Klímák és a zajok
2014. október 7. | VGF&HKL online | 20 555 |
Az alábbi tartalom archív, 11 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A zajos klíma sok kellemetlenséget okoz. Társasházi lakásokban nemcsak a felhasználónak, de sok esetben a lakótársaknak is álmatlan éjszakákat okoznak. Mit tehetnek a gyártók, és mit tehet a felhasználó, hogy csökkenjen a zajszint?
Első hallásra…
A hang ugyan egy nagyon könnyen mérhető fizikai jelenség, de hogy kit milyen zaj és mekkora zajszint irritál, az még tudományos keretek között is mérhetetlen. Egy készülék érzékelhető zaját alapvetően befolyásolja a környezete, az elhelyezkedése. Egy spontán zörej egy üres épületben teljesen más, mint egy kárpitozott, bútorozott szobában. Sőt, mindenki más és más zajszintet képes elviselni. Az sem mindegy, hogy a napnak melyik szakában, este például más a zajtűrő képesség, mint reggel.
A megengedett zaj mértékét nagy általánosságban helyi rendeletek szabályozzák, nem biztos, hogy ahol éppen lakunk, van ilyen előírás, sőt, sok nagyvárosnak sincs erről rendelete. De ha létezik is zajrendelet, a klíma által keltett hangok ezt várhatóan nem fogják meghaladni. Egy ilyen berendezésnél sokkal inkább a rezgés a probléma, amit a klíma nem megfelelő csillapítása okoz, ennek következtében a rezgés áttevődik a falra, födémre. Különösen panelházak esetén kellemetlen ez a hatás, ugyanis a berendezés beremegteti az összes környező elemet.
Megfelelő gumibakos csillapítással és a kompresszor akár külön belső gumibakokra helyezésével jól ki lehet küszöbölni a kellemetlenségeket. Megtörtént eset: ha valamelyik klímás lakó a szomszédok kérésének nem tesz eleget, és továbbra is zajosan járatja a légkondit, az nem megoldás, ha összefogva a lakóközösséggel megszakítják a berendezés áramellátását. Ebből csak további problémák, bírósági eljárás, perek adódhatnak. Ilyen esetben a panaszosok birtokvédelmet kérhetnek a jegyzőtől, mivel a folyamatos, idegesítő rezgés birtokháborításnak minősül, és a jegyző kötelezni fogja a rezgés ilyen vagy olyan módon történő megszüntetésére a problémás lakót. Neki sem fog külön pénzébe kerülni a javíttatás, hiszen az a garancia terhére róható, ugyanis a rezgésmentes működés a szerelő kötelessége.
Ízlések és zajszintek
Ahány klíma, annyi zajszint, ami függ a készülék kialakításától, a felhasznált anyagok minőségétől, nem kisebb mértékben az ártól is. Laikusok számára is ez az egyik legfontosabb paraméter egy klímavásárlás során, ezt mindenki könnyen le tudja mérni akár otthon is. A készülékgyártók és -forgalmazók mumusa, ha a vevő a zajjal kapcsolatos kérdéseket tesz fel. A decibelértékek önmagukban még nem mondanak semmit. Azt is meg kellene adni a gyártóknak, hogy milyen távolságban történtek a mérések. A prospektusok többségében a gyártó ilyen jellegű adatokat nem tüntet fel. Azt azonban tudjuk, hogy a szobán belül 40 dB(A) feletti tartós zaj már zavaró. A nyugodt, kiegyensúlyozott alvás eléréséhez pedig 28 dB(A) alatt kell, hogy legyen a zajszint.
Split klímák esetében a zajnak két forrása van. Az egyik a kültéri egység zaja. Ezt a már említett rendeletek is szabályozhatják, melyek szerint maximum 55 dB(A) lehet. Egy inverteres gép általában csendesebb, de maximális teljesítmény esetén az is tud hangos lenni. Egy kétfokozatú ventilátoros gép halkabb lehet, mint az egyfokozatú. Az esetek többségében a kompresszor zaját meghaladja a lamellák közt áramló levegőé. A beltéri készüléknél szinte kizárólag a levegő áramlását halljuk, ha ennek mértéke 30-33 dB(A), az már elfogadható. Egyes berendezések akár 25 dB(A) körüli zajadatot is megadnak, ez már a megfelelő pihenést is lehetővé teszi.
Befolyásoló tényezők
A gyártók igyekeznek minél jobb kialakítással elérni az alacsony zajszintet. Itt nemcsak a rezgéscsillapítások beépítésével érhetnek el jelentős eredményeket, hanem a különböző anyagok használatával, a felületek kialakításával és megmunkálásával. A hőcserélőkben például a levegő apró lemezeken halad keresztül, amelyek lehűtik az áramló légtömeget. A lemezfelületek milyensége nagymértékben befolyásolja a kialakuló zajszintet. A szinte zajtalan készülékekben a lemezmintázatok apró kialakításúak, az elhelyezésük sűrűbb, felületük vékonyabb. A turbulens beáramló levegő a befúvási ponton is felelős a légkondicionáló készülék zajosságáért. A jól kialakított, az áramlást minél inkább laminárissá tévő, kellően méretezett légterelő lamellák csendesebb működést eredményeznek. Ugyanígy a beáramló levegő is meghatározó lehet.
Egy vezető klímagyártó
Nálunk minden kompresszor 3 gumibakon van rajta. A konzol és a fal közé is lehet tenni gumibakot, valamint a konzol és a klímalefogás közé is. A gumibak felépítése olyan legyen, hogy egy gumipogácsában lefelé és felfelé is kiálljon 1-1 menetes szár, de a kettő a gumiban ne érintkezzen fémesen – bele vannak vulkanizálva. A jobb split beltériknek (2-3,5 kW-osaknak a felső kategóriából) már 1 m-re alacsony fordulaton 19 dB(A) hangnyomásszintje van, amellett már teljesen nyugodtan lehet aludni. Nagyobb gépek, például VRF kültérik alá már mindenképpen érdemes profi, bejáratott megoldást alkalmazni.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 9990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így közel 25 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
