Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Rétegfűtésű forróvíztárolók

2017. május 31. | támogatott cikk, szponzor: Hajdu |

Az alábbi tartalom archív, 7 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Rétegfűtésű forróvíztárolók

Nincs könnyű helyzetben az, aki most szeretne vásárolni egy olyan elektromos fűtésű forróvíztárolót, amely megfelel a következő feltételek mindegyikének: legyen biztonságos, tartós, energiatakarékos, megfizethető, formatervezett, jó szervizhátterű, és legfőképp mindig legyen benne elegendő és megfelelő hőmérsékletű meleg víz.

Kezdhettem volna a cikket úgy is, hogy nincs könnyű helyzetben az a forróvíztárolókat gyártó vállalat… És felsorolom a kritériumokat, kiegészítve azzal, hogy az említett elvárások mellett feleljen meg a szigorú direktívák és szabványok előírásainak, továbbá mindezek mellett legyen gazdaságosan gyártható is. Akármelyik oldalról is nézzük, nem egyszerű a helyzet, még akkor sem, ha 2015. szeptember 26-tól energiacímke „segíti” a vásárlókat a megfelelő készülék kiválasztásában. Nehezen értelmezhető az energiacímkén lévő sok paraméter és számadat, főleg ha mellette alig győzik elolvasni a felsorolt előnyöket: exkluzív design, bipoláris biztonsági berendezés, titániumtartalmú, üvegborítású belső tartály, antilegionella funkció, soft-touch kijelző, napi-heti programozás, intelligens vezérlés, wifi stb. Mind értékes és hasznos tulajdonságok, én mégis egy újabb jellemzőről, a rétegfűtésről szeretnék írni.

Hogy könnyebben megértsük a rétegfűtésű forróvíztárolók működésének lényegét, nagy vonalakban vizsgáljuk meg az eddig piacon lévő tárolók szerkezeti felépítését; pillanatnyilag tekintsünk el attól, hogy a vezérlésük gőztenziós, ínvár-rudas vagy elektronikus.

Az 1. képen egy olyan tárolót látunk, amely klasszikus ugyan, de a piacon lévő csúcskategóriás bojlerek alapjául szolgál jelenleg is. A vízbe merülő csőfűtő-betét felmelegíti a tárolóban a vizet, az előbb említett szabályozók valamelyike pedig szabályozza annak hőfokát a beállított hőmérséklet közelében.

1. kép

Az „intelligens” vezérlésű forróvíztárolók alapja is egy ilyen felépítés. Sajnos a hazai piacon számos olyan külföldről behozott, jó nevű gyártók nevével fémjelzett, SMART-os bojler található, melynek termékismertetőiben azt olvashatják a vásárlók, hogy a bojler vezérlése megfigyeli a vízfelhasználási szokásokat heti ciklusban, és ahhoz igazítja a tárolóban lévő víz felmelegítését a következő hét minden egyes napján.

A gyanútlan vásárló joggal gondolhatja ezek után, hogy például ha hétfőn szüksége van 30 liter 70 °C-os vízre, reggeltől estig elosztva különböző időpontokban, kedden pedig 25 liter 65 °C-os vízre, akkor a vezérlés a következő héten már ehhez igazítja a bojler felfűtését. Ők sajnos tapasztalni fogják, hogy a bojler nem így működik.

A 2. képen egy ilyen, „intelligens” vezérlésű bojler mérési diagramját látjuk. A gépkönyv szerint az első hét a betanulási szakasz, a második héten pedig már a „megtanult” program szerint fog működni.

2.kép

A direktíva szerint csak akkor nevezhető SMART-nak egy bojler, ha a második héten az előzőhöz képest legalább 7%-kal kevesebb villamos energiát használ fel ugyanolyan melegvíz-szolgáltatás teljesítéséhez. A diagramon az látható, hogy az első héten, azaz a betanuló időszakban a csapolásokat 70 °C közelében lévő hőmérsékleten teljesíti a bojler. A második héten, azaz a betanult időszakban viszont a hőmérséklet lecsökken 43,5-43,8 °C-ra. A villamosenergia-megtakarítás, ami egyébként csupán az alacsonyabb hőmérsékleten kedvezőbb hőveszteségnek köszönhető, eléri a 16%-ot, aminek egyébként örülhetnének is, viszont hétfőn nem lesz 70°C-os víz, csak 43 °C-os, azaz nincs meg a kívánt hőmérséklet.

A direktíva előírása szerint, a napi csapolások során 12:45-kor és 20:30-kor legalább 55 °C-os vizet kell szolgáltatni, amennyiben ez nem teljesül, akkor az a csapolás nem számítható be az energiamegtakarítás számításába.

