éppen.
Lakóépületek igényvezérelt szellőzése: Fókuszban a legkedvezőbb bekerülési költség és az egészség
Engel-Ziegler György
A modern építőipar és az ingatlanpiac radikális átalakuláson ment keresztül az elmúlt évtizedekben, és ezzel párhuzamosan a szellőztetés fogalma is teljesen új értelmet nyert. Ha visszatekintünk a múltba, a lakások szellőzése évtizedeken át szinte kizárólag a nyílt égésterű tüzelőberendezések – gázkonvektorok, átfolyós vízmelegítők – légpótlását, az úgynevezett kéményáramkör fenntartását jelentette. A friss levegő bejutását a nyílászárók tömítetlensége, a természetes filtráció pedig szinte önműködően elvégezte.
Mára azonban a világ megváltozott. A fokozott energiamegtakarítási kényszer és a szigorú energetikai előírások miatt épületeinket gyakorlatilag hermetikusan lezárjuk. A modern, háromrétegű üvegezéssel ellátott, kiváló hőszigetelésű nyílászárók drasztikusan lecsökkentik ezt a természetes filtrációt. Ha nem gondoskodunk a légcseréről, a lakásokban felhalmozódik a pára, a szén-dioxid, az illékony szerves vegyületek, ami egyenes út a penészedéshez és a lakók egészségének romlásához. Fel kell ismernünk: a természetes filtráció hiánya csak folyamatos és szabályozott szellőzéssel pótolható energiatakarékosan és komfortosan!
Szigorodó jogszabályi környezet: fókuszban a páratartalom
Nemcsak a józan ész és az egészségügyi szempontok, hanem a jogalkotó is egyre határozottabban követeli meg a kontrollált légcserét. A legújabb hazai szabályozás, a 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (amely a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szól) VIII. fejezete különös figyelmet szentel a helyiségek szellőzésének.
A rendelet 116. § (1) bekezdése kimondja, hogy a helyiségek rendeltetésének megfelelő mértékű szellőzésről és légcseréről kötelező gondoskodni, beleértve a tüzelő- és gázfogyasztó berendezések jogszabályszerű légellátását is. Ami azonban épületgépészeti szempontból még ennél is komolyabb tervezési fegyelmet követel, az a (2) bekezdés: „Ha a huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiség légcseréjét szellőztető rendszer biztosítja, akkor a szellőztető rendszernek biztosítania kell azt is, hogy a helyiség relatív páratartalma 40–60 százalék közötti legyen.”
A jogszabály emellett egyértelműen megtiltja a közös terekbe vagy aluljárókba történő szellőztetést (116. § (3)), kötelezővé teszi a konyhai gőztermelő berendezéseknél az el nem zárható gravitációs vészszellőzőt (116. § (4)), és előírja a bűzös, gőzös levegő tető fölé történő kivezetését (116. § (5)). A 118. § pedig a frisslevegő-vételi pontok szélirány- és turbulenciafüggő, a szennyezett levegő kidobótól mért legalább 3,0 méteres védőtávolságát határozza meg.
Hogyan felelhetünk meg ezeknek a szigorú elvárásoknak úgy, hogy közben a beruházási költségek se szálljanak el?
A szellőztetési koncepciók és a realitás talaja
Amikor modern szellőztetésről beszélünk, a szakmának és a megrendelőknek különböző alternatívák állnak rendelkezésére, amelyek eltérő műszaki tartalommal és költségvonzattal bírnak:
Központi hővisszanyerős szellőzés Kétségkívül ez képviseli a legmagasabb műszaki komfortot. A légcsatorna-hálózaton keresztül megvalósuló hővisszanyerés energiamegtakarítás szempontjából kiváló, ám a magas beruházási, tervezési és kivitelezési költségek, valamint a jelentős helyigény miatt sok projektnél (különösen a többlakásos társasházaknál vagy a költségérzékeny családi házas felújításoknál) kompromisszumra kényszerülünk.
Decentralizált hővisszanyerők A faláttörésbe építhető, pontszerűen működő berendezések jó alternatívát nyújtanak egy-egy helyiség lokális kezelésére, de egy teljes lakás összehangolt, normatív szellőztetését és a páratartalom 40-60% között tartását nehezen és sokszor zajosan valósítják meg.
Páraszabályozott, higrovezérelt gépi szellőzés Ez a koncepció tökéletes egyensúlyt teremt az egészséges beltéri klíma, a jogszabályi megfelelőség és a legalacsonyabb bekerülési költség között.
