Tanulságos történetek
2014. október 10. | VGF&HKL online | 13 408 |
Az alábbi tartalom archív, 11 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Az elmúlt évben egy igen kedves ismerősöm azzal a hírrel lepett meg, hogy teljesen átépíti lakását. Én először hinni sem akartam a fülemnek, mert ilyen kérdésekben a hölgy mindig is konzervatív szemléletű volt. De amikor végre összetalálkoztunk, hamar meggyőzött döntése komolyságáról.
Mikor azután már az import csempe színétől a falfestéket gyártó cég piaci részesedéséig bezárólag minden részletet megtudhattam a dologról, feltettem az én kis önző kérdésemet arról, hogy ugyan milyen csővel dolgozik majd a vízvezetékszerelő.
– Természetesen rézzel – hangzott a válasz, amelyet boldogan nyugtáztam, jóllehet ilyen tekintetben – bár a rezet a legjobbnak tartom a magam részéről– meglehetősen liberális tudok lenni egyéb csövekkel szemben is.
– Csak gratulálni tudok döntésedhez! Remélem jó installatőrt választottál! – folytattam a társalgást.
– Igen – válaszolta a kedves hölgy, és hangjából meggyőződés csendült ki. – Nekem is ajánlották, mint kitűnő szakembert. Be is avatott egy–két titokba. Azt mondta, hogy szigetelt rézcsövet használ majd a falban és mindenütt máshol a padlószint alatt – így például a fürdőszobában is. Remélem nem azért, mert a szigetelt cső drágább mint a szigeteletlen. Gyorsan megnyugtattam ismerősömet: itt nem árjátékról van szó, szerencsére, hanem helyes szakmai döntésről. Annál nagyobb volt a megdöbbenésem, amikor hetekkel később megcsörrent a telefon, és hölgyismerősöm kétségbeesett hangját halottam benne:
– Árvíz van nálam! Kilyukadt a rézcső! – Megdermedtem. Ilyen esetről rendkívül ritkán hallani. Mi történhetett? Néhány pillanatnyi hallgatás után beleszóltam a kagylóba: – Azonnal megyek!
Otthonaink nem voltak távol egymástól. A kérdéses lakás egy régi budai, többlakásos társasház földszintjén helyezkedett el. Amint a lakásba léptem, megcsapott a nedves betontörmelék és föld szaga. A fürdőszobát mély árok szelte át, amelyet kiásott föld– és homokdombocskák szegélyeztek. Az árokban meghúzódó csöveken sorozatban elhelyezkedve kisebb–nagyobb, szabad szemmel is jól látható lyukakat lehetett látni. Nemcsak a rézcsöveken, hanem a rézfittingeken is.
– De hol a csőszigetelés? – kérdeztem megdöbbenve.
– Már leszedte róla a szerelő – válaszolta a hölgy. – Ott van a sarokban. – Ekkor értettem meg, hogy mi történt.
A „szakember” egyszerűsítette a technológiát. Nem bevonatos rézcsövet alkalmazott, hanem a műanyag szigetelőcsöveket hosszában felvágta („felsliccelte”), és beborította vele a csövet. Ez a megoldás – bár mechanikailag védelmet nyújt – nem tesz eleget a szigetelés követelményeinek, hiszen egy esetleges agresszív közeg jelenléte esetén a felvágott vonal mentén nem akadályozza meg a rézcső és az agresszív közeg érintkezését.
A cement, a homok, a mész ugyan nincs hatással a rézre, de egyes adalékanyagok (pl. a fagyálló), illetve agresszív (nitráttartalmú) vegyületek képesek megtámadni a rezet. Ezért a falban, a padló alatt vezetett rézcsöveket tökéletesen, összefüggően kell szigetelni. Leggyakrabban a legjobb megoldás nem más, mint a gyárilag PVC–vel bevont rézcső, amelyet célszerű toldás nélkül vezetni a falban vagy a padló alatt.
Abban az esetben pedig, mikor a toldás elkerülhetetlen, a megfelelő helyeket gondosan át kell szigetelni. Ezek a gondolatok foglalkoztattak, miközben a lyukak alakját tanulmányoztam. Valamennyi lyuk kifelé volt „kráteres”. Tehát az agresszív, maró hatás kívülről indult el, és hatolt keresztül a cső falán befelé.
– Látod, a cső és a fitting egyformán kilyukadt, pedig más–más cég gyártotta őket – próbáltam fenti szakmai megfontolásaimat kézzelfogható érvekkel alátámasztani.
– Értem, de hát én úgy tudtam, hogy a réz tökéletes megoldás – válaszolt kissé csalódottan a házigazda.
– Igen, az – adtam neki igazat. De nincs olyan dolog a világon, amelyet a szakszerűtlenség vagy a figyelmetlenség tönkre ne tudna tenni. Képzeld csak el, hogy a sakk is milyen veszélyes sport lehet.
– Miért – emelte rám csodálkozó tekintetét a hölgy.
– Azért, mert ha a legjobb széket is tesszük a sakkasztal mellé, de a versenyző mellé ül, agyalapi törést is szenvedhet.
– Most már értem, hogy miért vállalta el a javítást a szerelő költségmentesen – bólogatott ismerősöm, majd hozzátette: Lehet, hogy valamikor ő is sakkozó volt.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 9990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így közel 25 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
