Szakmakörnyezet

Az MI és a ChatGPT

„Függőséget és elbutulást okozhat...” A szkepszistől kezdve az óvatos optimizmuson át a félelem kifejezéséig húzódik az épületgépész szakma véleménypalettája a mesterséges intelligenciáról

2023/9. lapszám | Erdősi Csaba Péczely Patrik |  1331 |

Megbízható segítségforrás? Veszélyes konkurens? Az elbutulás eszköze? Sorscsapás? Egyszer majd jó lesz valamire? Neves épületgépész mérnököket kérdeztünk arról, szerintük milyen hatással lehet a tervezők munkájára a mesterséges intelligencia (MI) térnyerése. Kérdéssorunkra dr. Chappon Miklós, Mangel Zoárd, Dezső Péter, Lucz Attila és Gyurkovics Zoltán válaszolt. Öt különböző karakterű és felfogású szakemberről lévén szó, természetesen az MI jelenlegi és jövőbeli szerepéről és jelentőségéről is megoszlik az álláspontjuk. A címben kiragadott vélemény korántsem általános a megkérdezettek körében, de kétségkívül a legmarkánsabb.

Lapunk márciusi számában jelent meg egy „interjúnk” a ChatGPT-vel, vagyis az OpenAI mesterséges intelligenciát kutató cég korlátozások nélkül elérhető csevegőrobotjával arról, hogy saját maga megítélése szerint az MI elveheti-e az épületgépész tervezők munkáját. Nos, az algoritmus kitérő választ adott, mondván, ha megkapja a szükséges bemeneti paramétereket, akár egy fűtési rendszert is képes lenne ugyan megtervezni, de jelenleg még szüksége van emberi közreműködésre. Kérdés persze, hogy meddig. „Hallgattassék meg a másik fél is!” alapon az „interjú” kapcsán most öt elismert épületgépész szakembert kérdeztünk meg ugyanerről, arról érdeklődve, ők hogyan látják a technológia fejlődésével kialakult helyzetet saját magukra, illetve a szakmájukra vonatkoztatva.

Dr. Chappon Miklós, a szkeptikus

Az egykori aktív tervező, egyetemi oktató és üzletember, aki manapság alapítóként az Épületgépészeti Múzeumot vezeti, bizonyos távolságtartással és kétkedéssel figyeli az MI előretörését, pláne, ami azt illeti, átveheti-e a technológia az ember szerepét.

– Nem igazán tartok attól, hogy belátható időn (10-15 év) belül képes lenne átvenni a tervezőmérnökök munkáját, mivel egy jó terv elkészítéséhez emocionális megközelítésekre és komoly empátiára van szükség. A megbízóval szoros együttműködésre és folyamatos konzultációra van szükség – jelentette ki. Ráadásul szerinte a felelősség kérdése is felmerül az MI munkája kapcsán.

– Ki vállalja a felelősséget a hibás tervekért, és ki fizeti ki az általuk okozott károkat, ha egy algoritmus a tervező? – veti fel a kérdést, a modern vezetéstámogató rendszereket hozva fel analógiaként. Hiszen, fejtegette, igaz ugyan, hogy az önvezető technológia gyakorlatilag már készen van, az autó jelez, fékez, sőt visszakormányoz bizonyos esetekben, mégsem elképzelhető, hogy a technológia átvállalja a felelősséget egy baleset okozásáért a sofőrtől.

Dr. Chappon Miklós szerint ugyanakkor más megítélés alá esik az MI, ha azt a kérdést tesszük föl, segítségére lehet-e egy szakembernek a munkájában. – Úgy vélem, sokat segíthet a mesterséges intelligencia a tervezőknek, ha elvégzi a „favágást”, de a többi már a humán intelligencia dolga. Esetleg jól használható az MI különböző ellenőrzésekre, mint például a már ma is alkalmazott ütközésvizsgálatra. Mivel a technológia igen gyorsan fejlődik, ezért véleményem szerint jobb lehet használatával a világ, amennyiben ésszel tudjuk alkalmazni az újdonságokat. Viszont nagy veszélyt látok abban, ha a mostani diákok és hallgatók úgy gondolják, hogy ezek a programok mindent elvégeznek helyettük, azaz felesleges bármit is tanulni. Hiszen előfordult, hogy neves professzorok sem tudták eldönteni egy-egy diplomadolgozatról, hogy azokat élő ember vagy algoritmus írta-e, ahogyan az is megesett, hogy elismert zeneszerzők törték hiába a fejüket azon, vajon egy humán kollégájuk vagy a gép szerezte-e a nekik lejátszott muzsikát. Ez egyébként egy sor, a plágiummal, illetve a szellemi tulajdonnal kapcsolatos kérdést is felvet – zárta gondolatait a szakember.

Mangel Zoárd, a realista

A neves gépész tervező 1994-ben kapott Épületgépész Nívódíjat a Magyar Rádió hidegenergiatároló-rendszerének megtervezésért, és 2012-ben vehette át az Év épületgépésze elismerést a Szeged Agóra Pólus terveiért – szóval átélt már egy-két technológiai változást a szakmában, mialatt a tuskihúzótól mostanáig értük. Attól nem tart, hogy az ő munkáját elvehetné az MI, de abban biztos, hogy változásokat fog hozni a szakmába. Ez viszont szerinte nem rendkívüli, hanem természetes.

