Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Szakmakörnyezet

A cégautóadóra vonatkozó fontosabb szabályok

2019/11. lapszám | Dr. Dobos István Dr. Papp Gábor |  315 |

A cégautóadóra vonatkozó fontosabb szabályok

Számtalan cég életében merül fel, hogy a működése érdekében cégautót vásárol, azonban a cégautó megvásárlása előtt fontos végiggondolni azt is, hogy e vonatkozásban mekkora adóvonzat fog felmerülni a társaság működése során. A cégautóadóra vonatkozó szabályokat a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (továbbiakban: Gjt.) határozza meg. A cégautóadó vonatkozásában legelőször azt érdemes tisztázni, hogy mely gépjárművek után kell megfizetni a cégautóadót.

A cégautóadó tárgya – főszabály szerint – az a személygépkocsi, mely valamely cég tulajdonában áll; ezen szabály alól kivételt képez azon cég tulajdonában lévő személygépkocsi, mely környezetkímélő gépjárműnek minősül.

A fentiek alapján, vagyis, ha a személygépkocsi magánszemély tulajdonában áll, és azután költséget, ráfordítást, illetve tételes költségelszámolással költséget, értékcsökkenési leírást nem számoltak el, akkor azon jármű nem tárgya a cégautóadónak, vagyis nem kell utána a cégautóadót megfizetni.

Mely gépjárművek után kell cégautóadót fizetni?

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. §-ának 45. pontja határozza meg a személygépkocsi fogalmát; e szerint a személygépkocsi az olyan négy, illetve három gumiabroncs kerékkel felszerelt gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas. E tekintetben fontos még azt is kiemelni, hogy személygépkocsinak minősül a benzin-, dízel-, elektromos vagy a gázüzemű gépjármű is.

Személygépkocsinak minősül továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű olyan gépjármű (nagy rakodóterű személygépkocsi), amelynek rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén a felhasználás szerinti terhek szállítására bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor.

Kinek kell megfizetni a cégautóadót?

Az adó alanya – főszabályként – a személygépkocsi hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa, vagyis azon személy, aki a személygépkocsi forgalmi engedélyében tulajdonosként szerepel. Abban az esetben, ha több tulajdonosa van a személygépkocsinak, akkor azok tulajdoni hányadaik arányában kötelesek megfizetni a cégautóadót.

Mikortól kell megfizetni a cégautóadót?

Jelentős kérdés, hogy mikor keletkezik az adókötelezettség. Erre a választ a Gjt. 17/C. §-ának (1) bekezdése határozza meg. E szerint a cég vagy általa pénzügyi lízingbe vett, hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsi esetében az adókötelezettség a tulajdonszerzést, pénzügyi lízingbe vételt követő hónap első napján keletkezik.

A fentiek alapján tehát az is megállapítható, hogy a pénzügyi lízing esetében is keletkezik cégautóadó-fizetési kötelezettség a lízingbe vevő részéről.

Amennyiben a költséget (üzemanyagköltség, javítás, karbantartás költsége stb.) a személygépkocsi után nem a személygépkocsi magánszemély tulajdonosa (pénzügyi lízingbe vevője) számolja el, és a tulajdonos a személygépkocsit ellenérték fejében cégnek engedi át, akkor az adókötelezettség a személygépkocsi használatra való átengedését követő hónap első napján keletkezik; abban az esetben, ha a személygépkocsi használatának átengedése ingyenesen vagy magánszemély részére ellenérték fejében történik, akkor az adókötelezettség annak a hónapnak az első napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a költség elszámolása megtörtént.

Az adó nagysága

Az adó havi mértékét a törvény a személygépkocsi teljesítménye (kW) és környezetvédelmi besorolása alapján a táblázatban láthatók szerint állapítja meg.

  Környezetvédelmi osztály jelzése
gépjármű hajtómotorjának teljesítménye (kW) 0–4 osztályjelzések esetén 6–10 osztályjelzések esetén 5, 14–15 osztályjelzések esetén
0–50 16 500 Ft 8 800 Ft 7 700 Ft
51–90 22 000 Ft 11 000 Ft 8 800 Ft
91–120 33 000 Ft 22 000 Ft 11 000 Ft
120 felett 44 000 Ft 33 000 Ft 22 000 Ft

A táblázatból kitűnik, hogy egy cégautó rendkívül komoly adóterheléssel járhat a cég életében, így megéri alaposan utána számolni – akár szakember igénybevételével is –, hogy megéri-e vállalni az adóterhet.

Mikor nem kell megfizetni a cégautóadót?

Kiemelendő, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) választó egyéni vállalkozó, továbbá a fizetővendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást alkalmazó magánszemély személygépkocsijára nem keletkezik cégautóadó-fizetési kötelezettség.

A kifizető (pl. munkáltató) által a magánszemély tulajdonában levő személygépkocsi hivatalos használatára tekintettel kifizetett, és személyi jellegű egyéb ráfordításként elszámolt költségtérítés sem a kifizetőnél, sem a magánszemélynél nem keletkeztet cégautóadó-fizetési kötelezettséget, feltéve, hogy a magánszemély nem számol el tételesen személygépjármű-használattal kapcsolatos költséget.

Fontos hangsúlyozni azt is, hogy nem adóköteles az a magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi, amelynek használatával összefüggésben a használó (pl.: munkavállaló) a költségei (üzemanyag) ellentételezésére költségtérítésre jogosult, így nem keletkezik cégautóadó-fizetési kötelezettség akkor, amikor költségtérítés címén (ideértve például a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését is) a munkában töltött napokra, vagy a hazautazásra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként legfeljebb 15 forintot kap a magánszemély. Abban az esetben, ha a magánszemély 15 forintot meghaladó költségtérítést kap, akkor a meghaladó rész munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, amellyel szemben költség nem számolható el, így többletköltség-térítéssel kapcsolatosan cégautóadó-fizetési kötelezettség sem keletkezik.

Az építőipari vállalkozók munkavégzésnek a szakmai felkészültség, a megfelelő munkaeszköz megválasztása vagy a hatályos jogszabályok ismerete egyformán fontos velejárói. A vállalkozásvezetéssel járó teendők sokszor a szakmai kihívásoknál is nehezebb akadályokat gördítenek egy épületgépész szakember elé, ezeknek a feladatoknak a megoldásában kívánnak segítséget nyújtani cikksorozatunk szerzői Papp Gábor adótanácsadó (Legitstart Consulting) és dr. Dobos István ügyvéd (doboslegal.eu).

Cégügyek


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem

Kapcsolódó