Sztrájk az Alföldit gyártó Villeroy & Boch-nál

A szakszervezet még küzd a hódmezővásárhelyi munkavállalókért

2018. április 18. | VGF online |  4094 |

Az alábbi tartalom archív, 7 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A napokban az egyik hódmezővásárhelyi piacvezető szanitergyártó cégnél, az Alföldit gyártó Villeroy & Boch-nál sztrájk borzolta a kedélyeket. A cég szállítási nehézségekkel is küzd, melyet a vezetés elsősorban a megnövekedett keresleti igényekkel magyaráz. Szaklapunk megkereste mind a cégvezetést, mind pedig a munkavállalói oldalt, hogy kiderítse mi állt a sztrájk hátterében, illetve milyen a hangulat jelenleg a gyártónál.

A szanitergyártó cég rövid közleményét a munkabeszüntetéssel kapcsolatban írásban juttatta el szerkesztőségünkhöz. Ezután kerestük meg a sztrájkot meghirdető, és lebonyolító MCDSZ-t (Multinacionális Cégek Dolgozóinak Szakszervezete), hogy a közlemény nyomán felvetődő kérdésekre is választ kapjunk. Járási Tamás a szervezet elnöke tájékoztatta lapunkat mi is történt a sztrájk ideje alatt, illetve milyen eredményeket értek el.

Eltérő résztvevői számadatok

Az 54 órás sztrájk április 5-én 5.45-kor fejeződött be. A szanitergyártó cég vezetése szerint a munkabeszüntetésben résztvevők létszáma a teljes dolgozói létszám 19 százaléka, ami messze elmarad az MCDSZ által kommunikált 300, illetve 400 dolgozótól. A szakszervezeti vezetés számadatai ettől eltérőek. – Azt én nem tudom, hogy a munkáltató hogy számolt, csak arról tudok nyilatkozni, hogy a mi kollégáink milyen eredményre jutottak a sztrájkban résztvevők tekintetében. Két teljes napot ölelt fel a munkabeszüntetés időtartama, ezt az időszakot kell számításba venni. Akik a két napon munkára jelentkeztek, le kell vonni azt a létszámot, akik a másik szakszervezet által korábban megkötött kollektív szerződés alapján nem vehettek részt a sztrájkba. A teljes létszám nem egy helytálló mérés a mi olvasatunkban, ugyanis a szellemi munkát végzők nem tagjai a szervezetünknek, leginkább a fizikai munkát végzők körében került meghirdetésre a munkabeszüntetés. Ennek megfelelően számításaink szerint 35-40 százalékos volt a részvétel. Tehát a mintegy 500 főből, 200 dolgozó vett részt – mondta el lapunknak Járási Tamás, az MCDSZ elnöke.

Vita a béremelésről

A vita a béremelésről zajlott, a szanitergyártó cég menedzsmentje legutolsó bérfejlesztési ajánlataként átlagosan 8 százalékos alapbéremelést ígért. – A 8 százalékos béremelési javaslatot a szakszervezetünk azért nem fogadta el, mert ez differenciált béremelést jelent, azaz a teljes bértömegre vetítve történik az emelés. Ez azt eredményezi, hogy némelyek 2 százalékot fognak kapni, mások mondjuk 6-ot. Ha azt mondta volna a cégvezetés, hogy a 8 százalék egységes alapbér emelést hajtanak végre, akkor talán ezt a dolgozói kollektíva is elfogadta volna. Ennek alapján fogalmaztuk meg a 11+1%-os béremelési javaslatot, ahol 11 %-ot az alapbér emelésére irányoztunk elő, 1 %-ot pedig a munkáltató által már korábban javasolt bérkorrekcióra, egyéb bérelemre csoportosítva. Az 1 százalékot keretjelleggel határoztuk meg, és arra nyitottak vagyunk, ha a munkáltató erre ajánlatot tesz, mi tárgyalni fogunk – teszi hozzá Járási Tamás.

Kisebb eredmények

A menedzsment közleménye szerint a sztrájk mind a törvényi, mind a Kollektív Szerződésben szabályozott feltételek szerint rendben, nyugodt és békés légkörben zajlott le. – A sztrájk eredményéről még korai lenne nyilatkozni, annál is inkább, mert a bértárgyalások még folyamatban vannak. Két dolgot azonban eredménynek ítélünk meg, az egyik, hogy a sztrájk jogszerűen, és a törvényes keretek között zajlott le. A másik – am konkrét eredmény -, hogy a munkáltató a 8 százalékos differenciált alapbéremelést végrehajtotta, és differenciálás azokon a területeken, ahol kollégáink a sztrájkban részt vettek, ott egy magasabb mértékű béremelést eredményezett. A visszajelzések alapján 3-4 százalékkal magasabb volt a sztrájkban résztvevők béremelése. A további béremelésekkel kapcsolatban annyiban maradtunk a cégvezetéssel, hogy a szakszervezet fog egy újabb bérajánlatot előterjeszteni, amely tárgyalásától egyenlőre nem zárkózott el a munkáltató. A folyamat tehát nem zárult le, a szakszervezeti vezetők megállapodtak abban, amíg a munkáltató hajlandó tárgyalni egy újabb béremelési javaslatot illetően, addig nem fognak újabb sztrájkot hirdetni – mondta el Járási Tamás.

Olcsó a magyar

A magyar munkabérek rendkívül alacsonyak a nyugat-európai, skandináv átlaghoz képest. A szanitergyártó cég írja közleményében, hogy főbb eladási piacai Németország, Franciaország, és a skandináv országok, ahol majd tízszeres fizetésért dolgoznak ugyanezen a területen a munkavállalók. A cég árbevétele 2016-ban 23,7 milliárd forint volt. Ezen adatok fényében kell értelmezni a néhány százalékos béremelést.  – A szakszervezet álláspontja szerint azért alulértékelt a magyar munkaerő – holott tudjuk, hogy minőségi és a nyugati munkaerőhöz mérten nem marad el teljesítményben, minőségben -, mert a magyar munkavállalóknak nincs alkupozíciójuk. Ez pedig abból fakad, hogy a szakszervezeti mozgalom rendkívül gyenge, a munkavállalók szervezetlenek. Nincs alkupozíció, amely alapján a béreket fel tudnák tornászni – tette hozzá Járási Tamás.

Arra a kérdésre, hogy mit jelent mindez a számok nyelvén, mennyit visz haza a szanitergyártónál egy „melós” nem kaphattunk válasz. – A tárgyalás folyamán kikötés volt a cég részéről, hogy csak akkor szolgáltat adatot a szakszervezetnek, ha üzleti titoktartást vállalunk. Meg tudom erősíteni, hogy regionális viszonylatban nincsenek elmaradva a bérek. Mi a bérek elosztásába szeretnénk beleszólni a cégnél, mert a dolgozók hozzáadott értéke, a munkaerejük révén kivették a részüket, hogy a vállalat eredményesen szerepeljen. Tehát nagyobb bér jár a dolgozóknak, mint amit a munkáltató ajánl részükre – mondta el Járási Tamás.

FurcsaMarketing

---