Más lesz a számlán: új mértékegységek a földgázpiacon
2016. február 10. | VGF&HKL online | 5307 |
Az alábbi tartalom archív, 9 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Az új EU-rendelet minden elszámolást energiatartalomban ír elő, és ennek mértékegysége a kWh lesz. A földgázpiac szereplői között nem mindenkinek újak ezek a megváltozott mértékegységek és referenciaállapotok, de a felhasználók legtöbbjét még egy ideig nem árt részletesen és közérthetően tájékoztatni.
A hazai, az uniósat követő rendelet is új elszámolási mértékegységeket vezetett be:
- a hőmennyiséget kWh-ban (eddig MJ-ban számoltunk, illetve m3-ben),
- a térfogat-referenciaállapotot 0 °C hőmérsékleten és 1,01325 bar nyomáson (eddig 15 °C és 1,01325 bar referenciaértékekkel, gáztechnikai normál köbméterben számoltunk),
- az égéshőt 25 °C égési referenciahőmérsékleten (eddig 15 °C hőmérséklettel mért fűtőértéket használtunk) számoljuk el.
Egy tüzelőanyag fűtőértéke az a hőmennyiség, amely a tüzelőanyag elégetésekor keletkezik olyankor, amikor gőz halmazállapotban marad a füstgázzal együtt távozó víz. Ezt a közérthető megfogalmazást földgáz esetén kiegészíthetjük azzal, hogy kiinduláskor a földgáz és az égéshez szükséges levegő 15 °C hőmérsékleten van, majd az égésterméket is 15 °C hőmérsékletre hűtjük vissza, kivéve a vízgőzt, amely gőz halmazállapotban, 100 °C hőmérsékleten marad.
Az égéshő az a hőmennyiség, amely a tüzelőanyagból nyerhető ki olyankor, amikor a füstgázzal együtt távozó vízgőzt is kondenzáltatjuk, és visszahűtjük a kiindulási hőmérsékletre. Földgáz esetén itt is a 15 °C kiindulási és véghőmérséklet volt a szokásos feltétel. Erről a 15 °C-os referenciahőmérsékletről állunk át a 25 °C-ra. A 25 °C-on mért égéshő nagyon kis mértékben kisebb, mint a 15 °C-on mért.
Az égéshő szokásos angol nevei a HHV (Higher Heating Value) és HCV (Higher Calorific Value), Amerikában pedig a GCV (Gross Calorific Value) jelölést használják.
A földgáz fűtőértékét és égéshőjét laboratóriumi műszerekkel is lehet mérni, de a gáz összetételéből is pontosan kiszámítható. Az FGSZ is a gázösszetételt vizsgálja kromatográffal, és az összetételből számít még további jellemzőket is: a gáz sűrűségét, víztartalmát, nehezebb szénhidrogén- és inerttartalmát.
A forgalomba kerülő földgáz összetétele nem állandó. Magyarország területének nagyobb részén állandóan orosz import gáz van jelen, ennek fűtőértéke és égéshője ritkán és kismértékben változik. Az ország egyes területein a hazai termelésű földgázt és az import gázt keverik. A keveréssel a földgáz-energiajellemzőket igyekeznek állandó értéken tartani. A változatosság miatt van nagy szerepe annak, hogy az FGSZ. rendszeresen, településenként közreadja a mért égéshőt (fűtőértéket).
A decemberi lakossági gázszámlán még m3 mérőállás, MJ energiatartalom és MJ/m3 fűtőérték szerepel. Feltehetően arra vár a gázszolgáltató, hogy a hatósági árrendeleteken is átvezessék az új mértékegységeket.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 9990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így közel 25 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