Páraszabályozott légbevezetők
A hibrid, igényvezérelt szellőzés működési elve
Az általunk képviselt igényvezérelt gépi szellőzés alapkoncepciója rendkívül logikus:
Friss levegő bevezetése helyiségenként, igény szerint A száraz helyiségekben (nappali, hálószobák) a nyílászárókba vagy a külső falba épített páraszabályozott légbevezetők gondoskodnak a friss levegő utánpótlásáról. Ezek a készülékek áramellátás nélkül, a belső levegő relatív páratartalmára reagálva nyitnak vagy zárnak. Ha a szobában tartózkodnak és nő a páratartalom, a légbevezető kinyit; ha a szoba üres, a minimumra zár, megelőzve a felesleges szellőzési hőveszteséget.
Az elhasznált levegő elvezetése a kiszolgáló helyiségeken keresztül A technológiai és vizes helyiségekből (konyha, fürdő, WC) folyamatos üzemű elszívással távolítjuk el a szennyezett levegőt.
Rendkívül fontos kiemelni, hogy a légbevezetők önmagukban nem képesek biztosítani az elégséges szellőzést. Teljes hatékonyságukat kizárólag egy folyamatos működésű, mechanikus elszívó ventilátorral együtt érik el. A lakásközponti ventilátorok csendes és teljesen észrevétlen működés mellett képesek akár 5 helyiség egyidejű, igény szerinti elszívását biztosítani, akár oldalfalra, gardróbba vagy álmennyezet alá rejtve.
Gyakori aggály a nyílászárókba építhető elemeknél a külső zajok bejutása. A mai modern 3 rétegű üvegezéssel készült ablakok mintegy 35 dB zajcsillapításra képesek. Ha ezekhez fokozott akusztikai képességű (37 dB-es) légbevezetőket választunk, a lakás csendje és komfortja garanciavesztés nélkül megmarad.
Szabályozott gépi szellőzés többemeletes lakó- és középületekhez
A számok magukért beszélnek: költséghatékonyság a gyakorlatban
Végezetül tekintsük át, mit jelent mindez a beruházói, kivitelezői oldalon a költségek szintjén. Egy nemrégiben megvalósult, 58 lakásos társasház teljes szellőztetési rendszerének adatait alapul véve a valóság a következő:
A teljes projekt higrovezérelt, szabályozott gépi szellőztetésének teljes anyagköltsége mindössze 7 087 020 Ft volt. Ez lakásonként átlagosan 122 190 Ft-os bekerülési költséget jelent.
Ha ezt összevetjük a mai lakáspiaci realitásokkal, ahol az új építésű ingatlanok eladási ára könnyen eléri vagy meghaladja az 1 500 000 Ft/m² összeget, látható, hogy a jogszabályi előírásoknak 100%-ban megfelelő, a penészedést véglegesen felszámoló és az egészséges lakókörnyezetet garantáló szellőztető rendszer költsége elhanyagolható tétel, kevesebb mint egy tizede egy négyzetméter lakás árából!
A fejlesztőknek és tervezőknek tehát nem kell kompromisszumot kötniük. Az igényvezérelt szellőztetési rendszerek alkalmazásával minimális beruházással biztosítható az épületek hosszú távú állagmegóvása, a lakók elégedettsége, és ami a legfontosabb, az egészsége.
Modern lakásszellőztetés a gyakorlatban: a strangos elszívástól a hibrid és rekuperációs megoldásokig
Kovács István
Amikor a modern lakóépületek szellőztetéséről és a penészgomba elleni hatékony küzdelemről beszélünk, az épületgépész szakma képviselőiként hajlamosak vagyunk azonnal a legkomplexebb, csőhálózattal ellátott központi rendszerekre gondolni. Bár ezek a berendezések képviselik a csúcskategóriát, a valóság az, hogy a piacon a feladatokat rendkívül sokszínűen, különböző igényekre és pénztárcákra szabva kell megoldanunk.
A több mint 100 éves múltra visszatekintő, patinás német vállalat hazai képviseleteként mi egy olyan termékpalettát hoztunk el a Penészkonferenciára, amely lépcsőzetesen mutatja be a lakásszellőztetés evolúcióját: a klasszikus, strangos elszívórendszerektől kezdve a hibrid megoldásokon át egészen a falba süllyeszthető, kompakt rekuperátorokig.
