Sok magyar még mindig nem tud megfelelően fűteni
2018. január 8. | VGF online | 8131 |
Az alábbi tartalom archív, 6 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Télen a magyar lakosság jelentős részénél hideg van, vagy az ideálisnál alacsonyabb hőmérséklet uralkodik a lakásban, mert nincs pénzük fűteni, vagy elhanyagolt állapotban van a fűtési rendszer.
A jelenlegi 9 százalék már egy egészen baráti számnak mondható, ha azt is figyelembe vesszük, hogy hat évvel ezelőtt, 2012-ben ugyanez a mutató még 15 százalék volt. A mostani értékkel Magyarország a huszonnyolc EU-tagállam közül a 11. legrosszabb helyet szerezte meg. A listán természetesen megtalálható még Norvégia és Svájc, illetve Szerbia is – előbbi kettőben azonban ez a probléma gyakorlatilag ismeretlen, ugyanis mindössze 1 százalék alatti a mértéke azoknak, akik nem tudják megfelelően felfűteni az otthonukat télen. A legrosszabb helyzet Bulgáriában állt elő, hiszen ott a lakosság több mint harmadánál (egészen pontosan 39 százalékánál) hideg a lakás.
Hazánkban a lakosság döntő többsége gázzal fűt, de elsősorban az agglomerációkban, valamint a vidéki településeken a szilárd tüzelés is meghatározó fűtési forma. Megújuló energiák, hőszivattyű, fűtő split klíma a bekerülési, telepítési költségek miatt egyáltalán nem elterjedt fűtési formák. A szilárd tüzelés elsősorban a nem megfelelő tüzelőanyagok használata miatt problematikus. a színes papírok égetése olyan anyagokat szabadít fel, amelyek fehérvérűséget okoznak. De a régi, farostlemez bútorok tüzelésekor nagy mennyiségben jut arzén és klór a légkörbe, melyek szintén rákkeltő hatásúak. Talán nem is gondolná a felelőtlen égető, hogy a saját lakásában, szobájának terében lesz az égés során a legmagasabb a károsanyag-koncentráció.
A gáz tüzelőberendezések 80 százaléka elavultnak mondható, a gázszerelő szakemberektől sok esetben csodát várnak a megrendelők, amikor egy-egy fűtési idényre felkészítik a korszerűnek egyáltalán nem mondható gázkazánokat. És csodát is művelnek. A falakon néhol találkozhatunk még azbeszt szigetelésű konvektorokkal is. A karbantartás a legutolsó dolog, amit a felhasználók többsége fontosnak tart egy-egy tüzelőberendezés kapcsán. konvektoros lakások esetén gyakran tapasztalni azt, hogy csak egy szobát fűtenek, vagy ha az egyik helyiségben tönkrement a konvektor, az egész család átköltözik a másik, fűthető helyiségbe, ahelyett, hogy szerelőt hívnának. A probléma kezelésére, megoldására komplex korszerűsítésre lenne szükség, amely nem pályázat alapú, hanem alanyi jogon jár a legszegényebbeknek. Talán furcsán hangzik, de hosszú távon az államnak is megtérül ez a beruházás, hiszen az otthonok korszerűsödnek, egészségesebb, jobb minőségű életet élhetnek a lakók, visszapörög a befektetett költség az építőiparba, és a végén mindenki elégedett.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 9990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 22 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
Fűtési rendszerKörnyezetvédelemSzilárd tüzelés
