Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Hőkamerák az épületgépészetben VII.

| |  14 565 |

Az alábbi tartalom archív, 7 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Hőkamerák az épületgépészetben VII.

A termográfia, mint érintésmentes diagnosztika az elmúlt évek során egyre inkább teret hódított az épületek energetikai vizsgálata terén szintúgy, mint az ipar számos területén. Jelen cikksorozat célja, hogy bemutassa, hol és hogyan használható a hőkamera az épületgépész szakemberek mindennapjaiban.

Épületek légtömörségének vizsgálata

Egy épület és annak gépészeti rendszerének kivitelezése során – nem csak passzívházak esetén – mindig törekedni kell az optimális (szabályozott) légtömörség elérésére. Elsősorban azért, mert alacsony légtömörségi érték esetén a meleg levegő a falszerkezeten keresztül a kültér felé haladva folyamatosan hűl, és amíg a falszerkezeten és a szigetelőanyagon keresztüláramlik, egy része kikondenzálódik, ezzel jelentős nedvességet juttatva a szerkezetbe, károsítva azt. Másodsorban túl magas légtömörségi érték esetén a meleg levegő a réseken keresztül egyszerűen távozik az épületből, tehát energetikai szempontból rontja az épület tulajdonságait. A nem megfelelő légtömörség nem csak az energetikai és a minőségi jellemzőket befolyásolja, hanem az épület levegőáramlási viszonyaira is nagy hatással van.

 

Egy ajtó tömítettségének vizsgálat Az ablak beépítéséből adódó tömítelenség. Faláttörések esetén sokszor elmarad a tömítés.

 

Ahhoz, hogy az épület légtömör legyen, a komplett épületburkolatnak is légtömörnek kell lennie, tehát a tervezés és kivitelezés során ügyelni kell a részletekre, amellett persze, hogy biztosítani kell az optimális légcserét természetes vagy gépészeti úton. Minden szerkezeti elem, réteg találkozásakor, nyílászárók beépítésénél és az elektromos rendszer elemeinél (vezetékcsövek, konnektorok stb.) is biztosítani kell a tömítettséget.

Hogyan is mérhető a légtömörség? A hőkamerás vizsgálat során a felületek hőmérsékletelosztása jeleníthető meg. Így energetikai szempontból a legfontosabb hibák – hőhidak, szigetelési hiányosságok stb. – „láthatóvá” válnak. Amennyiben a beltér és kültér közötti hőmérsékletkülönbség biztosított (15-20 °C), nyílászárók esetén egyszerűen felismerhetők a tömörtelen pontok. Ilyen körülmények között a tömörtelen szerkezetek egy része kiszűrhető. Ahhoz viszont, hogy az épület komplett egészében vizsgáljuk a légtömörséget, egy Blower-Door-teszt elvégzése szükséges. A teszt alapja, hogy beltér és a kültér között nyomáskülönbséget – szabvány szerint 50 Pa – hoznak létre. Gyakorlatban egy speciális szabályozóegység és egy ventilátor segítségével egy nyílászáróra, családi ház esetén általában ajtóra helyezve egyszerűen elszívják vagy beszívják a levegőt. Ezzel a rendszerrel a légtömörségi értékek egyszerűen mérhetők. A tömörtelen épületrészek helyét ezután pedig már egyszerűen lehet lokalizálni egy hőka-mera segítségével. Mivel a magasabb nyomású térből az alacsony nyomású felé áramlik a levegő, így a tömörtelen helyeknél a nagyobb légsebesség hatására a felületek lehűlnek, ezáltal alacsonyabb beltér/kültér hőmérsékletkülönbség is elegendő.

 

Blower-Door-teszt mérési vázlata családi ház esetén.

 

A teszt közben a hőkamerával végigpásztázva az épületet, láthatóvá válnak a tömörtelen szerkezetek, nyílászárók. A tömörtelen helyek dokumentálása a hőkamerával egyszerűen elvégezhető, és utólagos javításuk is célzottan végezhető. Új építésű épületek esetén érdemes a tesztet még a belső burkolatok felhelyezése előtt elvégezni, és a tömörtelen pontokat javítani. E két méréstechnikai módszer kombinálásával a legkisebb szivárgási pontok is egyszerűen felderíthetők.