Szavazás: hőszivattyúk
A szakemberek kiállnak a hőszivattyú mellett
2024/9. lapszám | Erdősi Csaba | 533 |
Szavazásra kértük online kiadásunk olvasóit, és arra voltunk kíváncsiak, hogyan állnak a hőszivattyúkhoz a klímaváltozás elleni küzdelem tükrében. A végeredményhez kétség sem férhet, a technológia abszolút támogatást élvez olvasóink körében. Ennek ellenére a hőszivattyúk piacának bővülése megtorpanni látszik, sőt, visszaesés is tapasztalható, a gázos szakma pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy gáz és gáz között milyen óriási különbségek vannak környezetvédelmi szempontból.
Legutóbbi online szavazásunk apropóját nem más adta, mint hogy tizenöt európai tagország után az Európai Hőszivattyú Szövetség siettetné az EU hőszivattyús akciótervének nyilvánosságra hozását, mert az eladások jelentősen visszaestek az elmúlt évben. Ha ez így megy tovább – érvel a szervezet –, az EU búcsút mondhat a 2030-as klímavédelmi céljainak, fűtési oldalról legalábbis biztosan nem lesz meg az elvárt kibocsátáscsökkentés. Az eladások felpörgetése érdekében még azt is felvetették, hogy a különböző ösztönzők bevezetése mellett mesterségesen, az adók visszafogásával kellene csökkenteni az áram árát, hogy az versenyképesebb legyen a gáznál. Ennek kapcsán a következő kérdésre kerestük a választ feleltválasztós szavazásunkban:
Ön szerint is ösztönözni kell a hőszivattyúk elterjedését?
A válaszok pedig így alakultak:
| Teljes mértékben igen a válaszom. A klímaváltozást a saját bőrünkön tapasztalhatjuk, ezért létkérdés a lehető legkisebb CO2-kibocsátással járó fűtési technológiák elterjesztése. |
32,63% |
| A válaszom inkább igen, mint nem. Ennek azonban inkább az az oka, hogy szerintem szükség van a komfortosabb megoldásokra való átállás támogatására. |
23,16% |
| Szerintem a piac működését nem kell fentről, központi előírásokkal befolyásolni, hagyni kell a fejlődést a maga dinamikája szerint alakulni. |
20% |
| Semmi szükség további ösztönzésre. Ez az egész csak a gyártók lobbimunkája, a szektor eddig is több támogatást kapott már az indokoltnál. |
9,47% |
| Teljes mértékben ellenzem a hőszivattyúk támogatását, és elutasítom azt a szemléletet, amely egy bizonyos fűtési megoldás felé tolja el a piacot. |
7,37% |
| Az egész klímahiszti hazugság, amellyel megijesztik és becsapják az embereket a minél magasabb haszon reményében. |
7,37% |
Ez egyértelmű eredmény
A válaszokból világosan látszik, hogy szakértő olvasóink erőteljesen kiállnak a hőszivattyús technológia mellett. Viszont intő jel lehet, hogy tíz év folyamatos növekedés után a hőszivattyú-eladások 6,5 százalékkal csökkentek Európában 2023-ban éves alapon, veszélyeztetve a 2030-as klímacélokat. Az Európai Hőszivattyú Szövetség18 EU-tagállam, valamint Norvégia, Svájc és az Egyesült Királyság statisztikáin alapuló legfrissebb hőszivattyúpiaci jelentésében szereplő adatok alapján a 2023-ban eladott 3,02 millió hőszivattyúval a kontinensen telepített összes hőszivattyú száma 23,96 millióra nőtt. Ha az éves eladások ezen a szinten maradnak, körülbelül 45 millió hőszivattyú fog üzemelni a közösség területén 2030-ra – ez pedig nagyjából 25%-kal kevesebb, mint amennyi a célkitűzés. Ez a 25 százalékos elmaradás 70 millió tonnányi plusz CO2-kibocsátást jelentene a tervezetthez képest. Ez nagyjából annyi, amennyit Románia juttat a légkörbe egy teljes év alatt.
Az EHPA egyik szakembere, Mélanie Auvray ennek kapcsán azt emelte ki, hogy Európában több mint 250 helyszínen gyártanak hőszivattyút, és minden eladott, illetve telepített készülék hozzájárul a kontines tisztatechnológiai-szektorához és versenyképességéhez. Az ágazat folyamatos növekedésének biztosítása elősegíti energiafüggetlenséget, valamint az átmenetet egy nettó nulla kibocsátású gazdaságba. Éppen ezért a szövetség azt kéri az új Európai Bizottságtól, hogy minél előbb tegye közzé hőszivattyús akciótervét, és felveti a villamos energiára rakott adók csökkentését is annak érdekében, hogy az áram olcsóbbá váljon a gáznál.
Ha országonként tekintjük át az EHPA statisztikáját, azt látjuk, hogy a borús összkép mögött egymásnak gyökeresen ellentmondó folyamatok állnak. Hiszen például a vizsgált időszakban Németországban 161 ezerrel több hőszivattyút adtak el a megelőző évihez képest, de Belgiumban (+43 ezer) és Hollandiában (+50 ezer) is jelentős volt a bővülés. A legnagyobb visszaesést Olaszországban (–298 ezer) Finnországban (–78 ezer,) és Lengyelországban (–78 ezer) tapasztalták.