Az egyedi helyiséges elszívás evolúciója
Kezdjük a legelterjedtebb alaprendszerrel, amelyet a most épülő lakóparkok és társasházak mintegy 99%-ánál alkalmaznak. Ez a strangos elszívásos rendszer, amelynek lényege, hogy a lakást nem kell bonyolult, szerkezetbe öntött vagy álmennyezet alatti csővezetékekkel jobbra-balra átszőni. Az elszívást egy-egy pontban végezzük a vizes helyiségekben (fürdőszoba, WC, konyha), a friss levegő utánpótlását pedig a lakószobákban elhelyezett ablak- vagy fali légbevezetők biztosítják. Mivel az anyagmegmaradás törvénye itt is érvényes, az elszívott levegő helyére pontosan ugyanannyi friss levegőnek kell érkeznie, amely átöblíti a teljes lakóteret.
A légbevezetők közül mi kifejezetten a fali légbevezetőket preferáljuk az ablakba építhetőkkel szemben. A fal vastagsága ugyanis elegendő fizikai helyet biztosít ahhoz, hogy komoly hangcsillapítást és hatékony porszűrőt, pollenszűrőt építsünk be, ami egy vékony ablakprofilnál szinte lehetetlen feladat.
Bár a szabályozott légbevezetők (pára- vagy hőmérséklet-vezéreltek) sokat javítanak a komforton, a rendszer lelke mégis a kisventilátor. Ezen a téren alkottuk meg az NFC-kommunikációjú ventilátorsorozatot. Nem találtuk fel a spanyolviaszt: azt a technológiát ültettük át a légtechnikába, amelyet a mindennapokban a bankkártyás fizetésnél vagy az okostelefonoknál használunk.
Miért forradalmi az NFC a ventilátorban?
Korábban, ha egy társasházi lakásba egyedi igények, vagy éppen a felszálló strangon elfoglalt pozíció (alsó vagy legfelső emelet) miatt más-más futásidőre, késleltetésre vagy légszállításra volt szükség, a gyártóknak 47 különböző típust kellett fenntartaniuk. Ha a beépítés után derült ki, hogy mégsem az ideális automatikájú modellt választották, a méregdrága ventilátorbetétet ki kellett cserélni.
Az NFC ezt a 47 változatot mindössze 3 alapkészülékre redukálta (alaptípus késleltetéssel, páraérzékelős és mozgásérzékelős változat), amelyek mellé a legújabb európai trendeknek megfelelően CO2- és VOC- (kevertgáz) érzékelős modellek is érkeztek.
A ventilátor paramétereit egy ingyenes okostelefonos applikációval, érintésmentesen állíthatjuk be. Ráadásul ehhez a gépnek még áram alatt sem kell lennie: akár a gyári kartondobozán keresztül is felprogramozhatjuk a beépítés előtt!
Fokozatmentes légszállítás 15 és 100 m³/h között, három tetszőleges fokozatban, hajszálpontosan beállítható az érték.
Bekapcsolási késleltetés Megóvja a gépet a felesleges kapcsolgatásoktól (pl. ha csak a szennyesért megyünk be a fürdőbe).
Elnyújtott utánfutás Az utánfutási idő akár 90 percig is meghosszabbítható. Miért jó ez? Ha a fürdés után keletkező párát nem 5 perc alatt, nagy zajjal és maximális fordulaton akarjuk elszívni, a gépet lekorlátozhatjuk egy rendkívül csendes, mondjuk 15 m³/h-s fokozatra, és 90 perc alatt, szinte észrevétlenül, tökéletes zajkomfort mellett tüntetjük el a nedvességet, megelőzve a penészedést.
Intelligens páraérzékelés A gép figyeli a pára emelkedésének gyorsulási gradiensét. Ha a zuhany megnyitásakor hirtelen ugrik meg a pára, azonnal az intenzív fokozatra kapcsol. Ha csak a teregetett ruhák miatt lassan emelkedik, finoman, arányosan futtatja fel a teljesítményt, elkerülve a felesleges csúcszajt az éjszaka közepén.
Eredményességi vizsgálat Ha a gép azt érzékeli, hogy hiába megy, a belső páratartalom nem csökken (mert például kint is esik az eső és párás a beáramló levegő), az automatika leállítja a feleslegesen pörgő ventilátort. Először egy 2 órás „stopot” rendel el, majd később újra megvizsgálja a helyzetet.
Ezek a ventilátorok falon kívüli és süllyesztett házzal, tűzvédelmi kivitelben, sőt, akár közvetlenül a WC-csészéhez csatlakoztatható szagmentesítő adapterrel is beépíthetők, emellett a modern belsőépítészeti trendekhez igazodva már elegáns fekete színben is elérhetők. A széria tartalmaz egy „0–10 V-os” változatot is, amely minden belső intelligencia nélkül, tisztán a lakás központi épületautomatizálási (okosotthon) rendszerének parancsait hajtja végre.
