VGF szaklap

Gépészművész

| |  1778 | |

Az alábbi tartalom archív, 7 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Gépészművész

Rézmágia Rovatunk előző cikkében a szigetelőanyagok művészeti célú felhasználásáról ejtettünk szót. Mostani témánk kevésbé kötődik technikailag az épületgépészethez, viszont egyik kedvenc anyagunkkal, a rézzel foglalkozik.

Azt hiszem, a réz mindig kedves marad az épületgépészek szívének. Nem (csak) azért, mert úgymond a fejlődés, a modern idők jelképe – hiszen bár az acélt sem olyan régen váltotta fel a réz, már most vannak olyan anyagok, amelyeket némely körülmények közt szívesebben építünk be. A réz viszont szép; szép a színe, csillog, ragyog, az érték és a tisztaság képzetét kelti bennünk.

A rezet nagyon régen használják műalkotások alapanyagaként, gondoljunk csak a rézmetszetekre, vagy ötvözetként a bronzszobrokra. Balogh János egy új önkifejezési módot valósított meg (ami valahol az iparművészet és képzőművészet határán van). A művészt ugyanúgy, mint a rezet, közel érezzük magunkhoz. Ő is az iparban töltötte az életét, műszaki technikumot végzett, dolgozott gépmunkásként, aztán továbbtanult, és szervezési vezetőként folytatta. A Budai Várban lévő Érseki Palota Épületgondnokságáról ment nyugdíjba. Egész életében kacérkodott a képzőművészetekkel, rajzzal, de csak kedvtelésként, „mellékállásban”. Aztán a nyugdíjba vonulással a hobbi lépett az első helyre. Elővette régi rajzait, nézegette, javítgatta őket, újakat készített. Aztán jött a szikra: mi lenne, ha a vonalak fényesek lennének?

A játék komollyá vált: kiválasztotta az ideális alapanyagot és munkához látott. Egyaránt használ vörös- és sárgarezet, az elektromos iparban járatos, átlátszó lakkréteggel (anélkül megzöldül) védett huzal formájában. Alkot bonyolult, és egyszerű vonalvezetésű képeket is, de nekem a legjobban azok tetszenek, amelyeket egyetlen szálból, mindenfajta megszakítás nélkül alakít ki. Háttérként használ különböző színű bársonyt, filcet, szövetet, fát, követ; a réz mindenen jól mutat. Készít képeket és térplasztikákat. Mára kiállításai vannak-voltak, jelenleg például a Zichy Kastélyban Óbudán, illetve egy „házi” tárlata a Víz-, gáz-, fűtéstechnika szerkesztőségében látható. Balogh János fontos dolgot tanít – azt, hogy a „MŰ” ott lapul a közelünkben, szerszámaink, eszközeink, mindennapos használati tárgyaink között. Csak meg kell találni.

MűvészetRéz