Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Szakmatörténet

Öntöttvas lefolyócső (csatornacső)

2020/5. lapszám | Sircz János |  8352 |

Öntöttvas lefolyócső (csatornacső)

Az Épületgépészeti Múzeum tárgyait bemutató sorozatunkban több cikkben is foglalkoztunk már a vezetékes vízellátás kezdetének eszközeivel. Ezúttal is maradunk e tárgykörben, az alábbiakban az öntöttvasból készült lefolyócsövekről lesz szó.

A magyar települések szervezett, vezetékes vízellátása során egyre nagyobb igény merült fel a használt (általában szennyezett) vizek csővezetékes eltávolítására lakásokból, ipari és kereskedelmi létesítményekből egyaránt. A szennyvíz épületen belüli vezetése általában vékonyfalú öntöttvas csövekben történt. Mivel a csatornacsövek legtöbbször gravitációs elven működtek, bennük nem alakult ki jelentős túlnyomás, így a szilárdsági követelményei sokkal enyhébbek voltak, mint a nyomócsöveké.

A csöveket, idomdarabokat karmantyús (tokos, muffos) megoldással csatlakoztatták egymáshoz. Az 1. képen a karmantyú belső felülete látható. A kötés metszetét a 2. ábra szemlélteti. Tömítővassal (3. kép) tömítőkötelet (4. kép) préseltek a karmantyúba (vízszintesen vonalkázott rész), majd bitumennel vagy cementes malterral zárták a rést (45 fokos szaggatott vonalkázás). Egy így egyesített kétrészes csővezeték-szakasz látható az 5. képen.

Balra:1. kép. Karmantyú belső felülete

Jobbra: 2. kép. A kötés metszete

Balra: 3. kép. Tömítővas

Jobbra: 4. kép. Tömítőkötél

Balra: 5. kép. Egyesített kétrészes csővezetékszakasz

Középen: 6. kép. Két 45 fokos ívből és egy 45 fokos ágból álló csőszakasz

Jobbra: 7. kép. Hosszában végigrepedt cső

A szennyvíz általában darabos anyagot is szállít. Hogy ez ne rakódjon le, a vízszintesen vezetett csöveket 1 százalékos lejtéssel kell szerelni. Nagyobb esés esetén a szilárd részről lefolyik a víz, ami dugulást okozhat. A függőleges csövek (ejtővezetékek) esetén ez a veszély nem áll fenn.

Múzeumunkban számos újszerű állapotban lévő és számos előzőleg befalazott, később kibontott öntöttvas lefolyócsőszakasz található. A 6. képen egy ilyen, két 45 fokos ívből és egy 45 fokos ágból álló csőszakasz, a 7. képen pedig egy hosszában végigrepedt cső látható.

A fürdőszobákban ebben az időszakban szívesen alkalmaztak a fürdőkád alatt egy kombinált öntöttvas szagelzárót, a Szuez szifont. Ez mind a fürdőkád vizét, mind a padlón összegyűlt vizet befogadta. Fényképe összeszerelt állapotban a 8., szétszedett állapotban a 9. képen látható. Tisztítása nagyon egyszerű volt.

8–9. kép. Szuez szifon szétszedett és összeszerelt állapotban

Néhány országban (például Angliában, Skóciában stb.) az öntöttvas csatornacsöveket régebben az épületek külső falára szerelték, mivel nem volt fagyveszély. Ez szakszerű kivitelezés esetén egyáltalán nem rontotta az utca- és a városképet.

Múzeum

Kapcsolódó