Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Szakmatörténet

Elektromos fűtőtestek, villanykályhák

2022/3. lapszám | Dr. Chappon Miklós |  846 |

Elektromos fűtőtestek, villanykályhák

Az elektromos fűtőtestekkel határterülethez érkezett az Épületgépészeti Múzeum tárgyait bemutató sorozatunk. Határterülethez, hiszen ezek a berendezések az épületgépészeti és a villamos szakma „kereszteződései”, mindazonáltal nagyszerű kiegészítő fűtést jelentettek tüzelőhiány, túl nagy hideg esetén, illetőleg átmeneti időjárási feltételek között, amikor rövid idő alatt lehetett temperálni a szobát.

Ezekről a fűtőberendezésekről beszélve először a „cekász” jut az ember eszébe, de mi is az a cekász? A mai fiatalok esetleg már nem is hallották ezt a főnevet. Az interneten található szómagyarázat szerint: „1. fűtőspirál, elektromos ellenállás; 2. fémötvözet; 3. egyfajta fémötvözet, melyből melegítőeszközök fűtőszála készül.”

Amennyiben az első és harmadik jelentésre figyelünk, már érthetjük is az elektromos fűtések lényegét, ugyanis azt használjuk ki, hogy az elektromos ellenállások az átvezetett áram hatására melegszenek. Egy jól kiválasztott fűtőspirál (cekász) hosszú időn át képes hőt leadni, anélkül, hogy ő maga elégne.

Véleményem szerint az egyik legkreatívabb és legérdekesebb „fűtőberendezés” az E27-es izzófoglalatba tekerhető hősugárzó (1. kép). Ennek egy továbbfejlesztett változatának belsejében egy újabb E27-es menet található, mely így képes befogadni egy lámpaizzót, azaz nemcsak fűtésre, hanem világításra használható az eredeti foglalat.

Balra: 1. kép. Izzófoglalatba tekerhető hősugárzó

Jobbra: 2. kép. Tányéros fűtő. Ilyen berendezést sokunk láthatott még működni

Nem gondolom, hogy a mi gyűjteményünkön kívül láttak már a tisztelt olvasók ilyen hősugárzót, ellentétben a most bemutatandó tányéros fűtővel (2. kép). Ez egy nagyon jó hatásfokú, közkedvelt asztali fűtőeszköz, mely szép formájával, fényes felületével nagyon sok háztartásban megtalálható volt. Működési elve megegyezik az elsőnek bemutatottéval, azzal a kiegészítéssel, hogy a fényes felület következtében a sugárzási hőleadása lényegesen nagyobb ennek a kerámiára tekert cekásznak.

Az úgynevezett villanykályhákban is kerámiára tekert fűtőspirált találunk, de már kissé rejtett formában, azaz az égési- és tűzveszély lényegesen kisebb volt, míg megjelenése konszolidáltabb (3. kép).

3. kép. A villanykályhákban is cekász termeli a hőt, csak eldugva

A madárkalitka formájú hőleadó működési elve is azonos, azonban itt elmaradt a hővisszaverő tükör, így 360 fokban sugárzott, fűtött (4. kép). Az 5. képen egy nagyobb teljesítményű, de még hordozható villanykályha látható. Fontos különbség, hogy a teljesítmény két fokozatban kapcsolható, azaz a kisteljesítmény duplázható. A nagy méretű hőtükör igen népszerűvé tette ezt a szép megjelenésű berendezést.

Balra: 4. kép. Nem kalitka, csak hasonlít rá. Körkörösen sugározta a hőt

Jobbra: 5. kép. Kétfokozatú, hordozható villanykályha

A 6. képen látható nagyteljesítményű villanykályha története a legérdekesebb. Történt ugyanis, hogy meghívást kaptunk az azóta már lebontott Népstadion hőközpontjába, ahol kereshetünk megmentésre érdemes szerelvényeket, elemeket, illetve azon tárgyakat meg is kaphatjuk. Így is lett, kiválasztottuk a már ritkán látható elzáró-, szabályzó szerkezeteket, majd az irodában egyeztettünk a szállításról, ahol azonban megláttam a már említett villanykályhát.

6. kép. Nagyteljesítményű villanykályha az egykori Népstadionból

Kérdésemre elmondták, ezt már leselejtezték, azaz, ha akarom, máris vihető. Akartam. Azóta az állandó kiállításunkon, a többi fotón bemutatott tárggyal együtt ez is megtekinthető.

Épületgépészeti Múzeum állandó kiállítás helye: 1225 Budapest, Tétényliget utca 3.
Bejelentkezés a 06 1 425 3288-as telefonszámon.
Csoportokat, tanulmányi kiránduláson résztvevő diákokat megkülönböztetett szeretettel várunk!

ÉpületvillamosságMúzeum

Kapcsolódó