VGF szaklap

A tüzelőberendezések szigorodó szabályozása

| | szóljon hozzá!

A tüzelőberendezések szigorodó szabályozása

Magyarországon 2011-ben vezették be a környezetbarát tervezésre és forgalomba hozatalra, valamint a megfelelőségi értékelésre vonatkozó új, jelentősen szigorúbb követelményeket, azaz az ErP-t.

A 65/2011. (IV. 15.) Korm. rendelet hatályba lépésével – az EU irányelveknek és rendeleteknek megfelelően – a legfeljebb 400 kW mért hőteljesítményű gáz vagy folyékony tüzelőanyaggal működő helyiségfűtő berendezéseke vonatkozó követelményeket 2015-ben szigorították. 2015. szeptember 26-át követően – a típusengedély megszerzésének időpontjától függetlenül – nem vehető használatba nem egyetemes (azaz nem lakossági) szolgáltatásra jogosult felhasználási helyen olyan fűtőberendezés, amely a 813/2013/EU bizottsági rendeletben foglalt szezonális helyiségfűtési hatásfokra (legalább 86%), a vízmelegítési hatásfokra és a hangteljesítményszintre vonatkozó előírásoknak nem felel meg.

2016. július 1-jét követően a szigorítást kiterjesztették egyetemes (lakossági) szolgáltatásra jogosult felhasználási helyekre is. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy az előző időpontoktól csak az ún. kondenzációs gázkazánok üzembe helyezése engedélyeztethető hazánkban.

2017. április 1-én lép hatályba a max. 70 kW mért hőteljesítményű szilárd tüzelésű kazánokra és az ilyen kazánokat tartalmazó rendszerekre vonatkozó energiacímkézést előíró rendelet. A jogszabály néhány, így a kizárólag meleg ivóvíz biztosítására, a levegő melegítésére használt és a nem fás biomasszával működő kazánok kivételével, egyetemesen érvényes lesz.

2020-tól szigorodnak a legfeljebb 500 kW mért hőteljesítményű központi fűtést kiszolgáló szilárd tüzelésű kazánok, 2022-től a legfeljebb 50 kW névleges hőteljesítményű egyedi helyiségfűtő berendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó forgalombahozatali és használatbavételi követelmények is. Ennek értelmében a nyitott égésterű, szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések szezonális helyiségfűtési hatásfoka nem lehet 30%-nál kisebb, zárt égésterű berendezések szezonális helyiségfűtési hatásfoka nem lehet 65%-nál, pellettel működő berendezések esetén 79%-nál kisebb.

Az új rendelet szigorú követelményeket támaszt a kibocsátott por (PM-kibocsátás) mennyiségére, a kibocsátott gáznemű szerves vegyületek mennyiségére, a kibocsátott szén-monoxid mennyiségére és a kibocsátott nitrogén-oxidok mennyiségére is. Nyitott égésterű berendezések esetén a PM kibocsátás 50 mg/m³-nél, zárt égésterű berendezések esetén 40 mg/m³-nél, pelletté préselt faanyaggal működő egyedi helyiségfűtő berendezéssek esetén 20 mg/m³-nél nem lehet nagyobb. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy csak ún. öko-tűzterek lesznek engedélyezhetők 2020-tól központi fűtést kiszolgáló kazánok, 2022-től egyedi helyiségfűtő berendezések esetén.

Egy öko-címkés biotűztér komplex méretezéssel készül, ám az öko-üzem a szakszerű beépítésen, valamint a szakszerű használaton is múlik. Az öko-tűztér a magas hatásfokot valamint az alacsony szennyezőanyag- és szállópr-kibocsátást a fagázok és az égéslevegő jobb keverésével (a fa az égés során gázosodik és több mint 80%-a fagázként ég el), azaz közel tökéletes égéssel éri el.

Energia hatékonyságErPÖko-tűztérSzabályozás



A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.