Egyes kutatók szerint a „folyékony arany” a metán nagy nyomáson spontán kialakuló változata lehet, s ily módon akár folyamatosan is keletkezhet a földkéregben. A biológusok nyitottak a kérdésre, míg a geológusok többsége szerint ez sületlenség. Mégis vannak tekintélyes szakemberek, akik megkérdőjelezik az uralkodó elméletet, és azt állítják, hogy a felszínre kerülő kőolaj és földgáz nagy része nem fosszilis eredetű, hanem rendkívül nagy mélységben és nyomáson szervetlen anyagokból képződött. Ezt a lehetőséget az 1950-es ’60-as években ukrán kutatók komolyan vizsgálták, és máig is folynak ilyen kutatások. Egyes beszámolók szerint a szervetlen keletkezés elméletére alapozva sikeres kutatófúrások történtek a Kaszpi-tenger térségében, Nyugat-Szibériában és a Dnyeper-Donyeck medencében.

A Lomonoszov által 260 évvel ezelőtt megfogalmazott tézis szerint a földmozgások által mélybe kerülő, szerves anyagokat tartalmazó üledékes rétegek az extrém nyomás és magas hőmérséklet hatására évmilliók alatt alakulnak át. Orosz és ukrán kutatók viszont azzal érvelnek, hogy az olaj- és földgázmezők kialakulása olyan rendkívüli nyomást igényel, amilyen mélységbe nem juthattak le földmozgások által az élőlények maradványai. Ezen kívül az üledékes rétegek nem tartalmaznak olyan mennyiségű szerves anyagot, hogy kialakulhattak volna az óriási olaj- és gázmezők. Igaz ez a kőszén keletkezésére vonatkoztatva is; egy évszázados őserdőből a sok mindenféle változás után csak néhány centiméternyi szénréteg keletkezhetik. De honnan származik az a mérhetetlen szervesanyag-mennyiség, mely a megszámlálhatatlanul sok erdőnemzedék felnövéséhez szükséges, akkor, ha a szén a Föld mélyében felhalmozódik? Ráadásul olyan mélységben, ahová élő anyag maradványai földmozgások által semmiképpen sem juthattak el? Felső-Sziléziában, Merseburgnál 60-80 méter vastag, a Rajna-völgyében, Kölntől nyugatra 103 méteres barnaszénrétegek keletkeztek. Mindezen körülményeket összevetve nagyon meggyengül az általánosan elfogadott szerves keletkezés teóriájába vetett hit a szervetlen keletkezés elméletének javára.

További részletek a VGF szaklap január-februári számában.