Miért is kell az EPH?
2023. április 20. | Lantos Tivadar | 3862 |
Többször szóba került már az egyenpotenciálra hozás szükségessége a csővezetékeknél. Ez alkalommal egy konkrét történettel is rávilágítunk az EPH szükségességére, ahol több kazán esett áldozatul, mígnem fény derült a problémára.
A szakszervizek nem véletlenül kérik beüzemelés során az a szakszerűen kivitelezett EPH hálózatba kötést. Gyakran hallani olyan tévhiteket, hogy nincs szükség erre, hiszen a kazántól való áramütéstől megvéd a kismegszakító, vagy éppenséggel a Fi relé, amely beépítése szintén kötelező. Ezen kívül a teljes készülék a dugaljon, konnektoron keresztül úgyis be van kötve a lakás földelő hálózatába, ezért az EPH csak egy teljesen felesleges „szőrszálhasogatás”, azaz a szolgáltatók egy plusz „lehúzása”. Hogy ez mennyire nincs így, arra jó példa az alábbi Szolnok közelében megtörtént eset. Itt és most tisztázzunk egy tévhitet: az EPH-val nem a villamos berendezés potenciáljától védjük az idegen vezetőképes részeket, hanem az idegen vezetőképes részek potenciáljától a villamos berendezést. Ez azt jelenti, hogy a szakszerűen kivitelezett EPH hálózat megvédheti a gázkazán paneljét, alkatrészeit egy esetleges villámcsapás esetén a tönkremeneteltől.
Több káros hatást orvosol
A villámcsapás, villamos-hálózati lökés (ki és bekapcsolási tranziens) hatásait nagyon jól ismerjük. Az egyenpotenciálra hozó hálózat (EPH) lényege, hogy az épületben, lakásban lévő nem villamos berendezés részét alkotó vezető anyagú szerkezetek nagyjából egyenpotenciálon legyenek a gázkazánok földelt (érintésvédelembe bekötött) testeivel. Például, ha villámcsapás következtében megemelkedik a gázkazán testeinek potenciálja, az épületbe kívülről bevezetett vezetékek és a hozzájuk fémesen csatlakozó egyéb szerkezeti elemek földpotenciálon maradnak. Azonban, ha a villamos berendezés testeit és az előbb említett idegen vezetőképes részeket is a fő földelőkapocshoz csatlakoztatjuk, az a potenciálkülönbség jelentősen csökkenthető. De potenciálkülönbség a különböző fémek között és kialakulhat, és így az elektrokémiai korrózió hatása is felerősödhet.
Sorozatos lyukadás
A Szolnok közeli kazán ez utóbbira jó példa. Történt ugyanis, hogy egy 24 kW-os kondenzációs gázkazán két év használat után kilyukadt. Ez még önmagában nem jelentene semmit, ha a kazántest csere után nem következett volna be ugyanez az eset, és szinte ugyanott. Ilyenkor már gyanakodni kell, hogy nem a kazán gyártási hibája okozta a problémát, hanem a kivitelezés környékén kell keresnünk a „mumust”. Idő közben kiderült, hogy a lakás villamos rendszerével is voltak problémák. Ez az esemény irányította rá a villanyszerelő szakembereket, hogy alaposabban utána járjanak az esetnek. Közben a kazánt már lecserélték, és új készülék dolgozott a falon. A villanyszerelő vizsgálat során kiderült, hogy a lakás rendszerében a bejövő nulla vezeték nem volt szétválasztva külön földelésre, hanem a földelést pusztán csak egy szondával próbálták volna megoldani. Csakhogy nem a kereskedelmi forgalomban kapható, tűzi horganyzott, kb. 1,5 méter hosszú földelő szondát telepítettek, hanem egy erre alkalmasnak tűnő 20-as betonvasat. A föld kemény volt, így csak kb. 15-20 cm-ig sikerült leverni az acélt, amire aztán a földelő hálózatot kötötték.
Nyúlfarknyi földelőszonda
A kazán EPH hálózata is erre a földelő hálózatra került, így a gázkészülékben lévő testföldelések is. Gyakorlatilag földelés nélkül üzemeltették a gázkazánt. Természetesen érintésvédelmi szempontból sem volt a készülék megfelelő!
A fűtési rendszerben a víz vezetőképessége acél rendszereknél rendkívül jó, köszönhetően a felhalmozódó radiátor iszapnak is. A rendszerben ezen kívül különböző fémek is helyet kaptak, mint például az alumínium, a réz, a bronz; ezeknek a fémeknek az elektrokémiai potenciálja eltérő, és a jó vezetőképességgel rendelkező fűtésrendszer úgy viselkedik ilyenkor, mint egy galvánelem, vagy akkumulátor, melynek az anód fémje (kisebb elektrokémiai potenciállal rendelkező fémje) egyszerűen elfogy, és megjelenik a lyukadás. Ha ez a potenciálkülönbség ki van egyenlítve, illetve földelésen van, akkor ez a jelenség nem következik be. A Szolnok közeli esetben is, amint megépítették a megfelelő földelést, a kazán problémái megoldódtak. Érdemes tehát az EPH kivitelezését szakszerűen elvégezni.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 9990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így közel 25 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
