Ionkazánok: vissza a startvonalra!
2016. március 8. | VGF&HKL online | 4124 |
Az alábbi tartalom archív, 8 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A Piacfelügyeleti és Műszaki Felügyeleti Hatóság jogerős határozatban tiltotta meg a STAFOR, majd nemrég a Galan és Beril típusú ionkazánok forgalomba hozatalát és értékesítését, emellett rendelkezett a terméktípusok visszahívásáról és a felhasználók széleskörű tájékoztatásáról. A döntés precedensértékűnek tűnik.
2015. december 11-én kelt az a határozat, amely a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Piacfelügyeleti és Műszaki Felügyeleti Hatóságának honlapján olvasható. A nyilvános határozat-kivonat értelmében az eljáró hatóság megtiltotta a Nanosun-Hungary Kft. által forgalmazott STAFOR gyártmányú ionizációs kazán STAFOR 6-9, 10-20, 20-30 terméktípusainak forgalomba hozatalát, reklámozását, forgalmazását és értékesítését, valamint elrendelte a terméktípusok visszahívását és a felhasználók széleskörű tájékoztatását a használatukból származó veszélyekről. Az indoklás szerint a szegedi székhelyű vállalkozás nem tett eleget a végzésben történt felszólításnak, nem igazolta a terméktípusok a meghatározott feszültséghatáron belüli használatra tervezett elektromos berendezésekre vonatkozó, tagállami jogszabályok összehangolásáról szóló, a 2006/95/EK irányelvet átültető 79/1997. (XII. 31.) IKIM rendeletnek (a továbbiakban: IKIM rendelet) való megfelelőségét. „A gyártó SIA STAFOR EKO (www.stafor.lv) nyilvános internetes oldaláról letöltött dokumentációk, mint a vonatkozó EK megfelelőségi nyilatkozat, továbbá a T37D08 és T25D07 számú vizsgálati jegyzőkönyvek értékelése alapján megállapítottuk, hogy a benne foglaltak nem igazolják a STAFOR ionizációs kazán terméktípusok IKIM rendelet 1. számú melléklet 2. pontjában meghatározott alapvető biztonságtechnikai követelményeknek való megfelelőséget. A T37D08 számú mérési jegyzőkönyv 10. oldalán és a T25D07 számú vizsgálati jegyzőkönyv szintén 10. oldalán található 22.33 pontban hivatkozott „Átfolyó rendszerű vízmelegítők egyedi követelményei” című és EN 60335-2-35:2002 jelzetű szabvány nem tekinthető a terméktípusra alkalmazandó szabványnak. A fenti szabvány hatálya alá azok az átfolyós vízmelegítők tartoznak, melyek fűtőtesttel melegítik a vizet. A STAFOR ionizációs kazán ezen kritériumoknak nem felel meg, mert elektródákkal melegíti a vizet, így a tárgyi terméktípus tekintetében alkalmazandó szabvány a „Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 1. rész: Általános követelmények” című EN 60335-1:2012 jelzetű szabvány, melynek 22.33. pontja kifejezetten tiltja az elektródás vízmelegítést. A fentiek alapján a terméktípusok nem felelnek meg az IKIM rendelet szerinti alapvető biztonságtechnikai követelményeinek.”
Az Opten céginformációs adatbázis információi alapján a Nanosun-Hungary Kft. tavaly augusztus óta felszámolás alatt áll, azonban arról nincs információnk, hogy ez mennyiben függ össze a piacfelügyeleti eljárással, illetve a cég miként teljesíti a határozatban elrendelt termékvisszahívást és egyéb kötelezettségeit.
A Galan és a Beril is bevégezte
2016. február 5. tette közzé a Piacfelügyelet azt a január 27-én jogerőre emelkedett végzését, amely ugyanazt mondja ki a Galan és a Beril, mint mondta a Stafor esetében. Egyelőre ugyan csak egy forgalmazóra vonatkozik az ítélet, de a Galan az mindenütt Galan, így előbb-utóbb eltűnik a piacról ez a termék.