– A pályafutásom alatt is folyamatosan történtek radikális változások. Előbb jött a számításokat feldolgozó, majd később már a rajzi anyagokat is felfoldozó számítógép. Most ott tartunk, hogy 3D modellben elkészül a ház az utolsó csavarig, még mielőtt elkezdődne a kivitelezés. Az elmúlt 45 évben nem csak a tervezés technológiája újult meg számtalanszor, hanem az építőiparral, a komfortelvárásokkal szembeni követelmények is folyamatosan változtak. Megváltozott a gazdasági és ökológiai és a technológiai környezet is. Azaz, aki nem követte a változásokat az elmúlt 45 évben, az eddig is lemaradt – sorolta a tervező.

Mangel Zorád úgy látja, az MI térnyerésével a jövőben a jelenleginél kevesebb, viszont nagyobb tudású tervezőre lesz szükség. Szerinte lehet aggódni emiatt, de a fejlődést nem lehet megállítani. A kérdés csak az, mint minden előrelépésnél, hogy a társadalom tud-e reagálni az új kihívásokra. Mint mondta, nem önmagában a tervezésről szól a probléma, mert az MI a gazdaság minden szegmensébe be fog törni. És ha ezt a társadalom tudja kezelni, akkor a tervezőtársdalom is fogja tudni kezelni, ellenben, ha a társadalom „megborul”, akkor a tervezéssel is baj lesz.

– Minden változásnak voltak pozitív és negatív következményei. Összességében az emberiség mai életszínvonala elképesztő szintre emelkedett az elmúlt 200 évben, AI nélkül is. Hogy ez tartható-e, az nemcsak az MI-tól függ, hanem sokváltozós az egyenlet, mivel jelenleg „belaktuk a földet” és a további fejlődésnek sok oldalról jönnek a gátjai – összegezte várakozásait a társadalmi jövő és a technológiai fejlődés kapcsán.

Dezső Péter, aki családilag már bevonódott és aggódik

A szakember, lévén okosgépházak tervezésével foglalkozik, a munkája során elsőkézből kell értesüljön a technológia vívmányairól, ráadásul még fiatal is.

– Én 44 évesen jelenleg nem használom munkámhoz az MI-t. Véleményem szerint függőséget és elbutulást okozhat. Nekem megfelel még az egyes szakmai kérdéseim megválaszolására a szakkönyvek és az internet használata. A feladataimat szeretem én magam megoldani, kiszámolni, ehhez nekem nincs szükségem az MI-ra – vallja, megemlítve ugyanakkor, hogy a 13 éves fia intenzíven érdeklődik iránta, és arra használja, hogy programozási feladatok megoldásában segítse őt.

– Ez természetes valahol, de fennáll a veszélye, hogy a technológia beszippantja őt – teszi hozzá érezhető aggodalommal. És aggodalma túlmutat a család körén. – Amit ma látunk a jövőből, az ijesztően fest. Az MI megkímélhet a szellemi alkotás fáradságos munkájától, de ezzel egyúttal annak örömét is elveszi. Amit ma egy mérnök kiszámol (a szakképzettségének köszönhetően), és egy tervrajzban átad, az MI segítségével egy laikus is kiszámíthat és tervrajba illeszthet, akár gyorsabban is, mint aki érti is, amit csinál. De a laikus ettől még továbbra is laikus marad, és szakemberek híján ki fogja majd értékesen felhasználni (értelmezni) a kidolgozott terveket, talán egy másik MI? Erre sokan mondanák, hogy ez a fejlődés. Igen, ez lenne a fejlődés, ha szépen fokozatosan történne az MI alkalmazása. De nem így történik! Az MI gyorsan terjed, és minden területen. Úgy is fogalmazhatnék, hogy már ma elvesz szellemi munkát olyan emberektől, akiknek ez a megélhetésük! – fakadt ki, hozzátéve, hogy ő még szerencsés helyzetben érzi magát, hiszen az épületgépészet több területén (hűtés, fűtés, hőszivattyú-technológia, okosgépház-szabályozás, telepítés, javítás és karbantartás) is dolgozik, tervezőként és kivitelezőként egyaránt. Így aztán van alternatívája, ha az egyik vagy másik szakterülete az MI által megszűnne.

Ami a távolabbi jövőt, és az MI össztársadalmi hatását illeti, Dezső Péter talán még a szakmáját érintő következményektől is súlyosabb fenyegetést lát. – Ha minden ember használja az MI-t a saját munkájához, akkor az MI gondolkodik helyettünk. És ez igen nagy veszély. Szerintem az csak utópia vagy éppen illúzió, hogy az MI segíti az emberek munkáját. Nem, az MI tönkretesz minket. Az MI nem csupán egy gép, aminek a használatát tanulgatjuk és segít minket. A MI megtanulja a mi munkánkat, és átveszi tőlünk az életet. A fejlődést nem lehet megállítani, nem is szabad. De az ilyen eszközöket, találmányokat elzártan kell kezelni, hasonlóan, mint a hadiipari fejlesztéseket. Ugyanakkor lesz egy jó pár iparág, amelyben örülni fognak az MI létezésének. Ilyen lesz a filmipar, az autógyártás vagy a gyógyszeripar! Ha a használatát korlátozzák, kis mértékben hasznos lehet, de a mai formájában lassú méreg – jelentette ki.