Az ezer háztartásra jutó hőszivattyúk állománya tekintetében Norvégia vezet 635 darabbal, majd Finnország következik 512-vel és Svédország 438-cal. A sor végén Magyarország áll 12 hőszivattyúval ezer háztartásonként, az Egyesült Királyság (15 hőszivattyú ezer háztartásonként) és Szlovákia (30 hőszivattyú ezer háztartásonként) mögött.
Csak zárójelben tennénk hozzá, hogy idehaza nem tudjuk egészen pontosan, hány hőszivattyú működik. Nem véletlen, hogy ennek tisztázása érdekében az év első felében kötelező adatgyűjtés indult. Bár ennek eredménye még nem ismert, az látatlanban is kijelenthető, hogy Magyarországon bőven van tér a hőszivattyúpiac bővüléséhez.
Nem az EHPA az egyetlen, amelyik az Európai Bizottságot igyekszik noszogatni a hőszivattyúk ügyében. Mint arról korábban már beszámoltunk, nemrégiben tizenöt európai tagállam írt alá nyílt levelet, amelyben felszólítja a testületet, hogy tegye közzé a tavaly év végén jégre tett hőszivattyús akciótervét, és vizsgálja felül az „elavult” fűtési és hűtési stratégiáját. Az országok – Lettország, Ausztria, Ciprus, Dánia, Észtország, Franciaország, Írország, Görögország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Portugália, Szlovákia, Szlovénia és Spanyolország – ragaszkodnak ahhoz, hogy egyértelmű politikai jelzésekre van szükség az ágazat szén-dioxid-mentesítésének megvalósításához.
Az akció előzménye, hogy a Bizottság tavaly decemberben elhalasztotta az európai hőszivattyús cselekvési terv kihirdetését. Ez a dokumentum azt részletezte volna, hogyan lehet elérni 2027-ig tízmillió új hőszivattyú telepítését. A levélíró tagállamok szerint a hosszú beruházási ciklus miatt fontos lenne ismerni a menetrendet, már csak a fogyasztók és a befektetők tisztánlátása érdekében is.
Intő jelek. Vancouver az első visszatérő fecske?
Nemcsak a hőszivattyú-eladások visszaesése hattat figyelmeztetésként a piacon, hanem mondjuk Vancouver esete is. Mint azt online kiadásunkban már olvashatták, ha szűken is, 6–5-ös szavazati aránnyal, de a kanadai nagyváros tanácsa úgy döntött, ismét engedélyezi az új épületekben a gázfűtést. A kanadai nagyváros korábban azért döntött ezzel szöges ellentétben, mert 2030-ra szeretné ötven százalékkal mérsékelni CO2-kobocsátását. A merev tiltás ugyanakkor felvetett egyéb, nevezetesen szociális szempontokat. Ken Sim polgármester legalábbis a döntés kapcsán azt nyilatkozta, hogy „amíg Vancouver lakói a mindennapi megélhetésükért küzdenek, a földgáz fűtési célú felhasználásának engedélyezése egyszerű költséghatékonysági okok miatt fontos”, hozzátéve, hogy ezzel a lépéssel hozzájárulnak a lakhatási költségek – konkrétan a rezsiterhek – csökkentéséhez.
A gázfűtés újbóli engedélyezése mellett állók szerint a tanács döntése számos pozitív hozadékkal jár majd, így például felgyorsítja és olcsóbbá teszi az új lakások építését. Ellenzői ugyanakkor egyértelmű visszalépésként értékelik a hátraarcot, és úgy vélik, Vancouver város zöldítése ezzel kudarcot vallott, s a városvezetők feladták környezetvédelmi céljaikat, behódolva a gázlobbinak.
Mint ismeretes, a gázfűtés törvényi eszközökkel való visszaszorítása világtendencia. Az Európai Unió úgynevezett Fit for 55 programja anyagi ösztönzőket is kínál a tagállamoknak a földgáz ütemes kivezetése. Az Európai Tanács, a Bizottság és a Parlament által meghatározott menetrend alapján a közösség területén 2025-től már nem nyújtható állami támogatás új gázkazán beszerzésére, 2030-tól már egyáltalán nem épülhetnek új házakat gázfűtéssel, és 2050-t követően a régebbi gázfűtésű épületeket is át kell állítani valamilyen egyéb tüzelőanyagra vagy fűtési módra.
Gázból sokféle van…
Amikor gázfűtésről beszélünk, mindenkinek a földgáz jut eszébe, mint fűtőanyag. Pedig, figyelmeztet a gázos szakma, gázból sokféle van. Ott van például a hidrogén, amelyet teljesen környezetbarát módon is elő lehet állítani például szél- vagy napenergiával termelt áram segítségével, de a szintetikus földgáz vagy a biogáz előtt is ígéretes jövő állhat. Ennek ellenére a hőszivattyú természetesen szintén egyre fontosabb szerepet fog betölteni az épületeink fűtésében és hűtésében, hozzájárulva a légkörbe jutó szén-dioxid mennyiségének a csökkentéséhez.
Európahőszivattyújogszabályokkörnyezetvédelemnagyvilágszavazás