Szintén jelentős szereplője volt az ionkazános piacnak a Beril, így a www.berilkazan.hu oldalt is felkerestük, ahol részletes indoklást ugyan nem találtunk, ám a „sajnálattal közöljük, hogy a Beril kazánok forgalmazását befejeztük” tájékoztatás a rövidsége ellenére elég beszédesnek tűnik.
A döntés oka megint: a készülékeknek ugyan van európai minősítésük, de nem arra, amire kellene, mert arra nem is lehet! És ez vonatkozik minden „ionkazán”-ra! Alapvetően arról van szó, hogy a gyártók átfolyó rendszerű vízmelegítőként tanúsíttatták a készülékeket, ám az ionkazán nem tarozik ebbe a termékkörbe, mert nem csupasz fűtőtesttel (fűtőszállal), hanem elektródával melegíti a vizet, ezért a megfelelőségi nyilatkozatuk érvénytelen. Ha mindezt kiegészíthetjük azzal, hogy az EN 60335-1:2003 szabvány kimondottan tiltja háztartási villamos készülékek esetében az elektródás vízmelegítést, akkor bezárulni látszik a kör, hiszen egy alapvető konstrukciós problémához jutottunk. Ami jó Oroszországban és volt szovjet utódállamokban, az az Európai Unióban nem megfelelő.
A STAFOR, a Galan és a Beril bukott, de mi a helyzet a többi ionkazánnal?
A határozat alapján joggal merül fel a kérdés, hogy mi a helyzet a többi ionkazánt forgalmazó céggel, ennek is próbáltunk utána járni.
Elsőként a NEMO ionkazánok forgalmazójának honlapját kerestük fel, ahol rögtön a főoldalon a témába vágó információkat találtunk: „A Piacfelügyeleti és Műszaki Felügyeleti Hatóság 2015. május 20-án a Marketing Creation Kft. telephelyén a NEMO elektromos kazánt piacfelügyeleti ellenőrzés alá vonta.” Tájékoztatást kapunk arról is, hogy hagyományos NEMO elektróda kazánt (ionkazánt) már nem értékesít a cég. Ennek indoklására „legfőbb okként” egy a TÜV Rheinland InterCert Kft.-től származó mondatot idéz a honlap: „Az ionkazán vagy elektródakazán az Európai Szabványnak nem felel meg, mivel a vizsgálati előírásoktól eltér, és így CE tanúsítvány sem adható ki. A készülék alapvető konstrukcióját figyelembe véve (a fűtéshez használt folyadék melegítésére elektródákat használnak) a készülékre pozitív vizsgálati eredményt, így tanúsítványt sem lehet kiadni, még abban az esetben sem, ha a szabvány minden egyéb előírását kielégíti a készülék.”
Szintén olvasható, hogy „az EN 60335-1:2002 szabvány és módosításai esetében 2014. 11. 21-én megszűnt a vonatkozó uniós jogszabályok alapvető vagy egyéb követelményeinek való megfelelőségre vonatkozó vélelem. Itt külön kiemelik, hogy elektródával (csupasz elektródákkal) tilos fűteni. Az ionkazánok pedig elektródákkal, illetve csupasz elektródákkal működnek. Tehát semmilyen minősítő intézet CE minősítése nem érvényes! A rendszerben lévő elektrolit gyorsan veszít a vezetőképességéből, bontja a fűtési rendszer belső fém-, réz- és alumíniumfelületeit. Az ionkazánok Fi-relével (életvédelmi relével) nem tudnak együtt működni, csak úgy, ha a „0” vagy a „föld” nincs a rendszerre rákötve!”
Annak ellenére, hogy eddig csak három forgalmazóval szemben született jogerős határozat, feltételezhető, hogy a termékkörrel foglalkozó cégek mindegyikével szemben hivatali eljárás folyik, ami az ionkazán-piac jelentős átalakulását, netán megszűnését vetíti előre. Különösen igaz ez amiatt, hogy a Piacfelügyelet még csak az alapok (forgalomba hozható-e hasonló termék) vizsgálja, tehát a magyar műszaki szabványoknak, az érintésvédelmi követelményeknek való megfelelőség még szóba sem került. Mi lesz, ha azt is vizsgálni kezdik?
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 9990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 22 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
Abszurd találmányokFogyasztóvédelemIonkazán
