Hőszivattyúk: GEO vagy „H” tarifa?

2017. május 25. | VGF online |  22 739 |

Az alábbi tartalom archív, 7 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Ha családi házunkat (vagy az utóbbi időben egyre több kisebb, alacsony energiaigényű társasházat is) levegő-víz hőszivattyúval fűtjük, és a hőszivattyú hatékonysága egy előre megállapított érték felett van, akkor üzemeltetéséhez igényelhetünk kedvezményes áramtarifát. ELMŰ-ÉMÁSZ területen választhatunk a GEO vagy „H” tarifa között, E.ON területen „H” tarifát tudunk igényelni.

A GEO tarifa az az ELMŰ-ÉMÁSZ csoport terméke, a „H” pedig törvényileg cirka 6 éve bevezetett tarifa a korszerű hőszivattyúk működtetésére. Normál esetben amennyi amperünk nappali áramban van, annyi ampert igényelhetünk a hőszivattyús berendezésünkhöz térítésmentesen. (Az igényt elbírálás után adják meg, ha a hálózati oldalról nincs semmilyen akadály.)

Mivel a kedvezményes tarifák ára a nappali áraméhoz van kötve, ezért a nappali áram árának csökkenésével ezen tarifák is csökkentek. Jelenleg a GEO tarifa bruttó 25,82 Ft/kWh, a „H” pedig bruttó 24,6 Ft/kWh.

A GEO tarifára csak a hőszivattyús berendezést, a „H”-ra egyéb megújuló energiaforrásunk energiaellátását is rá lehet kötni, fix bekötéssel. Ha a hőszivattyú gyári tartozéka az elektromos rásegítő fűtés (ami arra hivatott, hogy –6…–8 °C alatt a hőszivattyús üzemre rásegítsen), akkor az is megkaphatja ezt a kedvezményes tarifát.

ELMŰ-ÉMÁSZ területen mi alapján érdemes eldönteni, hogy melyik tarifát válasszuk? A kérdést sokszor megkapjuk nem csak végfelhasználóktól, hanem maguktól az épületgépész tervezőktől is. Az alábbi tapasztalatok az elmúlt 6 év alatt itthon forgalmazott sok száz levegő-víz hőszivattyús projektből szűrődtek le.

Elsőként, mivel a GEO tarifa napi 2×2 órát szünetel, ezért át kell gondolni, hogy ezen fűtési szüneteket (melyek fix időintervallumban vannak, jelenleg minden nap 8-tól 10-ig és 16-tól 18-ig) el tudjuk-e viselni komolyabb helyiséghőmérséklet-csökkenés nélkül.

A levegő-víz hőszivattyús új építésű családi házak túlnyomó többségénél felületfűtést-felülethűtést építenek be az egyes helyiségek fűtésére-hűtésére. Üzemeltetési költségeket tekintve ez a legkedvezőbb megoldás, mivel ezzel a hőleadó-típussal lehet a legalacsonyabb előremenő vízhőmérséklet mellett biztosítani a kért helyiséghőmérsékletet. Ideális esetben –15 °C esetén sincs szükség 35 °C-nál melegebb előremenő vízhőmérsékletre, ami +10 °C külső hőmérséklet esetén akár 27 °C-ra is csökkenthető. A korszerű levegő-víz hőszivattyúk saját külsőhőmérséklet-érzékelőjük alapján a beüzemelő által beállított két előremenő vízhőmérséklet között tudnak időjáráskövető előremenő vízhőmérsékletet előállítani, 12, 24 vagy 48 órás külsőhőmérséklet-átlag alapján.

Ilyen esetekben, mivel sok tonna beton vagy egyéb szerkezet van felfűtve, a 2 óra szünetet bátran vállalhatjuk, és GEO tarifát igényelhetünk. Ennek a legnagyobb előnye, hogy a fűtési szezonon kívüli (április 15. és október 15. között) a használati melegvíz-előállítás és a hűtési energiatermelés is a kedvezményes tarifával történik.

