Csőtermosztátok a gyakorlatban
2021. április 7. | Lantos Tivadar | 3918 |
Nem a legpontosabb szabályozási eszköz, de az egyszerűbb céloknak megfelelő. Például segíthet, hogy ne fűtsük túl a rendszert, illetve megfelelő hőmérséklet hatására beinduljon a keringtetés.
Mint minden épületgépészeti terméknél, az egyszerű csőtermosztátoknál is beszélhetünk alap készülékekről, és professzionális igényeket kielégítő csőtermosztátokról. Egy hétköznapi igényszintre kifejlesztett csőtermosztát mind felhasználhatóság, mind műszaki tartalom tekintetében alapszintű megoldásokat kínál. A termosztát „csak” klaszszikus csőtermosztátként alkalmazható, azaz vagy csőfalra szerelhető, vagy tartály külső falára rögzíthető, de feladata minden esetben csak a felületi hőmérséklet mérése lehet.
Nem pontatlan
Mivel a közeg hőmérsékletének mérése mindig a csőfalon vagy a tartály oldalfalán keresztül valósul meg, ezért pontosságát mindig befolyásolni fogja a cső/tartály anyaga, annak hővezetési képessége, és ezáltal jelentős hőszigetelési jellemzőkkel bíró anyagfajták használata mellett (pl. műanyagcsövek) hatékonyan nem használható. A hőmérsékletérzékelő egy egyszerű bimetál érzékelő, mely fixen a termosztát házának külső falára van kivezetve, a rögzítést pedig a gyárilag mellékelt rugós csőbilincs segítségével lehet elvégezni, kb. 115 mm-es külső csőátmérőig.
Nagy hiszterézis
Ezeknél a termékeknél is elérhető rejtett forgatógombbal szerelt kivitel, tehát az illetéktelen személy általi elállítás veszélye kiküszöbölhető, még egy alacsonyabb árfekvésű termék alkalmazása mellett is. Összegezve, ezen termékek kis költség mellett hétköznapi igényeket elégítenek ki, és teszik mindezt megbízhatóan, az elérhető legegyszerűbb műszaki tartalommal. Fontos megjegyezni, hogy ezeknél a termékeknél a viszonylag nagy kapcsolási különbség (hiszterézis jellemzően 6-8 K) nem véletlen. Nem azért ilyen nagy, mert ezt a gyárban ne lehetne ennél kisebbre is állítani. Tévhit az is, hogy ebbe az árba csak ilyen „pontatlan” termék férhet bele. A fejlesztőmérnökök a működési pontosság beállításakor a tipikus alkalmazási területek jellemzőihez igazítják a kapcsolási jelleget. Mivel ezen eszközöket jellemzően szivattyúk indítására, ún. kisütés-szabályozásokhoz használják (pl. hő elvezetése kazán-víztér adott hőmérsékletének elérésekor stb.), ezért kifejezetten káros lenne a nagyon szűk kapcsolási sáv. Egy szivattyú túl gyakori kapcsolgatása a rendszer hidraulikai és szabályozási problémáin kívül jelentős élettartam-rövidülést is eredményezne, jelentősen drágítva például az üzemeltetést.
Bekötés
A szakszerűség kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy a csőtermosztát bekötését villanyszerelők végezhetik. A csőtermosztát tulajdonképpen egy kapcsoló, amely a hőmérséklet hatására megszakítja, illetve zárja az áramkört, annak megfelelően, hogy kötik be. Minden esetben földelni is kell a csőtermosztátot!A bejövő fázist a csötermosztát közös pontjára kötjük csavaros kötéssel, majd innen a csőtermosztáthoz mellékelt kapcsolási rajzról leolvashatjuk, hogy melyik pontot kell a szivattyú fázisával összekötni, annak érdelében, hogy egy bizonyos hőmérséklet felett nyisson, illetve zárjon az áramkör. Az aktuális hőmérsékletet a tekerőgombon kell beállítani. A csőtermosztátot a hőleadó felülethez megfelelően rögzíteni kell. Viszonylag türelmesen kell várni, hogy hőmérsékletváltozás hatására kapcsoljon a szivattyú, türelmetlenebbek közben hozzápiszkálnak a rendszerhet, miközben elállítják azt, és soha nem fog megfelelően működni. Tehát a munka végeztével a türelem a legfontosabb!
