VGF&HKL szaklap

Etilénglikol a hőszivattyúkban

| |  3280 | |

Az alábbi tartalom archív, 5 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Etilénglikol a hőszivattyúkban

20 embert vittek kórházba Budaörsről, „fagyálló-mérgezés” gyanújával, amely feltehetően a klímarendszerből került az ivóvízbe. Mennyire gyakori a hasonló baleset? Árt-e a glikol?

Az etilénglikollal részletesebben foglalkozva olvashattunk, halhattunk szóbeszédeket annak káros hatásáról, „fagyállós” mérgezésekről. Az etilénglikol a leggyakrabban és nagy mennyiségben használt hőátadó folyadék a hőszivattyúkban, talajkollektorokban. Ha kikerül a zárt rendszerekből (kilyukad a szonda, a csővezeték megsérül stb.), esetleg elszennyezheti a földfelszín alatti vizeket, káros hatása lehet a természetre? Szerkesztőségünk alaposan körbejárta a témát, több szakembert megkerestünk, többek között az Országos Vízügyi Főigazgatósággal is konzultáltunk.

A lakosság az etilénglikollal elsősorban fagyállóként, téli szélvédőmosó folyadékként kerül kapcsolatba. Világszerte az előállított mennyiség kb. kétharmadát a vegyipar használja fel a poliésztergyártás köztes termékeként poliészterszálak, filmek, palackok gyártására, és kb. egynegyedét fagyállóként motorok hűtőfolyadékához. A nyugat-európai minta ettől kissé eltér, kb. a felét használják poliésztergyártására és egynegyedét hűtőfolyadékként. Etilénglikollal jégtelenítik a futópályákat is (ami a nagy helyi környezeti koncentrációk egyik fő forrása), de ragasztók, cellulózfilmek lágyításához, glikoborátok formájában elektrolit kondenzátorokhoz, dinitrátként robbanóanyagokhoz, tinták nedvesítőszereként, festékekben fagyállóként és nedvesítőszerként, valamint zselésedést csökkentő anyagként egyaránt elterjedt.

Az épületgépész szakma elsősorban a hőcserélő rendszerekben, fagyálló hőcserélő folyadékként találkozhat az etilénglikollal. A híradásokban többször számoltak be az anyag negatív tulajdonságáról, előfordult, hogy összetévesztették az alkohollal, és megitták. Az ilyen esetek döntő többsége maradandó egészségkárosodással, vaksággal, halállal végződött. Joggal vetődik tehát fel a kérdés, mennyire káros a környezetre az etilénglikol?

Első körben a Magyar Hőszivattyú Szövetséget kérdeztük meg a témával kapcsolatban. Dr. Ádám Béla, a szövetség tiszteletbeli elnöke lapunknak elmondta, hogy elképzelhetetlennek tartja, hogy az etilénglikol kijusson a környezetbe. A hőszivattyús rendszerek élettartama több évtized, és a nevesebb gyártók termékeinek oly annyira jó a minősége, hogy szinte lehetetlen, hogy átlyukadjon a rendszer. A lefúrt szondáknál a lyukakban nincs kötés, az első illesztés 1-1,5 m magasságban a földfelszín felett, vízszintes csővezetéken jöhet létre. A csővezetékek 16 bar nyomást bírnak, a hőszivattyú működése során az üzemi nyomás 3 bar.

Varga Csaba hőszivattyús szakember több ezer rendszert telepített már. Állítása szerint minden elképzelhető, mert ami elromolhat, az el is romlik. Ő viszont soha nem találkozott olyan rendszerrel, amely átlyukadás miatt elveszítette volna a hőátadó folyadékot. A hőszivattyúk döntő többségének primer körét etilénglikollal töltik fel, csak a szekunder körben (használati melegvíz-hőcserélő) töltenek a veszélytelen propilénglikolból. Erre viszont azért van szükség, hogy az ivóvízhálózatba még kismértékben se juthasson be a káros anyag. (Ez történhetett meg most Budaörsön, és valóban, pillanatnyi rossz érzésen túl az érintettek nem szenvedtek egészségkárosodást.) A propilénglikol kereskedelmi ára körülbelül háromszorosa az etilénglikolénak, ezért is természetes, hogy a nagyobb, több hőátadó folyadékot igénylő rendszereket az olcsóbbal töltenek fel.

Az ügyben megkérdeztük igazságügyi szakértőinket is, találkoztak-e olyan esettel, ahol a hőszivattyúból szivárgó etilénglikol okozott volna problémát. Több visszajelzés is érkezett, és megerősítették azt, hogy a bíróságokon sem volt olyan peres ügy, ahol ez a hűtőközeg problémát okozott volna.

Egy-egy szondába 80-100 liter tiszta etilénglikolt töltenek, és van olyan nagyberuházás, ahol több száz berendezést is telepítenek. Ezek meghibásodása esetén jelentős mennyiségű vegyszer kerülhet a környezetbe. Tahy Ágnes, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szakembere lapunknak elmondta, hogy az EU Víz Keretirányelve által meghatározott vízre veszélyes anyagok listáján nem szerepel az etilénglikol. A vegyület alig vagy egyáltalán nem kötődik a talajrészecskékhez, a talajban könnyen elmozdul. Laboratóriumi kísérletek gyors bomlásról számoltak be a felszíni vizekben (kevésbé a sós, mint az édesvízben), a talajvízben és a talajban, ahol több mikroszervezet is képes az etilénglikolt szénforrásként hasznosítani. Az etilén-glikol a vízi élőlényekre kismértékben toxikus.

Érdemben ennyit tudunk jelenleg az etilén-glikolról. Amennyiben bárkinek van egyéb információja, tapasztalata a vegyszerrel kapcsolatban, arra kérjük, ossza meg velünk és olvasóinkkal.

A háztartásokban klimatizálásra leggyakrabban alkalmazott split klímák hűtőközege elszökhet, de nem kerülhet ivóvíz közelébe, így ott nem kell aggódni, legalábbis a mérgezés miatt.

Baleset