Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Itt vannak az új lakossági energiahatékonysági pályázatok

| |  2443 |

Az alábbi tartalom archív, 5 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Itt vannak az új lakossági energiahatékonysági pályázatok

A Construma első napján Szabó Zsolt, az NFM Fejlesztés- és Klímapolitikáért, valamint Kiemelt Közszolgáltatásokért felelős államtitkára, az Öko City Fő Védnöke bejelentette az új ösztönzőket. Újabb nagy lökés az építőiparnak?

Megnyitotta kapuit a Construma, Magyarország legnagyobb építőipari szakkiállítása. Idén ugyan nincs Hungarotherm, de azért épületgépész cégek (közöttük kiadónk, szaklapunk) is nagy számban képviseltetik magukat, tanújeleként a növekvő építőipari volumennek.

Szabó Zsolt, az NFM Fejlesztésért, Klímapolitikáért és Kiemelt Beruházásokért felelős államtitkárának a Construmán, a mai napon tett bejelentése szerint az Otthon Melege hatodik alprogramjának lényege:

  • A programban 1995-ben vagy azelőtt épült, 135 m²-nél kisebb alapterületű családi házak vehetnek részt. Pályázhatnak szigetelésre, nyílászáró-cserére, fűtési rendszer felújítására, illetve megújuló energia alkalmazására.
  • A vissza nem térítendő támogatás keretösszege 5 milliárd forint, amit a pályázat sikerének függvényében a későbbiekben további kétszer 5 milliárd forinttal terveznek megtoldani.
  • A támogatási intenzitás 40-től 55%-ig terjed, és maximum 2,5 millió forint lehet.
  • A pályázatra a tervek szerint július első hetétől lehet jelentkezni méghozzá régiónként.

Lássunk néhány véleményt az építési piac helyzetéről:

Az ingatlanpiac felpörgésére számítanak a Construma szakértői

A kedvező befektetői környezet, az élénkülő ingatlanpiaci kereslet, illetve a célzott kormányzati intézkedések hatására az idén az építőipar további fellendülésére számítanak a Construma Nemzetközi Építőipari Szakkiállítás szakértői. A következő időszakban várhatóan a válság által szinte a háborús évek szintjére visszaszorított lakáspiac felpörgése lesz a legdinamikusabban növekvő szektor. Az építési piac felpezsdülését mutatja az is, hogy az idei Construmán szereplő 584 cég és szervezet között 124 új kiállító jelenik meg.

„A magyar építési piacon az elmúlt két évben – a 6 éves recessziót követően – végre élénkülés, dinamikus bővülés volt tapasztalható” – összegzi az iparág helyzetét Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke. Főként a nagyrészt uniós forrásokból finanszírozott út- és vasútépítések, közmű beruházások, valamint középület-építések mozdították el a mélypontról az ágazatot. Ehhez párosult a gépipar, a vendéglátás, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar növekvő megrendelése. Az építőipar egésze 2015-ben – folyó áron – 2171,7 milliárd forint összegű építési, szerelési munkát valósított meg, volumenét tekintve 3 százalékkal többet, mint 2014-ben.

Drámai mélypontok

Ugyanakkor drámai – utoljára a háborús években tapasztalt – mélypontra süllyedt vissza az új lakások építésének nagyságrendje. Miközben a válság előtt évi 36 ezer lakást adtak át, a 2013-as mélyponton már csupán 7213-at, és tavaly sem sokkal többet, mindössze 7619-et fejeztek be. Tavaly a lakásfelújítások száma 120 ezerre rúgott, pedig az ÉVOSZ szerint a kívánatos az lenne, ha évente 400 ezer lakás újulna meg. Éppen ezért fontos a kormány tavaly év végén elfogadott lakásépítést élénkítő csomagja, amelynek keretében többek közt 27 százalékról 5-re csökkentették az új lakások építésének áfáját és kibővítették a családi otthonteremtési kedvezményt (CSOK).

Így a kormányzati döntések is segítik a következő időszakban a lakáspiacot, főként az újépítésű ingatlanok áfájának 5 százalékra való csökkentése, ami újra érdekeltté tette az ingatlanfejlesztőket a lakásépítésben. A CSOK kiszélesítésével pedig az új lakást építő vagy vásárló három- vagy többgyermekes családok esetében 10 millió forintra emelkedett a támogatás mértéke. Az OTP szakértő szerint a támogatási lehetőségeknek köszönhetően az építőipar egyre gyorsuló ütemben pörög majd fel. Ma ugyanakkor a támogatás igazi berobbanásához éppen az új lakások hiánya jelenti a szűk keresztmetszet.