Lucz Attila, a magabiztos

– Az építmények tervezése elég komplex feladat, amihez nemcsak épületgépészeti, hanem építészeti, épületszerkezeti, belsőépítészeti, tartószerkezeti, épületvillamossági, automatizálási, tűzvédelemi és egyéb munkákat is el kell végezni. Ezeket helyettesíteni véleményem szerint csak egyben, komplex módon volna lehetséges, egy-egy szakágat önmagában nem pótolhat a mesterséges intelligencia a többi szakág ismerete nélkül – kezdte lapunk körkérdésére adott válaszát Lucz Attila.

A szakember, aki egyebek mellett az új Néprajzi Múzeum épületgépészeti terveinek elkészítésével vívta ki a szakmai közönség elismerését, arra is felhívta a figyelmet, hogy az épületek tervezésére az is befolyással van, hogy az adott épület a bolygón hol helyezkedik el. – Minden helyen más az éghajlat, a földrengés- vagy cunamiveszély, amit a tervezőknek figyelembe kell venniük, nem is beszélve a bekerülési és üzemeltetési költségekről, megvalósíthatóságról, az ütemezésről és anyaghasználatról, amelyek más és más szempontok érvényesülése mentén, eltérően esnek latba a föld különböző részein. Egy-egy szakterülettel kapcsolatban a helytől függően az előírások, szabványok is különböznek, ez a rengeteg információ pedig az évek során a szakmában dolgozók tapasztalatai révén halmozódott fel, átadásuk pedig elég időigényes lenne akár egy mesterséges intelligencia számára is.

Mint mondta, a tervek ábrázolásmódja, megjelenítése is egy megoldandó feladat még, hiszen javában folyik a BIM szoftverek használata, és közben még mindig megy a fejlesztésük is. Szerinte egyelőre még ezt a rendszert sem sikerült minden szinten rutinszerűen használni, és máris szükséges volna az MI számára egy új rendszer (szoftver?) is, az általa megalkotott tervek megjelenítésére. Összegzésül Lucz Attila elmondta, elképzelhetőnek tartja, hogy a jövőben át tudja venni a munkák egy részét az MI, de ehhez rengeteg információ betáplálását és egy sor fejlesztést kell elvégezni. Ráadásul szerinte emberi felügyeletre, irányításra és ellenőrzésre még ezek befejezése után is szükség lesz.

Gyurkovics Zoltán, a bizakodó

A Magyar Mérnöki Kamara Épületgépészeti Tagozatának elnökeként Gyurkovics Zoltán sok és sokféle véleménnyel találkozhat a szakmán belül. Talán ezért is ad bizakodásra okot, hogy ő képviseli megszólalóink között a legoptimistább álláspontot az MI kínálta jövővel kapcsolatban.

– A fejlesztési folyamat pillanatnyi stádiumában ismerhető ChatGPT szolgáltatás betörése várható a mérnöki tevékenységi körökbe. Egy felépülő mérnökinformációs hálózati háttérre gondolok. Egyébként szakemberek álláspontjának ismerete és újságok hírei alapján mondom, hogy a hozzáértők már a technológia teljesen induló fázisában is hatalmas fejlesztési folyamatot vizionáltak. Egy új ipari forradalom képét sejtetik. Azt pedig tudjuk, hogy az ipari forradalmak megváltoztatja a világképet. Megváltoztatja az emberek munkához való viszonyát. Mindenképpen befolyással lesz a mérnöki munka napi rutinjára is! – írta kérdéseinkre válaszul a szakember, aki arra ugyanakkor már nem vállalkozott, hogy megbecsülje az MI-nek a tervezők munkájára gyakorolt hatásának a mértékét. Reményei szerint ugyanakkor az MI hasznos, nagy jelentőségű eszköz lesz. Ehhez arra van szükség, hogy mint írta, fel kell készíteni a rendszert arra, hogy megértse a kérdéseket, és a lehető legjobb, az elvárható legpontosabb válaszokat adja.

Habár pozitívan közelíti meg a kérdést, az MI lehetséges veszélyeivel kapcsolatos álláspontokkal is tisztában van. – Olvasok nagy félelmekről is persze! Egy neves történész például (Yuval Noah Harari – a szerk.), nyilván saját szakterületét elemezve, azt gondolja, az MI miatt megismétlődhetnek a huszadik században világégésekbe, totalitárius diktatúrák kiépülésébe torkolló hatalmi törekvések. Hogy ez ne forduljon elő, ezért a működési és működtetési szabályozás kidolgozására kellene koncentrálni először.

mesterséges intelligencia

Kapcsolódó

---