Baj van a HMV tárolókkal?
2023. szeptember 7. | Lantos Tivadar | 2001 |
Az elmúlt időszakban több probléma is akadt az indirekt tárolók ivóvízhálózatba történő beépítésével kapcsolatban. Szabálytalan tágulásivezeték-csonkok, hiányzó tanúsítványok borzolják a kedélyeket.
A kereskedelmi forgalomban kaphatók olyan tárolók, melyek cirkulációs csonkkal vannak ellátva. Nem jellemző az otthonok többségében a cirkulációs hálózat kialakítása, így ennek a csonknak nem igazán van szerepe a tartályokon. Azonban a leleményes kivitelezők ennek a kimenetnek új funkciót adtak, az ivóvizes tágulási tartályt ugyanis előszeretettel kötik ide.
Bizonyos indirekt tárolókat úgy hoznak kereskedelmi forgalomba, hogy a műleírásban külön kihangsúlyozzák, hogy a tartályra tágulási vezeték bekötésére alkalmas csonkot is kialakítottak. Ezek a csonkok lesznek a pangó víz és a kórokozók elterjedésének melegágyai. Abban az esetben, ha a tartály felfűtése nem történik meg 60 ˚℃ fölé, a kórokozók könnyen az ivóvízhálózatba juthatnak, és fertőzéseket okozhatnak. Ezt elkerülve tehát szigorúan tilos lenne az indirekt tárolók bármely áramlásmentes csonkját tágulási vezeték, tágulási tartály bekötésére használni. Ennek apropóján ivóvizes rendszerek esetében a tágulási tartály és a vízhálózat között amúgy sem szabad tágulási vezetéket kialakítani szintén a pangó víz miatt. Erre azonban egyáltalán nincsenek figyelemmel sem a kivitelezők, sem pedig a tervezők. A HMV-tárolók esetén, a tágulási tartályokat a bejövő hidegvíz-vezetékbe kell kötni, erre a feladatra szolgáló speciális kialakítású csatlakozókkal, melyek a tágtartályban is biztosítják a folyamatos áramlást.
Engedélyek nélkül
A beépítésre kerülő HMV-tárolók igen nagy többsége nem rendelkezik megfelelő engedélyekkel ahhoz, hogy ivóvízhálózatba lehessen építeni őket. Ennek ellenére szinte csak ilyen tárolókkal találkozhatunk (tisztelet az igen csekély kivételnek). Az emberi fogyasztásra szánt vízzel (ivóvízzel) érintkező termékeket a 2002/359/EK bizottsági határozat (2002.05.13.) 1+ osztályba sorolja, aminek a megfelelőségének igazolási eljárásáról e határozat rendelkezik. Ennek alapján a termékhez a gyártó által kiállított Teljesítménynyilatkozat szükséges, melynek formai és tartalmi követelményeit a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2011.03.09.) III. melléklet tartalmazza. A 275/2013 (VII.16.) Kormányrendelet (a 305/2011/EU rendelet kiegészítéseként) az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szól.
A korábbi Építőipari Műszaki Engedélyek (ÉME) végső kifutásának határideje 2018.06.30. Ezután már csak az ÉMI által kiállított Nemzeti Műszaki Értékeléssel (NMÉ) rendelkező termék hozható forgalomba. Az ivó- és használati melegvíz-ellátás területén alkalmazni kívánt, vízzel érintkező anyagok egészségügyi szempontú szakvéleményezése, felülvizsgálata és nyilvántartásba vétele a 201/2001 (X.25) Kormányrendelet 5. számú melléklete alapján történik. Ezek alapján az emberi fogyasztásra szánt vízzel (ivóvízzel) érintkező termékeknek rendelkeznie kell Nemzeti Műszaki Értékeléssel, amit az ÉMI állít ki. Ehhez a tanúsítványhoz az alábbi engedélyek megléte szükséges:
- Kormányhivatali nyilvántartásba vételi Igazolás
- Az OKI (Országos Közegészségügyi Központ Országos Környezetegészségügyi Igazgatósága) szakvéleménye (hideg vízre 25°C, használati meleg vízre 70°C)
- TÁT – Teljesítmény Állandósági Tanúsítvány; az ÉMI állítja ki a rendszeres üzemi gyártásellenőrzés alapján
- Teljesítménynyilatkozat; a gyártó állítja ki
Ki a felelős?
Az NMÉ, a TÁT és a Teljesítménynyilatkozat meglétének és érvényességének ellenőrzése tervezői és műszaki ellenőri feladat és egyben felelősség is a „191/2009. (IX.15.) Kormányrendelet az építőipari kivitelezésről (tervező, kivitelező, felelős műszaki vezető, műszaki ellenőr feladatai)” alapján.
Tehát abban az esetben, ha olyan indirekt és bármilyen HMV tároló kerül beépítésre, melynek nincsenek meg a szükséges engedélyei, azért elsősorban a tervező és a műszaki ellenőr a felelős. Ha tervek nélküli kivitelezésre került sor, vagy a tárolót kiváltották, abban az esetben már a kivitelezőé az összes felelősség.
Érdemes tehát a kereskedelmi forgalomban kapható tárolók engedélyeit ellenőrizni, mielőtt azok beépítésre kerülnek. Ha egyáltalán találunk megfelelőt!
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 9990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így közel 25 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
