VGF&HKL szaklap

A karbantartás hiánya és a rossz kémények felelősek a CO mérgezésekért

| |  965 | |

A karbantartás hiánya és a rossz kémények felelősek a CO mérgezésekért

A szerelőknek és a kéményseprőknek abban áll a felelősségük, hogy szakszerűen végezzék el a karbantartásokat, és fokozottan hívják fel a figyelmet az életveszélyes állapotokra. Sokszor ez is kevés!

Sokszor hiába mondja a kéményseprő, vagy a gázszerelő, hogy egy készülék, kémény életveszélyes, a tulajdonosok fittyet hánynak a cserére, inkább a régi állapotokat tartják fenn, és „tákolgatják” – házilag is – a gázkazánokat. Alig kezdődött el a fűtési szezon, és máris hallani CO mérgezés miatt bekövetkezett halálesetekről, amelyek a készülékek évenkénti karbantartásának elmaradása miatt következik be. A kémények állapota is hagy kívánni valót maga mögött, csak az idei fűtési szezon kezdetén 1600 életveszélyes kéményt találtak a kéményseprők. A hanyag tulajdonosokat meglehetősen nehéz meggyőzni. Azonban a „kóklerek” kiszűrése könnyebben megoldható. A gázkészülék karbantartás könnyű pénzkereseti lehetőségnek tűnik, ellenőrizhetetlen munkának. Pedig nem az, a felelőtlen karbantartás nemcsak a készülék élettartamát rövidíti meg, hanem balesetveszélyt is okozhat, főleg a nyílt égésterű gázkészülékek esetén. A „feketézők” rendkívül alacsony árért karbantartásnak látszó műveleteket végeznek, de olyan is előfordul, hogy a tulajdonosok saját maguk próbálják a készülékek karbantartását, tisztítását, begyújtását elvégezni. Manapság a piacon 20-30 ezer forint egy készülék szakszerű tisztítása, karbantartása, ezalatt nem vállalható be a művelet. A munkafolyamat legalább fél, háromnegyed órát vesz igénybe. Ezek a megoldások nem garantálják az üzembiztosságot a fűtési szezonra, sőt balesetveszélyesek is lehetnek.

A tisztítás mellett a kazán gyors állapotfelmérése is elengedhetetlen. Egy szerelőnek szinte ránézésre tudnia kell, hogy milyen készülékkel áll szemben, azonnal feltűnik, ha rendellenesen üzemel. Az égőrózsa alatti égési nyomok is árulkodók lehetnek, de a hőcserélő hangját is érdemes meghallgatni, milyen az áramlás, mennyire zajos. Ebből szintén lehet a tüzelőberendezés állapotára következtetni. A szivattyú motorjának ugyancsak a hangjából lehet tudni, hogy rendesen működik-e – nem erőlködik, egyenletesen jár stb. De olyan kazánokkal is sokszor találkozni, amelyek kívül hibátlanok, szinte ragyognak, a belsejük azonban ledugult, mert nem volt szűrő, iszapleválasztó a rendszerben, és ennek következtében belülről az egész kazán elvízkövesedett. Elég látványos és egyértelmű jele az elégtelen üzemnek, amikor a lángok a hőcserélő oldalán törnek elő. Tisztítás után hallható, hogy sokkal jobb lett az égés, sokkal erőteljesebben működnek a fúvókák, így megfelelőbb és gazdaságosabb lett az üzemeltetés. A légbevezetés megléte máig jelentős probléma, sokszor találkoznak a szakemberek szándékosan eltömött nyílásokkal, így nem kap a nyílt égésterű kazán elég levegőt a működéshez. Az őrláng nélküli készülékek esetén „leülhet a kémény”, azaz a különböző magasságban lévő hőkülönbség miatt szinte okádja magából vissza a szén-monoxidot, illetve a kondenzvizet. Ebből is látszik, hogy egy szerelőnek mennyire körültekintő módon kell végeznie a feladatát.

A gázkazán tisztítása nem azt jelenti, hogy végigporszívózzuk, letisztítjuk a készülékházat. A kazánt szét kell szedni, az égőt ki kell mosni, a protokollnak megfelelően alaposan át kell vizsgálni, és az alkatrészeket meg kell tisztítani. A legtöbb esetben műszeres ellenőrzésre is szükség lehet.

COKarbantartásKazán

Kapcsolódó