Mukics Dániel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes szóvivője az InfoRádiónak nyilatkozott. Elmondta, ha első két alakalommal nem tudott bejutni a kéményseprő, akkor a harmadik alkalmat már közösen kell egyeztetni, amit az ingatlan, ill. a kémény tulajdonosának kell kezdeményeznie. Ekkor már 500 forint körüli kiszállási díjat kell fizetni.

A szóvivő kitért néhány tudnivalóra is.

• Zárt égésterű tüzelő- és fűtőeszköz, valamint gázüzemű fűtőeszközhöz csatlakoztatott kémény esetén kétévente, minden egyéb tüzelőeszközhöz csatlakoztatott kémény esetén pedig évente kell megrendelni ezt a szolgáltatást.
• Ha egy családi házba be van jegyezve egy gazdálkodó szervezet székhelye, telephelye vagy fióktelepe, akkor a családi ház használójának meg kell rendelnie a kéményseprést, mivel az nem számít lakossági kéménynek, hiszen egy cég használja azt az ingatlant (nem megy ki automatikusan a kéményseprő).
• Ha egy társasház egyik lakásába van egy gazdálkodó szervezet bejegyezve, a gyűjtőkémények tisztítása esetén a rá eső munkadíjat kell kifizetni. Például, ha egy tízlaksásos társasház egyik lakásába van bejegyezve egy kft., akkor a kéményseprési díj egy tizedét kell kifizetnie a cégnek.
• Ha annak a lakásnak, ahova a cég be van jegyezve, nem a gyűjtőkéményhez van csatlakoztatva a fűtőeszköze, hanem önálló kéménye van, akkor sem kell megrendelni a kéményseprést, hiszen a társasházakba automatikusan érkezik a kéményseprő. Ilyenkor azonban a teljes kéményseprési díjat kell kifizetni.
• Ha egy ingatlanba két vagy több gazdálkodó szervezet székhelye van bejelentve, de csak egy kémény tartozik az adott lakáshoz vagy családi házhoz, akkor csak az ingatlan egyik használójának kell megrendelnie a kéményseprést – mindegy, hogy kinek –, és csak egyszer kell azt kifizetni.
• Az egyéni vállalkozóknak is fizetniük kell a kéményseprését, mivel azok is gazdálkodó szervezetnek minősülnek.

(Fotó: MTI)