Konferencia a homlokzati elvezetések könnyítéséért

2015. november 5. | Szemán Róbert Veresegyházi Béla |  4234 |

Az alábbi tartalom archív, 10 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A VGF kezdeményezi a homlokzati füstgáz-elvezetések indokolatlanul szigorú előírásainak megváltoztatását! ErP-ügyben már sikeresen és eredményesen összefogott a szakma, fogjunk össze most is! Az ErP konferencián a legparázsabb vita e témában alakult ki; a gépészkivitelezők indulatosan érveltek az ésszerűtlen szabályozás ellen, melyre a kéményseprő-szakma képviselője a jelenlegi előírások ismertetésével válaszolt. Véleményünk szerint az ErP-szigorítások bevezetésével fenntarthatatlanok azok a rendelkezések (pl. 2 és 10 méteres szabály), amelyek megvalósíthatatlanná teszik a homlokzati füstgáz-elvezetést.

Az OTÉK, a maga elavult épületgépészeti passzusaival, a műszaki haladással, az életvédelemmel és az európai normákkal szembemenve korlátozza, szinte lehetetlenné teszi többek között a kondenzációs kazánok homlokzati kivezetését. A szabályok nem örökérvényűek, hanem a technikai fejlődéssel változtathatóak, változtatandók! Az OTÉK gondolkodásmódja pont a környezetbarát és fejlett műszaki technika telepítését akadályozza meg, és hozzájárul a gagyi és energiafaló berendezések (ionkazán, termogenerátor, kavitációs kazán stb.) elterjedéséhez. Nyilvánvaló, hogy a törvényalkotó sem ilyen céllal alkotta meg az ErP-szabályozást!

A Víz-, Gáz-, Fűtéstechnika szaklap és az MGVE, és reméljük, a többi, ezután megkeresendő épületgépész szervezet november 27-én, pénteken, 09:00-12:00 óráig, a BME „K” épület B0.17-es előadójában, a Magyar Épületgépészek Napja rendezvényen egy konferencia-vitanap keretében keresi a megoldást az alábbiakban részletezett problémára. A rendezvény ingyenes, de a korlátozott befogadóképesség miatt regisztráció-köteles! Regisztráció itt.

Műszakilag a kondenzációs kazánok alacsony károsanyag-kibocsátása miatt nem indokolja semmi a homlokzati kivezetések korlátozását, sokszor az oldalsó homlokzaton előnyösebb a füstgáz-kivezetés létesítése, mint a födém- és tetőátvezetéssel történő áttörése, annak beázási hibáival együtt. Az OTÉK 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelettel történő módosítását követően az épületgépész szakma értetlenül áll a jogszabályban foglaltak előtt!

Több esetben szembesültünk már ezzel az értelmetlen OTÉK előírással. A szakma (pl. az MGVE) írásos javaslatokat tett a 2 méteres és 10 méteres szabály megszüntetésére. Nem lehet csak a legfelső szinten kiváltani a kéményes kazánokat, konvektorokat, parapet készülékből csak a 6 kW alatti tervezhető. Gyakorlatilag leállt a középmagas épületek fűtéskorszerűsítése. Maradnak a kéményes kazánok, konvektorok, no és az ezzel járó CO-mérgezések. Sajnos az elosztói engedélyesek belső szabályzatai is ehhez alkalmazkodtak.

A homlokzati kivezetések esetében a vonatkozó európai szabvány előírásait kellene betartani, mert az határozza meg a műszakilag reális követelményeket, és ez jelenti ebben az esetben a megoldást is. Egyébként az MBSZ erre lehetőséget is ad, ugyanis a vonatkozó tételes előírások betartása helyett az MBSZ szerint a tervező hivatkozhat arra, felmentést kérhet az alapján, hogy a terve megfelel a vonatkozó európai szabványnak, és így ennek alapján kérheti elbírálni a terve megfelelőségét. Ez sajnos a gyakorlatban ma nem járható út.

Az OTÉK-nak az építészeti szempontokkal kéne foglakoznia, és előírnia, hogy a vonatkozó európai szabványnak megfelelő megoldásokat úgy kell tekinteni, hogy azok kielégítik a műszaki-biztonsági és egészségügyi követelményeket. És az előbbieknek megfelelően az OTÉK-ból törölni kéne minden homlokzati kivezetésre vonatkozó műszaki és egészségügyi követelményt. Magyarország valójában kötelezettségszegést követ el, ha nem engedi alkalmazni a vonatkozó európai szabványt, ugyanis egy szabvány bevezetése nemcsak annyiból áll, hogy a Magyar Szabványügyi Testület nemzeti szabványként kiadja a vonatkozó szabványokat, és azok így nemzeti szabványként megvásárolhatók (de amúgy semmire sem használhatók), hanem teret is kötelességünk biztosítani a szabványok alkalmazásának.

