VGF&HKL szaklap

Érdemes támogatni a távfűtést?

| |  816 | |

Érdemes támogatni a távfűtést?

Egy időben sok társasház szeretett volna leválni meglévő távfűtés rendszeréről. Voltak, akiknek ez sikerült. A tapasztalatok és a külföldi példa viszont azt mutatja, hogy a távhő az egyik legkorszerűbb fűtési megoldások egyike, ha megfelelően szabályozható. Az Otthon Melege Program keretében most 2 milliárd forint támogatás jut korszerűsítésre. Ezzel a lakások akár 10-15 ezer forintot is spórolhatnak egy fűtési szezon alatt.

Nem gondoltak szabályozásra

Kezdetben mind hazánkban, mind pedig Európa-szerte kétcsöves központi fűtési rendszerek létesültek csekély szabályozási lehetőséggel. Rendszerint bő vezetékhálózat, a szabályozás teljes hiánya vagy maximum a nyitást-zárást biztosító elzárószerelvény megléte jellemezte ezeket a rendszereket. Szabályozás hiányában rendkívül pazarló módon lehetett fűteni. A későbbiek folyamán, a tömeges lakásépítési programnak köszönhetően szükségessé vált egy olyan rendszer bevezetése, amely gyorsan kivitelezhető és gazdaságosan üzemeltethető volt. A kétcsöves fűtéshez képest azonban – a kivitelezési munkaidő felgyorsult üteme ellenére – rendkívül nagy visszalépést jelentett az átfolyós jellegű rendszer bevezetése nyomán, hogy szó sem eshetett hőleadónkénti szabályozásról. Csak a hetvenes évek végétől beszélhetünk szabályozásról a távhő esetében, ekkor ugyanis drasztikusan emelkedtek az energiaárak. Áttértek az átkötőszakaszos, egycsöves fűtési rendszerre. A nyolcvanas évektől pedig már olyan mérőszabályzó egységet építettek be, amellyel pontosan be lehetett állítani a kívánt térfogatáramot.

Átkötőszakaszok, termofejek

Panelházi fűtéskorszerűsítéseknél, távfűtés esetén, kifejezetten a szekunder oldal (hőközponttól az épület irányába induló fűtési rendszer) felújítására kell gondolnunk, ahol a költségmegosztók, esetleg hőmennyiségmérők felhelyezésére, és a lakásonkénti fűtésszabályozásra kell helyeznünk a hangsúlyt. Az épületben vannak lakáson belüli és azon kívüli elemei is a szekunder fűtési rendszernek. Felújítás szempontjából ezeket célszerű megkülönböztetnünk, mert mindegyiken más-más jellegű munkát kell végezni. A lakáson belüli elemekhez tartoznak a radiátorok, melyeket valamilyen módon szabályozhatóvá kell tenni. Mérés szempontjából költségmegosztókat, kell felhelyezni ezekre a hőleadókra. Hőmennyiségmérőt csak a lakásba belépő előremenő, és a lakásból kilépő visszatérő vezetékre kell elhelyezni. Lakáson kívül többnyire csak strangszabályozókra, elzáró szerelvényekre van szükség. Az egycsöves kialakítású fűtési rendszer szabályozhatóvá tételhez elengedhetetlen az átkötő szakaszok beépítése is. Szekunder fűtéskorszerűsítésnél a fentiekben felsorolt műszaki tartalom az, melyet az esetek többségében végrehajtanak. Mindezt a társasházak anyagi lehetőségeinek megfelelően bővíteni is lehet.

Itt az idő!

Az Otthon Melege Program keretében, távfűtés korszerűsítésére 2 milliárd forintos támogatási keretre lakásszövetkezetek és társasházak nyújthatnak be pályázatot 2019. szeptember 24 és 2020. március 31. között. Magyarországon még mindig van körülbelül 200 ezer olyan távfűtéses lakás, ahol a fűtés egyedileg nem szabályozható, ami az egyik legpazarlóbb megoldás. Az Otthon Melege Program alprogramjának keretében okos költségmegosztás alkalmazására és radiátorok cseréjére van lehetőség. A vissza nem térítendő támogatás mértéke az elszámolható költségek 10-50 százaléka lehet, lakásonként maximum 350 ezer, pályázatonként maximum 75 millió forint. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a panelházak külső szigetelését, a nyílászárócseréket is el kell végezni idővel a teljes korszerűsítés érdekében. A távfűtés lakásonkénti szabályozhatósága önmagában is jelentős megtakarítással bír.

Beszéljenek a számok

Egy debreceni 140 lakásos épület korszerűsítése még 2017-ben valósult meg. A társasház négyemeletes, panel szalagház. Az eredeti fűtés egycsöves, fordított U csöves rendszer volt, amelynek korszerűsítése speciális szerelvények beépítését is szükségessé tette, ezzel növelve a beruházási költségeket. Minden egyes felszálló vezetékbe beépítésre kerültek strangszabályzók, valamint az okos termofejeken kívül hagyományos, folyadéktöltetes termosztatikus szelepek is. A radiátorok visszatérő ágába golyóscsapokat építettek be, ennek köszönhetően a radiátorok könnyen kizárhatók, teljes mértékben elzárhatók. A hőleadókra rádióadós költségmegosztókat szereltek fel. Az épület korszerűsítését megelőző évben, a 2016 októberétől decemberéig terjedő időszakban 1859 GJ energiát használtak fel. Tudnunk kell, hogy a 2016-os esztendő az a 2017. évinél hidegebb volt, annak érdekében tehát, hogy ténylegesen egybevethető adatokkal tudjunk számolni, az értéket korrigálni kellett. Amikor korrigálják a fogyasztási értékeket, akkor figyelembe veszik a hőmérséklet-eltéréseket, és egy standard – vagy tetszőlegesen kiválasztott, de azonos – külső hőmérsékleti érték melletti értékre számolják át az adatokat. A korrigált érték ez alapján 1523 GJ lett. Ezt a hőmennyiséget kell tehát összehasonlítanunk a 2017-es tél adataival. Egy teljes fűtési szezonra vetítve ez a megtakarítás 762 GJ, ami több mint 20 százalékos spórolás (egycsöves rendszerek viszonylatában ez nem mondható kiugró értéknek). Tudjuk, hogy a hődíj meghatározott egységárral működhet, debreceni viszonylatban 1 GJ energia 2893 Ft bruttó összegbe kerül. Egyetlen fűtési szezon alatt tehát a 140 lakásos társasház több mint 2 200 000 forintot takarít meg, ami lakásonként 15 700 forintot jelent. A társasház esetében semmilyen egyéb átalakítás nem történt, nem volt nyílászárócsere, szigetelés stb., pusztán csak gépészeti átalakítás. Ezt azért is kell kihangsúlyoznunk, mert sokszor szakmán belül is vita van, érdemes-e nekifognunk egy ilyen munkának további korszerűsítések nélkül. A tapasztalatok azt mutatják, mindenképpen érdemes. Az anyagi források minden esetben végesek, tehát első körben oda kell fókuszálnia a beruházónak, ahol adott egységnyi összeggel a legnagyobb hasznot vagyunk képesek realizálni. A szigetelés, ablakcsere még legalább ekkora megtakarítást eredményez, viszont a bekerülése kb. tízszerese a fűtéskorszerűsítésnek. Ha a két felújítás komplexen, egyszerre zajlik, akkor nem ördögtől való feltételezni a 40-45 százalékos megtakarítást.

Távhő