Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Kísérleti komposztkazánt építünk Tahitótfalun

2015. október 5. | VGF&HKL online |  2591 |

Az alábbi tartalom archív, 9 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Kísérleti komposztkazánt építünk Tahitótfalun

Szaklapunk rendszeresen foglalkozik a megújuló és alternatív energiákkal, az egyes berendezések létjogosultságával, életképességével. Februári lapszámunkban írtunk először a komposztkazánról, a komposztálás során felszabaduló hőenergia fűtési célú hasznosításáról. A nagy érdeklődésre való tekintettel elhatároztuk, hogy építünk egyet, és megvizsgáljuk, működik-e, használható-e a mindennapokban. A széleskörű összefogásnak köszönhetően 2 héten belül elkezdődhet a kivitelezés.

A magyar családi házak energiatakarékossági törekvéseinek egyik sikertörténete lehet a komposztkazán. Már csak ki kell deríteni, valóban olyan olcsó, öko és hatékony-e, mint ahogy gondoljuk! Szerkesztőségünk komoly potenciált, lehetőséget lát a komposztkazánban, ezért a gyakorlatban is foglalkozni kezdtünk a technológiával, ami nem csak a mi fantáziánkat mozgatta meg, hanem sok szakemberét is.

Tahitótfalun, egy közel 100 négyzetméteres, kétszintes családi ház padló- és falfűtését fogja ellátni a komposztból nyert hőenergia. Több neves épületgépész gyártó, forgalmazó, a Robert Bosch, a Pipelife, az Arco, a Wilo, a Honeywell és a Thyssenkrupp Ferroglobus mind anyagilag, mind szakmailag segíti az ötlet megvalósulását. A komposztkazán tervezését, gépészeti szakmai felügyeletét a BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnikai Tanszék vállalta fel. A projekt mellé Tahitótfalu Község Önkormányzata is felsorakozott.

Széles tehát az összefogás, és nagy az érdeklődés a technológia iránt. Rengetegen jelentkeztek szakemberek és laikusok egyaránt, akik az építésben részt szeretnének venni. Kaptunk visszajelzéseket Magyarország minden részéről, a környező országokból, valamint távolabbról, Finnországból, de még az Egyesült Államokból is. Az ország eddigi legnagyobb komposztkazánját (20 köbméter) szeretné a VGF szaklap megépíteni. Ehhez szükség lesz 100 db szalmabálára, 18 köbméter faaprítékra, 4 köbméter szerves trágyára, és az oltáshoz 2 köbméter humuszra is. No és természetesen a gépészeti berendezésekre. A komposztkazánból érkező hőt puffertárolóba gyűjtjük, innen kerül rá a családi ház fűtési rendszerére. Mérni fogjuk a vízhőmérsékletet, a komposzt hőmérsékletét több helyen, a hőmennyiséget, valamint a komposzt viselkedését, összetételének változását.

A biomassza ezen a módon történő energetikai hasznosítása nem új keletű, a XX. század derekán egy francia erdész az erdei aljnövényzet segítségével már működtette a technológiát. Azonban Tőgyi Balázs egerszalóki mérnök kezdte el újra szolgálatba állítani, felfedezni a komposztkazánt és az ebben rejlő lehetőségeket. Állítása szerint a rendszer napi 30-50 MJ hőt termel, azaz egy nap alatt 300 liternyi 5 °C-os vizet 45 °C-ra tud melegíteni. Elméletileg is megalapozta rendszerét, dokumentálta az eredményeket, és ma is folyamatosan fejleszti a technológiát.

Lapunknak elmondta, hogy alapvetően három terület összmunkája szükségeltetik egy jó minőségű komposztkazános fűtési rendszer létrehozásához. A biológiai, kertészeti tudás és ismeret, amely a jó minőségű komposztáláshoz szükségeltetik, némi épületgépészeti jártasság a szivattyú, a csővezeték-kialakítás, a hőcserélők és a vízszállítás tekintetében, valamint szükség van a rendszer vezérlésére is, amely elsősorban villamossági, programozói terület.

Hátránya a technológiának az, hogy a biotömeg közvetlen égetésével (biogáz, pellet, bio-üzemanyagok) szemben használható hőenergiát csak fűtésre alkalmas, alacsony hőmérsékleten termel. Pontosan ez az alacsony termelési hőmérséklet teszi viszont lehetővé a nagyon magas energetikai hatásfokot. Állítása szerint egységnyi mennyiségű biotömegből ez a technológia termeli a legtöbb hasznosítható energiát, miközben a hőtermelés után nem hamu, hanem igen értékes mezőgazdasági talajélesztő anyag keletkezik.

Az anyagok összeírása már megtörtént, jelenleg zajlik a tervezés és a méretezés. A tervek szerint a kazán október végére, november elejére lesz működőképes, azaz a fűtési szezon kezdetén.

 

A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.

A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 9990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 22 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.

Érdekel az előfizetés →

Beleolvasok →

 

Alternatív fűtésKomposzt