Az OTÉK épületgépészeti vonatkozású szabályozásának teljes felülvizsgálatára most már égető szükség lenne (és nem csak a homlokzati elvezetések ellentmondásai miatt). Még egy példa a homlokzati elvezetéseken túl: az OTÉK a nyílászárókat (ajtó, ablak) még mindig természetes (gravitációs) szellőzést biztosító elemként kezeli, holott már régen nem azok!

Az OTÉK-ban szereplő, vonatkozó bekezdések:

Az OTÉK (253/1997. (XII. 20.)) Korm. rendeletet módosították a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelettel. A hatályos OTÉK-ban a gáznemű égéstermék homlokzati kivezetés feltételeivel a 80. § foglalkozik:
80. § 271. (1) Homlokzati égéstermék-kivezetést létesíteni – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – építmény, építményrész homlokzatán nem lehet.
(2) Homlokzati égéstermék-kivezetési hely létesíthető – ha a kivezetési helytől mért 10,0 m távolságon belül nincs épület – e rendelkezés hatálybalépését megelőzően használatba vett, meglévő
a) földszintes és szabadon, illetve oldalhatáron álló épület homlokzatán,
b) többszintes épület homlokzatán azzal, hogy lakásfűtő (6 kW-nál nagyobb hőteljesítményű) és vízmelegítő (együtt vagy külön) gázfogyasztó készülék homlokzati kivezetésének tengelyétől mért 2,0-2,0 m-es sávban a kivezetés felett a teljes épületmagasságra vonatkozóan a homlokzaton szellőztetésre szolgáló nyílás vagy nyílászáró nincs.

(3) Homlokzati égéstermék-kivezetési hely nem létesíthető
a) a gyalogos és gépkocsival használt átjárókban, aluljárókban, áthajtókban,
b) a légaknában,
c) 272. a légudvarban, a 71. § (5) bekezdésében foglaltak kivételével,
d) a bevilágító aknában,
e) a zárt, át nem szellőző, kis alapterületű belső udvarban, verandán, beépített loggián, tornácon, padláson, ki nem szellőző zugokban,
f) a közvetlenül csatlakozó járdaszinttől mért 2,10 m-es magasság alatt.

---

Programterv:

Előadások:

9.00-9.20 Csanád Bálint épületgépész tervező: A füstgáz-elvezetések hazai helyzete, gyűjtőkémények, tervezhetőség és kivitelezés a tapasztalat és a gyakorlat tükrében. Mit lehet és mit nem? Mit kellene engedni? Meddig terjedhet a tervező felelőssége? Mi lehet a kompromisszum, amitől hirtelen nem mindenhova homlokzati kivezetés kerül, hanem csak ahova tényleg kell?

9.20-9.40 Kocsis Krisztián: Homlokzati égéstermék-kivezetés és annak tapasztalatai a kéményseprő szemszögéből (MOKÉSZ)

9.40-10.00 Csajka György és Hrobár Balázs, Első Magyar Kéményszövetség

10.00-10.20 Szünet

10.20-10.40 Versits Tamás: Az ErP rendeletek közvetett hatása a homlokzati égéstermék-elvezetések témakörében (20 perc)
- hagyományos turbók (káros anyag, zaj stb.) tulajdonságai vs modern kondenzációs készülékek: párhuzamok és változások;
- az OTÉK és az MBSZ találkozása és szükséges elválasztása;
- milyen esetekben várható a homlokzati égéstermék-elvezetés, mint megoldás?

11.40: Kerekasztal, fórum
Fórumrésztvevők:
- az előadók,
- Gyárfás Attila (MÉGSZ)
- Netoleczky Károly (KÉOSZ)
- Nagy Gyula (MMK ÉgT)
- Barna Lajos (MBSZ bizottság)
- Varga Tamás (Főgáz)
- Fazakas Miklós (MGVE)
- MÉK képviselője
- Seidl Gábor (Vaillant Saunier Duval Kft.)

Szemán Róbert
főszerkesztő, VGF

Veresegyházi Béla
főszerkesztő, e-gépész

---