NFC-vel kommunikáló kisventilátor
A hibrid decentrális megoldás
Lépjünk egy szintet a modernizáció irányába! Az előbb bemutatott elszívásos rendszer legnagyobb kompromisszuma, hogy télen hideg, nyáron meleg és szűretlen levegő érkezik a szobákba a légbevezetőkön keresztül. Ezt a problémát küszöböli ki a hibrid decentrális szellőztetés.
Ebben a koncepcióban a lakószobákban lévő passzív fali légbevezetőket kicseréljük egy-egy kisméretű, faláttörésbe építhető, regeneratív (oda-vissza járó, úgynevezett ingajáratú) hővisszanyerős készülékre. Ezek a gépek egy belső kerámiabetétben tárolják el az elszívott levegő hőjét, majd percenként megfordítva a légirányt, a beáramló friss levegőt ezzel a tárolt hővel melegítik fel. Általában párban működnek: amíg az egyik szobában lévő gép befúj, a másik elszív.
A rendszer azért hibrid, mert a vizes helyiségekben (fürdő, WC) továbbra is megmaradnak a klasszikus elszívóventilátorok. Ha a kerámiabetétes gépekkel szívnánk el a WC-t, az ütemváltáskor visszatolnánk a szagokat a lakótérbe. Egy egyszerű elektronikai reteszeléssel megoldható, hogy amikor a WC-ventilátor bekapcsol, a szobai decentralizált gépek „standby” üzemmódba állnak, és tisztán befúvásként segítik a légpótlást. Miután a vizes helyiség átszellőzött, a szobákban visszatér a gazdaságos, lokális hővisszanyerős szellőztetés. Nagy előny, hogy továbbra sincs csövezés a lakásban, csupán a külső falat kell átfúrni, a külső homlokzati rácsok pedig akár az ablak kávájába is rejthetők.
Egyedi helyiséges regenerációs hővisszanyeréses szellőztetés
A decentralizált rendszerek csúcsa: folyamatos rekuperáció egyetlen fali dobozból
Végezetül elérkeztünk a decentralizált és a központi rendszerek határmezsgyéjére, egy olyan kompaktabb, nagyobb teljesítményű készülékhez (amelyet a pultunkon ki is állítottunk), amely már folyamatos, keresztirányú rekuperációs hővisszanyerést végez, ütemváltások és ingajárat nélkül.
Ez a külső falra szerelhető vagy abba részben (mintegy 31-34 cm mélységben, mindössze 10 cm-es belső kiállással) besüllyeszthető berendezés maximum 70 m³/h-s teljesítményre képes, ami kisebb lakások vagy komplett apartmanok teljes körű ellátására teszi alkalmassá. Rendelkezik mindazzal a pozitív tulajdonsággal, amivel egy nagyméretű központi gép: beépített aktívszén- és pollenszűrőkkel, valamint kiváló hatásfokú hőcserélővel van ellátva.
A zsenialitása a variálhatóságában rejlik:
Alkalmazható egyetlen nagyméretű helyiség (pl. egy amerikai konyhás nappali) direkt, falon keresztüli szellőztetésére.
Ha a készüléket besüllyesztjük a falba, a belső oldalon 4 darab csőcsatlakozási pont válik elérhetővé (2 elszívás, 2 befújás). Ezáltal minimális, mindössze 5-6 méternyi csővezeték segítségével elérhetjük, hogy a gép egy falon túli fürdőszobából szívja el a levegőt, miközben a friss, előmelegített levegőt a nappaliba fújja be.
Ezzel a megoldással teljesen elhagyhatók a vizes helyiségek egyedi elszívó ventilátorai és a passzív légbevezetők is, egyetlen kompakt gép elvégzi a teljes lakás komfortszellőztetését.
Társasházak esetében ez a jövő egyik kiemelt iránya lehet. Mivel a levegővétel és a kidobás is közvetlenül a lakás külső falán történik, teljesen elmaradnak a függőleges közös strangok és központi szellőzőkürtők. Ez nemcsak értékes négyzetmétereket takarít meg az építésznek, hanem teljesen kiküszöböli a lakások egymásra hatását (áthallások, szagok átterjedése), és radikálisan leegyszerűsíti a szigorú tűzvédelmi előírások (tűzgátló csappantyúk) megvalósítását is. Bár a beruházási költsége magasabb, mint egy egyszerű kisventilátoros rendszeré, a folyamatos hővisszanyerés, a szűrt levegő és a maximális energetikai megtakarítás bőségesen kompenzálja ezt a kiadást.