A profi…
Professzionális igények kiszolgálását is lehetővé teszik a merülőtermosztátok. Egy ilyen eszköz kiemelkedő minőséget jelent, és különösen sokoldalú felhasználhatóságot kínál. Ezeknél a berendezéseknél a hőmérsékletérzékelő a termosztát házából kinyúlva teszi lehetővé tartályok, tárolók vagy csővezetékben áramló közegek hőmérsékletének közvetlen mérését, mely mérést leggyakrabban az érzékelő védőcsőbe történő elhelyezése által valósítanak meg. Ez a termék például gyárilag tartalmaz egy 100 mm hosszúságú védőcsövet (anyaga: nikkelezett réz), melyet szakszerűen beépítve egy tartály falába – vagy akár egy megfelelő vastagságú csővezeték könyökébe –, lehetővé válik a mérendő közeg hőmérsékletének pontos, direkt merülésű mérése. Amennyiben a védőcsövet nem kívánjuk alkalmazni, úgy a készülék alkalmas egyszerű, ún. „csőtermosztátkénti” alkalmazásra is, amikor is a termék a csővezeték falára egy bilinccsel kerül rögzítésre, és az érzékelő a csőfalhoz szorítva, a felületi hőmérsékletmérést megvalósítva tudja ellátni szabályozási feladatát. Ha pedig egy munkánál szükséges, hogy a készülékház az érzékelőtől távolabb kerüljön elhelyezésre (pl. nehezen elérhető helyre kell építeni az érzékelőt – mennyezet alá –, vagy pl. szűk helyre kell szerelni – lehetetlenné téve a termosztát házának felszerelését, illetve beállítását), akkor lehetőség van az érzékelőt egyszerűen kihúzni a termosztát házából. Kihasználva a 700 mm hosszúságú kapilláris érzékelőcsőből adódó lehetőségeket távolabb elhelyezni a készülékháztól.
Két termosztátos
A sokoldalú felhasználási lehetőségeken túl a készülék műszaki tartalmában is túlmutat az egyszerűbb készülékeken. A hőmérsékletérzékelő eleme korszerű rozsdamentes acélból készülő „gáz-diafragma” érzékelő, a gyárilag beállított kapcsolási különbség pedig 6 K (a beállított hőmérsékleti alapjelhez képest). A beállítható alapjel értéke 15...95 °C, mely beállítást külső forgatógomb segítségével lehet elvégezni, de ennek a típusú készüléknek is van rejtett forgatógombbal szerelt változata. A kapcsolásra használt ún. „morze-kapcsoló” is a kategória élmezőnyébe tartozik, amelyet a gyártó által vállalt minimum 250 000 kapcsolási ciklus is garantál. A termosztát védettségi besorolása IP43. Viszonylag kevéssé ismertek, de számtalan esetben kifejezetten indokolt lenne az ún. kétfunkciós termosztátok alkalmazása. Ezeknél a termékeknél gyakorlatilag két merülőtermosztát van egy házba építve. Az első egy normál merülőtermosztát, melynél a kapcsolási érték a külső forgatógombbal 15–82 °C között szabadon beállítható.
A második viszont egy ún. biztonsági termosztát, mely a rendszer védelmét tudja biztosítani előre nem várt üzemzavar (szakadás, elektromos beavatkozó meghibásodása stb.) esetében. Ennek a kapcsolási hőmérséklete vagy egy gyárilag előre beállított biztonsági határoló hőmérsékletnél (95 °C-nál), vagy korlátozott tartományban egyedileg beállítható értéknél (90–110 °C között) következik be, működésbe hozva a megfelelő sorkapocsra bekötött másodlagos biztonsági eszközt. Ha például az első kapcsolást követően a rendszer túlmelegedne, és közvetlen veszélyhelyzet alakulhatna ki, akkor a biztonsági hőmérséklet elérésekor bekapcsolhat egy második szivattyú, vagy akár működésbe léphet egy jelzőfény vagy sziréna. Ugyancsak a rendszer biztonságos üzemeltetését garantálja az a jellemző is, hogy a biztonsági hőmérséklet átlépését követően, a kritikus állapot megszűnte után sem kapcsol vissza automatikusan az eszköz normál üzemállapotra, hanem egy ún. kézi reset elvégzésével kell a folyamat bekövetkezését nyugtázni.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 9990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 22 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