Elhalasztott vásárlások

„A válság éveiben nagyon sokan – évente tízezeres nagyságrendben – halasztották későbbre lakásvásárlási terveiket, és arra számítunk, hogy ez a »befagyasztott« kereslet most visszatér a piacra” – hangsúlyozza Köntös Péter, az OTP Lakástakarék vezérigazgató-helyettese. Becslésük szerint évente megközelítőleg 25 ezer új lakóingatlanra lehet kereslet a következő időszakban. Bár az ingatlanfejlesztést ösztönző lépések hatása legkorábban egy év múlva lesz igazán érezhető, de az építési boom első jelei már most érzékelhetők: a tavaly kiadott építési engedélyek száma ugyanis 29,9 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban, így meghaladták a 12,5 ezret.

A CSOK várhatóan extra keresletet generálhat a már felívelő szakaszba lépett fővárosi újlakás-piacon. Az OTP Budapesti Újlakás Értéktérképe szerint 2015-ben már valamivel több, mint négyezer új – többnyire épülőfélben lévő – lakás talált vevőre, illetve egyre nagyobb szerep jut a tervasztalról történő vásárlásnak. Ilyen volument utoljára 2009 előtt láthatott a piac.

A CSOK és főként az új lakások áfájának csökkentése várhatóan a családi házak építését is fel fogja pörgetni, főleg Budapest külső kerületeiben és vidéken, de természetesen az egész piacra, a használt lakások forgalmára is hatással lesz. Emellett élénkíteni fogják az építőanyag-gyártás és -forgalmazás piacát is, amely tavaly 3 százalékkal bővült.

Visszatérnek a befektetők

A magyar lakáspiac már tapasztalható pezsgése többek közt annak is köszönhető, hogy az alacsony betéti kamatok, a részvénypiacok ingadozása, valamint a bérleti piac felpezsdülése miatt a befektetők újra az ingatlanpiac felé fordultak. Ugyanakkor a magasabb kockázat mellett kiemelkedő hozamot kínáló befektetések – többek között a brókerbotrányok miatt is – szinte eltűntek a piacról. Mindez összességében az újépítésű lakások beruházási célú vásárlásának élénkülését vetíti előre a következő években.

Az ingatlanok iránti keresletet növeli az elmúlt időszak jelentős reálbér-növekedése is, valamint a fogyasztói bizalom erősödése, emellett a devizahitelek kivezetése is jelentős tömeget terelt vissza a potenciális lakásvásárlók közé. Vagyis a kínálati oldalon csökkentek a költségek, míg a keresleti oldalon bővültek a pénzügyi lehetőségek: ez a kombináció teremtette meg a napjainkban tapasztalható budapesti lakás-ingatlan boom alapjait.

Kedvező finanszírozási környezet

A nullához közelítő jegybanki alapkamatnak is köszönhető, hogy jelentősen csökkentek mind az ingatlanfejlesztési, mind a jelzáloghitelek kamatai.

Az OTP Bank 2016. március közepéig mintegy 4500 értékesítésre építendő lakás finanszírozási igényét vizsgálta meg, amelyek között kisebb – 4-5 lakásos – projektek és jelentős, 2-300 lakásos beruházások egyaránt megtalálhatók. A bank szakértői már ebben az évben hozzávetőleg 40-50 milliárd forintnyi ingatlanfejlesztői hitelfelvételre számítanak.

„Pozitív jel a lakosság hitelfelvételi aktivitásának felpörgése is: szektorszinten tavaly 350 milliárd forint feletti nagyságot ért el a kihelyezett új jelzáloghitelek állománya, mely az idén várhatóan már 500 milliárd forint közelébe nő. A hitelezés mellett felfelé ível a lakáscélú megtakarítási hajlandóság is, hiszen 2013 és 2015 között mintegy 550 milliárdról 1100 milliárd forintra emelkedett, vagyis két év alatt megduplázódott a lakástakarék-pénztárak által kötött új szerződések értéke is” – teszi hozzá Köntös Péter. Ráadásul miközben a 4-8 évvel korábban szerződött ügyfeleknél a felújítás és korszerűsítés volt a meghatározó, a tavaly megkötött szerződéseknél már érezhetően nőtt a lakástakarék-pénztári szerződésből tudatosan lakásvásárlást, házépítést tervező ügyfelek száma.

Trendforduló a Construmán is

„Egy kiállítás akkor jó igazán, ha nem követi, hanem előre jelzi a trendeket. Úgy gondolom, mi most éppen ezt tesszük – mondja Ganczer Gábor, a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója. – Amikor öt éve hullámvölgyben volt az egész piac, mi akkor kezdtünk fejlesztésbe, és ez a stratégia bevált. Most pedig, amikor végre elindult a fellendülés az építőiparban, a megújult Construma kiállítói már régen lekötötték a legjobb helyeket a Vásárközpontban. Idén az 584 cég és szervezet között 124 új kiállító jelenik meg” – teszi hozzá a vezérigazgató.

ErPPályázatTámogatás