A jégdugók miatt áll le sok gázkészülék
2019. január 9. | Lantos Tivadar | 13 157 |
Az alábbi tartalom archív, 5 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Érdekes jelenségről számolnak be a szerelők és a kéményesek, melyekkel a napokban és a hideg időjárásban találkoznak. A kazánok kéményeiben jégdugók alakulnak ki, melyek a zárt égésterű gázkazánokat leállítják, nyílt égésterű berendezéseknél akár CO mérgezéses balesetet is okozhatnak.
Általában az égéstermék elvezető felső, épületen kívüli szakaszában alakulnak ki a jégdugók, ahol a füstgázban található vízgőz kicsapódik, és hirtelen megfagy. A jelenségért egyrészt a kémény is lehet felelős, ha rosszul szigetelt, elhanyagolt állapotban van, esetleg rosszul méretezet, túlságosan magas. Másrészt pedig a szakaszosan működő, alacsony füstgáz hőmérsékletű, vagy túlterhelt, elégtelenül beszabályozott gáztüzelő berendezések, illetve a nedves tüzelőanyagot használó vegyes tüzelésű berendezések okolhatók. A szakaszosan működő tüzelőberendezéseknél erősen hideg, tartósan fagypont alatti hőmérsékletű időjárás esetén a fűtés során keletkező füstgáz kezdetben egy lehűlt hideg kéménybe jut, miáltal lehűl, a vízgőz tartalom kiválik, illetve, ha a lehűlés mértéke ezt lehetővé teszi, megfagy. Tartós üzem során, amikor a kémény teste már felmelegedett, lehetséges a keletkezett jég egy részének visszaolvadása, de ez nem teljes körű. Az újabb és újabb bekapcsolásoknál a jégréteg így hízni fog mindaddig, míg a kémény járatát elzárja. Nyílt égésterű készülékek esetén füstgáz visszaáramlás lehetséges, amely szélsőséges esetben CO mérgezést okozhat.
De a zárt égésterű készülékek sincsenek biztonságban. Ha a készülék nem kondenzál, azaz a fűtési körben keringtetett víz hőmérséklete 60 °C hőmérséklet felett van, szintén vízgőz távozik az égéstermék elvezetőn keresztül. Itt legtöbbször a hideg képménysapkán történik meg a jégkiválás. A jégdugó kialakulása a gázkészülék automatikusan reteszelt leállásához vezet. A kéménytípusok közül veszélyeztetettek a tűzfalakba épített hosszú járatok (például a több szintes lakóépületek földszinti kéményei), az elhasználódott, szigeteletlen tégla kémények, de különösen az épületen kívül szerelt fémkémények.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 9990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 22 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
Égéstermék-elvezetőKéményKondenzációs kazán
