Több mint 6000 gravitációs gyűjtőkémény veszélyes országosan
2019. március 7. | VGF online | 4648 |
Az alábbi tartalom archív, 5 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A nyitott gyűjtőkémények problémája bizony egyre égetőbb. Több mint hatezret két éven belül át kell alakítani életveszély miatt. Az idei Pollack Expón külön szekcióülésen foglalkoztak a gyűjtőkéményekkel, néhány gondolat erejéig foglaltuk össze az ott elhangzottakat.
A 17 megyei vezető létrehozott egy négyfős szakmai csoportot, akik különféle kéményseprő ipari tevékenységekben, eljárásokban megpróbál egy közös álláspontot kialakítani, és ezt az egységességet minden megyére szeretné kiterjeszteni. Kéményseprő szempontból a társasházi gyűjtőkémények kettős problémát hordoznak. Az égéstermék elvezetők egyik része társasházi közös tulajdonban van, a lakásokban található összekötő elemek, kéményberendezések viszont magántulajdont képeznek. Így nem lehet a gyűjtőkéményeket egy tanúsítványon vizsgálni, külön „papírt” kap a kéménytest, és külön a lakások kéményberendezése. A gázkazánokra vonatkozó ErP rendeletek miatt jól tudjuk, hogy a gyűjtőkéményes probléma elsősorban a hagyományos nyílt égésterű, valamint a turbós készülékeket érinti. A hagyományos gyűjtőkémények esetén található a kéménytesten egy nyomáskiegyenlítő furat, amit a kéményseprő onnan lát, ha kinyitja a tisztító ajtót és szemben az égéstermék elvezető csövön észlel egy 60×40-es lyukat, vagy négyzet alakú nyílást. Tehát a gyűjtőkémény ilyen esetben huzat elven működik, a becsatlakozási ponton tilos túlnyomásnak lennie. Ettől eltér a túlnyomásos, zárt égéses gyűjtőkémény, melynél a bekötésnél 50 Pa túlnyomás lehet.
2017–2018-ban az összes, megyei fennhatóság alá tartozó kéményt megvizsgálták, ez 509 915 kéményt, és nagyjából 70 ezer társasházi lakást érintett. Mindennek megközelítőleg a 60 százaléka 305 ezer a huzatelven működő gyűjtőkémény. Látható tehát, hogy megyei szinten is igen nagy kört érint a gyűjtőkémények helyzete. A vizsgálatokat mindig a gyűjtőkémény testekkel kezdik a kéményseprők. Az alsó szinten a tisztítás lehetőségét ellenőrzik, a tetőn pedig a felső tisztíthatóságot vizsgálják. Az átjárhatóságot alulról tükrözéssel, felülről golyózással állapítják meg. Újabban bevezették már a kamerás, endoszkópos vizsgálatot is, amely még pontosabb képet ad a gyűjtőkémények állapotáról. A kémény hibát, letiltását akkor kell a katasztrófavédelemnek eszközölni, ha közvetlen életveszély áll elő. Tehát, ha például kisebb szűkület van a kéményben, attól még az üzemelhet tovább. Végső esetben elvégzik a füstnyomás próbát is, erről azonban tudni kell, hogy sormunkában nem elvégezhető feladat, ugyanis minden lakásba külön-külön be kell jutni a vizsgálathoz, mert le kell ellenőrizni, hogy van-e valahol füstszivárgás. A bejutást elősegíteni érdeke a lakóknak, mert ha meghiúsul a vizsgálat, könnyen letilthatják a kéményt. Nem sok esetben van ilyen vizsgálatra szükség, Somogy megyében például a tavalyi évben 40-50 háznál történt ilyen jellegű vizsgálat. A kéményseprők a vizsgálat végeztével különböző hibakódokkal látják el a gyűjtőkéményeke, a különböző hibakódok linkje itt található.
Dugulás elég gyakran előfordul, elsősorban a madarak (pl.: csóka) okozzák a problémát. Ha az elpusztult állatot szerszámokkal nem lehet eltávolítani, akkor is letilthatják a kéményt, ám ez igen ritkán fordul elő.
A hiba kijavítását a társasház elég sokáig elhúzhatja, először 60 napot kapnak a katasztrófavédelemtől, hogy helyreállítsák az állapotokat, ha ez nem történik meg, akkor elindul a hatósági eljárás. A hatóság újabb hatvan napot ad arra, hogy a társasház bemutassa azt a kéményseprő tanúsítványt, amelyen szerepel, hogy kijavították a kéményt. Csak ezután történik meg a kémény tiltása.
Somogy megyében az elmúlt esztendőben 1400 nyitott gyűjtőkéményt vizsgáltak meg, melynek 36 százaléka tartalmazott kettes hibakódot, ebből 22 százalék tartalmazott egyes kódot, melyet már csak kémény átalakításával lehet megoldani, ebből kiszámítható, hogy csak a megyében 300-400 társasházi gyűjtőkéményt két éven belül át kell alakítani. Ezt a számot a 17 megyére vetítve több mint 6000 kéményről beszélhetünk. tehát a probléma igen nagy, melyet állami beavatkozás nélkül szinte lehetetlen lesz kezelni.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 9990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 22 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