A szellőztetésen túl: Egészség, komfort és fenntarthatóság hővisszanyerős központi rendszerekkel
Tóth István
Az eddigiekben egyértelművé vált mindannyiunk számára, hogy mi a penészedés gyökere, milyen fizikai folyamatok vezetnek a kialakulásához, és milyen komoly egészségügyi kockázatokat rejt a jelenléte. A diagnózis felállítása után a megoldás elsőre kristálytisztának tűnik: szellőztetni kell. Ki kell juttatni a rossz, elhasznált és páradús levegőt a lakótérből, a helyére pedig friss levegőt kell behozni.
Ez a sztenderd válasz azonban a gyakorlatban sokszor felületes, sőt, bizonyos határterületeken nem is igaz. Ha valódi megoldást keresünk, nem elégedhetünk meg ennyivel. Rendszerszinten gondolkodva legalább hat alapvető kérdés merül fel: Mivel szellőztessünk? Elég-e az ablaknyitás, vagy gépi erő kell? Milyen forintban kifejezhető energiaveszteséget okoz az ablakos vagy a tisztán elszívásos szellőzés? Mennyi áramot fogyaszt egy modern szellőztetőgép? Mit kezdjünk a téli, extrém száraz levegővel, és a nyári, fülledt, túl nedves levegővel? És végül: mi a teendő, ha a kültéri levegő szennyezett, szmogos vagy pollennel teli?
Közel 130 éves múltra visszatekintő svájci vállalatcsoportként (amely Magyarországon 100%-os saját tulajdonú gyártói képviselettel van jelen) nem penészmentesítő vállalkozásként definiáljuk magunkat. Az általunk kínált technológia a tökéletes belső komfort, a kifogástalan egészség és a fenntarthatóság hármasára fókuszál. A penészmentes környezet ennek a professzionális működésnek csupán a természetes „mellékhatása”.
A téli szárazság ellenszere: az entalpia-hőcserélő
A modern épületgépészetben a központi hővisszanyerős (rekuperátoros) szellőzés a csúcskategóriát jelenti. A folyamat lényege, hogy a fűtési rendszerünk által drága pénzből előállított energiát nem engedjük ki az utcára. Amikor a levegő áthalad a gép lemezes hőcserélőjén, a távozó meleg levegő átadja energiáját a belépő hideg, friss levegőnek anélkül, hogy a két légáram keveredne. Nyáron a folyamat megfordul, és a hűtött belső levegő segít előhűteni a kintről beszívott kánikulai levegőt.
Van azonban télen egy komoly fizikai csapda. Minél hidegebb a külső levegő, annál kevesebb abszolút nedvességet képes megtartani. Ha ezt a kinti, száraz levegőt behozzuk a lakásba és felmelegítjük, a relatív páratartalom drasztikusan leesik, akár 20-25%-ra is. Ez a penész szempontjából ugyan ideális, az emberi szervezetnek viszont katasztrófa: kiszárad a szem- és a légúti nyálkahártya, ami egyenes út a krónikus légúti megbetegedésekhez. Sokan ilyenkor kénytelenek barkácsáruházi párásítókkal kezelni a helyzetet, legalább a gyerekszobában.
Erre egy speciális technológiát kínálunk: a polimermembrános entalpia-hőcserélőt. Ez a különleges anyag nemcsak a hőt, hanem a párarészecskéket is képes átengedni a hőcserélő falán, így a benti nedvesség egy jelentős részét visszanyerjük és visszajuttatjuk a friss levegőáramba. Ez a technológia nálunk ma már olyannyira sztenderd, hogy a hazai értékesítéseink mintegy 90%-át ezek az entalpia hőcserélős gépek teszik ki.
Entalpia-hőcserélő
Központi rendszerek a gyakorlatban: új építéstől a felújításig
A központi rendszer működéséhez egy higiénikus, könnyen tisztítható, csillagpontos elosztású műanyag légcsatorna-hálózatot építünk ki. A tiszta, szűrt és előmelegített friss levegőt a huzamos tartózkodási terekbe (nappali, hálószobák) juttatjuk be, míg az elhasznált, párás levegőt a kiszolgáló helyiségekből (fürdő, WC, konyha) elegáns fém dizájn rácsokon vagy klasszikus szelepeken keresztül szívjuk el.
