Klímák karbantartása
2022. március 17. | VGF&HKL online | 961 |
Sok háztartásban az átmeneti időjárási időszakban is használják a klímát fűtésre, ám akadnak olyanok is, akik csak és kizárólag hűtésre használják a berendezést. Az éves karbantartást mindkét esetben célszerű tavasszal, a növények virágzása után (de mindenképp a tartós üzem előtt) elvégeztetni.
Évi két ellenőrzés sem árt
Ha fűtésre is használjuk a berendezést, akkor évenként két tisztítás szükséges, ezeket ajánlott tavasszal, valamint szeptember-október környékén elvégezni. Ez utóbbi azért szükséges, mert a nyári virágzás, a pollenek, a szálló por könnyen lerakódik, és réteget képez a berendezésekben. A készülék lelke a papírvékony alumíniumlemezből készített, sűrűn lemezelt hőcserélő, ami elég nagy felület a megfelelő működéshez, viszont esztétikailag kellően kisméretű tud maradni. Ennek köszönhetően valamennyi por vagy szösz, szemcse megakad ezeken a lemezeken. Az eltömődött lemezeken nem tud akadálytalanul keresztüláramolni a levegő, ami a klíma hibás működését fogja eredményezni. A kültéri egység tisztítása legalább ennyire fontos feladat. Az utcai levegő jóval szennyezettebb, ezért sokkal könnyebben elkoszolódhat, mint a beltéri egység. Ha a levegő nem tudja hűteni az elkoszolódás miatt a kültéri egység hőcserélőjét, az könnyen végzetes meghibásodáshoz vezethet.
Szakszerűen!
A szakszerű karbantartás azt jelenti, hogy a klímaszerelő megbontja a gépet, „benéz” a burkolatok alá. Ilyenkor ellenőrzik a gép paramétereit, a nyomásértékeket nyomásmérő műszerekkel, valamint hőmérővel, annak megállapítására, hogy a klíma megfelelő munkaponton dolgozik-e, és hogy a működési paraméterek a megkívánt értékeken belül helyezkednek-e el.
Léteznek kvázi öntisztuló készülékek is, amelyek szűrőrendszere automatikusan megtisztul. A készülék érzékeli a szűrők állapotát, és amikor szükséges, elvégzi a tisztítást. Ettől függetlenül az évente egyszeri karbantartásra ezeknek a készülékeknek is szükségük van.
A hozzáférhetetlenség akadály
A beltéri és a kültéri egységek tisztítása nem mindig egyszerű, nem lehet megfelelően hozzáférni. Ezért a tapasztalat az, hogy ezeket a készülékeket ne is tartják karban, csak amikor már végzetes a hibájuk, akkor kapnak észbe. Fontos lenne, hogy a készülékszerelők már a telepítésnél gondoljanak a későbbi karbantartásra, így megkönnyítve mások munkáját. A burkolatot megbontva egy műanyag szűrővel találkozhatunk, melyet vízzel, a csap alatt alaposan meg kell tisztítani.
A lamellák tisztítása az egyik sarkalatos pont. A légkondicionálónak két hőátadó felülete van,
- az elpárologtató, amely lehetővé teszi, hogy a tér levegőjének hőtartalma átkerüljön a párologtató csöveken keresztül áramló telített hűtőberendezésbe,
- valamint a kondenzátor, amely a térben elnyelt hőt (plusz a sűrítési folyamat során hozzáadott hőt) a hűtött téren kívülre „dobja”.
Magától értetődik, hogy a berendezések és az alkatrészek megfelelő kiválasztása elengedhetetlen a hűtött térben a tervezési hőmérséklet biztosításához.
A két hőátadási felületnek csúcshatékonysággal kell működnie, hogy a kondicionált térben tartani lehessen a tervezési hőmérsékletet. A párologtató és a kondenzátor kapacitásának és hatékonyságának első számú „gyilkosa” a szennyeződés, törmelék vagy bármi más, ami gátolná a légáramlást mind az elpárologtató, mind a kondenzátor lamelláin keresztül. Tehát mind a kültéri, mind a beltéri lamelláit alaposan meg kell tisztítani. Ecsettel a nagyobb, vastagabb réteg eltávolítható, a makacsabb szennyeződésekhez vegyszeres tisztítás ajánlott. Nagyobb méretű elpárologtatókat, kondenzátorokat óvatosan – vigyázva, hogy a lamellák ne görbüljenek el –, át lehet fújni kompresszorral. (Az esetlegesen meggörbült lamellák lamellafésűvel hozhatók helyre.)
További ellenőrzések
Az elektromos csatlakozásokban vagy az érintkezési pontokon jelentkező ellenállás – kopás, oxidáció, lelazult kötések – túlzott feszültségeséshez vezethet, ami túlmelegedett kábeleket, megolvadt szigetelést, alkalmi tüzet és végső soron motorhibákat okozhat. Fontos a kondenzvíz elvezetését és a leeresztő edényt is megvizsgálni a hűtő, légkezelő berendezések esetén. A légcsatornák tömörségét is át kellene nézni. A rendszert elindítva ellenőrizni kell az üzemi nyomást, a kompresszor áramerősségét, a kondenzátor és az elpárologtató ventilátor motorjának áramerősségét is. Ezekből az adatokból következtetni lehet a rendellenes működésekre, esetleges meghibásodásokra.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 8990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 22 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
