A rezsiárak hirtelen és nagymértékű emelkedése komoly takarékoskodásra készteti a lakosságot. A legtöbb háztartás energiafelhasználásának 65-75%-a fűtésre, és további 10%-a használatimelegvíz-készítésre fordítódik. Célszerű tehát a megtakarításokat ezen a területen kezdeni nyílászáró cserével, az épület szigetelésével vagy a fűtési rendszer korszerűsítésével.
A MEKH adatbázisa alapján 2020-ban a háztartások végső energiafelhasználásának 51%-át földgáz tette ki, a fűtési célú energiafelhasználás tekintetében pedig ez az arány 59%. Mint ismert, a földgáz ára a kedvezményes határ felett több, mint hétszeres értékre drágul, tehát a költséghatékony fűtési rendszer egyik kulcsa, hogy a gázfogyasztást a kedvezményes határ alatt tudjuk tartani.
A gázfogyasztás mérséklésének egyik módja a hőszivattyús fűtési rendszer kialakítása. Ez többek között történhet légkondicionálókkal vagy levegő-víz hőszivattyúk telepítésével. A légkondicionálók előnye, hogy használata nem függ a meglévő fűtési rendszertől, a helyiségfűtés mellett a nyári komfort hűtés is megoldott, jó esetben gyors és egyszerű a kivitelezés folyamata, illetve rövidebb megtérülési idővel számolhatunk, mint hőszivattyú esetén. Levegő-víz hőszivattyú előnyei ezzel szemben, hogy használhatók melegvízkészítésre is, megmarad az eddig bevált alacsony (35 °C) vagy közepes (55 °C) hőmérsékletű komfortos fűtési rendszer, és csak egy kültéri egység elhelyezéséről kell gondoskodni.
Nézzük a számokat!
Az alábbi példánkban egy –15 °C külső hőmérséklet mellett 11 kW hőszükségletű épületre (100 m2, 40 W/m3, ~2000-2200 m3) 2020. októbertől 2021. áprilisig tartó székesfehérvári referencia fűtési időszakra vetítve igyekeztünk kiszámítani a lehetséges rezsimegtakarítást. A számítás célja, hogy bivalens-alternatív rendszer esetén mekkora lesz a kapcsolási külső hőmérséklet (ez alatt a gázkazán, felette pedig a hőszivattyú üzemel), és ehhez mekkora éves fűtési célú gázfogyasztás és a hőszivattyú működtetéséhez szükséges villamosenergia-fogyasztás párosul.
Az alkalmazáshoz egy Midea M-Thermal MHA-V10W/D2N8-B típusú levegő víz hőszivattyút választottunk. A számításokhoz a hitelesített részterheléses hatékonysági adatokat a Heat Pump Keymark weboldaláról gyűjtöttük. A példában szereplő épület hőszükséglet karakterisztikáját egy egyenessel közelítettük +16 °C-tól –15 °C-ig. A referencia fűtési időszak hőfokgyakoriságát az Országos Meteorológiai Szolgálat online adatbázisából nyertük, ebben az időszakban a legalacsonyabb környezeti hőmérséklet –10 °C volt. A használati melegvízfogyasztást 120 m3 gázmennyiséggel vettük figyelembe, alacsonyhőmérsékletű alkalmazással számoltunk, a kazánhatásfokot 1-re becsültük. Az átkapcsolási hőmérséklet függvényében az éves fűtési energiaköltségeket az alábbi ábra szemlélteti.
Éves energiaköltség az átkapcsolási hőmérséklet szerint (MHA-v10W/D2N8-B + gázkazán)
Megtérülés különböző tarifákkal
Az összes költség emelt áramárral (narancssárga görbe) azt szemlélteti, hogy a hőszivattyú üzeménél 70,1 Ft/kWh árral számoltunk, feltételezve, hogy a kedvezményes mennyiséget a háztartás egyéb elektromos fogyasztói elhasználják. Ebben az esetben a legkedvezőbb átkapcsolási külső hőmérséklet +6 °C-ra adódik. Ekkor a fűtési célú gázfogyasztás 1435,8 m3 (+120 m3 melegvíz), a hőszivattyú villamosenergiafelvétele pedig 694 kWh. Így a megtakarítható éves fűtési energiaköltség 243 678 Ft, ami hozzávetőlegesen 15 év megtérülési időt jelent.
A szürke görbe a H tarifával számított energiaköltségeket jelenti, ekkor a legkedvezőbb eset, ha a gázkazán fűtés üzemmódban egyáltalán nem kapcsol be, még úgy is, hogy ebben az esetben a hőszivattyús fűtés bivalens pontja –7 °C-ra adódik, az alatt a beépített elektromos fűtőbetét szolgáltatja a szükséges többlet energiát. Ebben az esetben éves szinten 353 986 Ft takarítható meg, így a H tarifa kiépítését is beleszámolva nagyjából 12 év alatt térül meg a fűtéskorszerűsítés. Ekkora hőszükségletű épület esetén 4 Midea Xtreme Save légkondicionáló telepítése is jó megoldást jelenthet, és ebben az esetben már akár 5 év alatti megtérülés is lehetséges. A megtérülés időtartama értelemszerűen annál rövidebb, minél nagyobb egy épület hőszükséglete és ennél fogva az éves gázfogyasztása, ekkor az optimális átkapcsolási hőmérséklet is csökken.
Összefoglalás
Az elmúlt években (évtizedekben) a lakásállomány energetikai fejlesztései elhanyagoltan, lassan történtek. Jelenleg a hirtelen áremelkedés következtében gyors megoldásokra van szükség. A fűtési rendszerek korszerűsítése hőszivattyúval nem csak azért jó választás, mert gyors megtérüléssel kecsegtet, de a későbbi, kiszámíthatatlan energiaárváltozásoknál nagy előny, ha valaki ilyen módon diverzifikálja a fűtési rendszerét.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 9990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így közel 25 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