Gyakori tévhit, hogy ilyen rendszert csak új építésnél lehet megvalósítani. Kínálatunkban szerepelnek kifejezetten a felújítási piac igényeire is kifejlesztett eszközök:
Egy falba süllyeszthető, mindössze egy villanyóraszekrény méretű központi berendezés, amely mögött a falban futnak a légcsatornák. Kiváló választás 60–70 négyzetméteres lakások gyors, minimális felfordulással járó korszerűsítésére.
Egy olyan decentralizált készülék, amely képes egy második helyiség (például a szomszédos fürdőszoba) elszívását vagy befúvását is kezelni.
Új, rendkívül lapos kialakítású központi gépek, amelyek akár az álmennyezetben, vagy akár egy konyhabútor felső szekrényében is észrevétlenül elhelyezhetők.
A homlokzati megjelenés sem lehet akadály: ahol a társasházi vagy műemléki környezet tiltja a külső rácsokat, ott a beszívó és kidobó nyílásokat teljesen el tudjuk rejteni az ablakok oldalsó kávájában.
Hővisszanyerős szellőztetés, hűtés, fűtés és páramentesítés egyben
Új fejezet nyáron: hűtés, fűtés és a kritikus páramentesítés
A klímaváltozás hatására a magyarországi nyarak egyre forróbbak és ezzel párhuzamosan egyre párásabbak, fülledtebbek. A modern lakásokban rohamosan terjednek a felületi hűtési rendszerek (mennyezethűtés, padlóhűtés). Ahhoz azonban, hogy ezek a rendszerek működjenek, a belső levegőt kötelező szárítani! Ha a benti levegő harmatpontja magasabb, mint a hűtött felület hőmérséklete, a víz azonnal kicsapódik a mennyezeten, a rendszer automatikája pedig a penészedést és ázást megelőzendő – biztonsági okokból – lekapcsolja a hűtést. Így a legnagyobb kánikulában maradunk hűtés nélkül.
A meglévő szellőztető légcsatorna-hálózat erre is tökéletes infrastruktúrát biztosít. Belépő szinten egy kompresszoros páramentesítő modul beépítésével folyamatosan keringtetjük és szárítjuk a belső levegőt, a kondenzvizet pedig elvezetjük. Professzionális szinten viszont egyetlen mennyezeti készülékkel képesek vagyunk a friss levegő biztosítását kombinálni a szűréssel, a hűtéssel, a fűtéssel és a nagyteljesítményű páramentesítéssel.
Ez a technológia nemcsak lakásokban, hanem egy másik súlyos városi problémánál, a belvárosi pincék és alagsorok esetében is áttörést hoz. Budapesten rengeteg értékes pince áll, de a dohos, penészes és levegőtlen környezet miatt használhatatlan. Megfelelő gépészeti kezeléssel – szellőztetéssel és aktív párakicsapatással – ezek a terek pillanatok alatt egészséges, értékesíthető vagy üzleti célra kiadható prémium területekké alakíthatók.
Mit veszít az, aki az ablakra hagyatkozik?
Zárásként érdemes beszélnünk egy komoly nemzetközi kutatásról, az úgynevezett Büren-tanulmányról. Egy éven keresztül vizsgáltunk egy négy lakásból álló épületet, folyamatosan mérve a belső CO2-szintet, a páratartalmat és a károsanyag-koncentrációt. A konklúzió teljesen egyértelmű és megcáfolhatatlan: pusztán ablaknyitással hosszú távon képtelenség egészséges, normatív belső levegőminőséget biztosítani.
Aki kizárólag az ablakon át szellőztet, télen a drága fűtési energiát, nyáron pedig a hűtési energiát dobja ki szó szerint az ablakon. Emellett drasztikusan rontja a belső levegő minőségét: beengedi a városi szmogot, a port és a polleneket – miközben a modern szellőzőgépek F7/ePM1 finomságú szűrői a mikroszkopikus szennyeződéseket is megfogni képesek.
A kontrollált belső levegő és a stabil, 40–60% közötti páratartalom nem luxus és nem csupán pénzkérdés. Ez közvetlen hatással van az életminőségünkre, a koncentrációs képességünkre, a pihentető alvásunkra és végső soron az egészségünkre. A szellőztetőrendszer kiépítése valójában egy hosszú távú befektetés önmagunk és családunk egészséges jövőjébe.
Képek forrása: Aereco, Kamleithner Budapest Kft./Helios, Zehnder Group Magyarország