Ha a hőleadó berendezésünk nem felületfűtés, hanem alacsony hőmérsékletű radiátor, fan-coil vagy egy speciálisan a hőszivattyúkhoz kifejlesztett hőleadó berendezés (hasonló a fan-coilokhoz, padlón álló, burkolatos egység, de ez bátran használható hálószobákban, gyerekszobákban is, mivel hangnyomásszintje rendkívül alacsony), akkor célszerű „H” tarifát igényelni, mivel ekkor a fűtési szezonban megszakítás nélkül kapjuk a kedvezményes tarifát. Ilyen fűtési kialakítás előnye, hogy gyors reakcióidejű, viszont ha nincs hőutánpótlás, akkor nem tud hőt leadni úgy, mint egy felületfűtés.

Fan-coilok esetén a 2 órás szüneteket célszerű a programozható termosztátba is beállítani, hogy elkerüljük azt, hogy a fan-coil működik, és úgy érezzük, hogy hideget fúj.

Levegő-víz hőszivattyús megoldást csak jól szigetelt házakba szoktunk javasolni. Ha nincs szigetelve a ház, akkor is azt javasoljuk, hogy lehetőség szerint szigeteljék le, ezáltal akár 1-2 mérettel kisebb hőszivattyú is elegendő, az árkülönbségből pedig akár ki is jön a szigetelés. A kisebb berendezést üzemeltetni is kedvezőbb.

Ha a ház esetleg műemléképület, és nem lehetséges a külső szigetelés, de a fűtést levegő-víz hőszivattyúval szeretnénk megoldani (vagy épp nincs más megoldás, kazánt meg nem lehetséges beépíteni), akkor mindenképp a „H” tarifát javasoljuk igényelni, függetlenül a hőleadók típusától.

Szükség esetén utólag GEO tarifáról lehetséges a „H” tarifára való áttérés, ez házon belüli elektromos átalakítást nem igényel.

Az eladott levegő-víz hőszivattyúk több mint 90%-a fűtő-hűtő. Ennek oka, hogy a vásárlók legnagyobb része új építésű családi házba vásárol ilyen berendezést, ahol a hűtésre a sok ablakfelület és a mostanában uralkodó minimalista stílus miatt szükség van. Mivel a csak fűtő típushoz képest a felár minimális, ezért javasoljuk a fűtő-hűtő típust ott is, ahol egyelőre nem tudja a tulajdonos, hogy szüksége lesz-e hűtésre, vagy sem.

Ha csak minimális a nyári hűtési igény, akkor is dönthetünk a „H” tarifa mellett, mert a nyári nappali árammal történő üzemeltetés a csekély hűtési igény esetén nem jelent komolyabb többletköltséget.

GEO tarifa már splitekre is!

2014. január 1. óta már a levegő/levegő rendszerű hőszivattyúk működtetéséhez is igényelhető GEO tarifa, amennyiben az megfelel az alábbi kritériumoknak.

Az Európai Unió, az energiával kapcsolatos eszközökre vonatkozó (rövidíve ERP) irányelve szerint a 12 kW névleges fűtési teljesítmény alatti levegő-levegő hőszivattyúkat a COP-érték helyett a szezonális COP (SCOP) érték alapján kell besorolni az alábbiak szerint:

• 2-6 kW névleges fűtőteljesítmény esetén az EUROVENT által megadott minimum SCOP értéke: 4,1.
• 6,1–12 kW névleges fűtőteljesítmény esetén az EUROVENT által megadott minimum SCOP értéke: 3,8.
• 12 kW névleges fűtőteljesítmény felett (itt a megszokott módon pillanatnyi mérési eredmény alapján A2/A20-on) az EUROVENT által megadott minimum COP értéke: 3,0.

Az értékeknek +2 °C külső és +20 °C belső hőmérséklet mellett kell teljesülniük. A hálózatra csatlakoztatni kívánt levegő-levegő típusú hőszivattyúknak el kell érniük, illetve meg kell haladniuk a fent megadott értékeket. A levegő–víz, talajhő–víz, víz–víz rendszerű hőszivattyúk esetén továbbra is a COP-értékeket kell figyelembe venni, és azok elbírálása nem változott.

ÁrakDíjakHőszivattyúHűtésKlímaKöltségek

---