Ezek mellőzésével viszont a megtakarítás még a 3%-ot sem éri el, tehát okafogyottá válik a SMART kitüntető cím. Vásárlás előtt érdemes egy kicsit tanulmányozni a kiválasztott termék adatait, szakember véleményét kikérni, esetleg a felmerülő kérdésekkel a gyártó vevőszolgálatát megkeresni. (A mérés alapjául a 814/2013/EU, illetve 2014/C/207/03 rendeletben megadott csapolási profil szolgált.)

A 3. képen a rétegfűtésű forróvíztároló szerkezeti felépítését látjuk.

3.kép

Szembetűnő különbség, hogy a cső-fűtőbetét helyén egy zománcozott tokcsövet találunk, amely felér a tartály felső részéig. Ebben a tokcsőben helyezkedik el az a speciális, szteatitos fűtőbetét, amely a megfelelő kialakításának köszönhetően, külön, egymástól függetlenül tudja melegíteni a tartály alsó és felső részében lévő vizet – értelemszerűen a tartály felső részében lesz a melegebb. A fűtőbetét nem merül közvetlenül a vízbe. A nagy hőleadó felület miatt a tokcső felületi terhelése alacsony, így a vízkövesedés 1/10-e csak a cső-fűtőbetétes bojlerekéhez képest. A fűtőbetét kialakításának, illetve a kifejlesztett vezérlésnek köszönhetően a hőmérsékletek 20-80 °C-ig tetszőlegesen megválaszthatók, így a tároló felső részében a vízhőmérséklet lehet akár 70 °C, míg a tároló középső és alsó részében például 43 °C. Egy 120 literes rétegfűtésű tárolónál ez úgy alakul, hogy a tároló felső részében van 33 liter 70 °C-os, a tartály középső és alsó részében pedig 87 liter 43 °C-os használati meleg víz. Előfordulhat, hogy bizonyos napokon kevesebb, de ugyanakkor magasabb hőmérsékletű vízre van szükség. Nos, a rétegfűtéssel ez megoldható, mint ahogyan az is, hogy nagyobb mennyiségű forróvízigény esetén az egész tárolóban magasabb hőmérsékletű használati meleg víz álljon rendelkezésre.

Mivel a tároló jelentős részében alacsonyabb a hőmérséklet, a sugárzó veszteség nagymértékben csökken. Az említett 120 literes tároló esetében a 70/43 °C-os beállítással a napi hőveszteség 1,05 kWh, míg 70/70 °C-osnál, azaz teljes űrtartalom-felfűtésnél 1,6 kWh/24 h. Természetesen itt is megtalálható a napi, illetve a heti programozás: a felhasználó eldöntheti, hogy melyik napon milyen hőmérsékletű vizet szeretne csapolni a tárolóból. A rétegfűtésnek köszönhetően az említett 120 literes forróvíztároló gazdaságosan kiszolgál 2, de akár 4-5 felhasználót is. 70/43 °C-os beállítással minden időpontban rendelkezésre áll forró víz, a villamosenergia-megtakarítás pedig 20% fölötti a 70/70-es beállításhoz viszonyítva.

A fejlesztők természetesen gondoltak arra is, hogy tartós, alacsony hőmérsékleten (<50 °C) történő üzemeltetéskor, esetleg elszaporodhatnak a baktériumok, ilyenkor az antilegionella program, a beállított hőmérsékletektől függetlenül, 55 °C fölé melegíti az egész tárolóban a vizet, amire figyelmezteti a felhasználót a kezelőfelületen. Előfordulhat, hogy például egy óvodában a folyamatos melegvíz-csapolás következtében nincs pangó víz, így nem szaporodhatnak el a baktériumok, továbbá a forrázási balesetek megelőzése miatt a program kikapcsolható. Egyéb beépített szolgáltatások: szárazfűtés védelem, gyerekzár, hibakódkijelzés, lakásriasztóra köthetőség, vízhőmérsékletek kijelzése, dátum és idő kijelzése, beállított hőmérséklet eléréséig hátralévő idő stb.

Az elmúlt években, évtizedekben a bojlerek piaca kifejezetten jól példázta, hogy valós és lényeges műszaki fejlődés nélkül próbált megújulni a termékkínálat, azonban a rétegfűtésű forróvíztárolók pozitív példaként hozhatók.

Hajdu István
villamosmérnök

 

A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.

A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 9990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 22 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.

Érdekel az előfizetés →

Beleolvasok →

 

BojlerHajdu