Vincze Attila
658 | |
Vincze Attila cikkei
Híd a tervező és a kivitelező között
Néhány szó arról, hogyan lehet valóban jól felhasználható kiviteli terveket készíteni
2024. november 3. |
380
3 5 (2)
Ismerjük a tenderterv, engedélyezési terv és kiviteli terv „szentháromságát”, de legalább is hallottunk már róluk. De vajon tudjuk-e azt is, hogy valójában miről szólnak ezek, mi a jelentőségük, és hogy melyikből lehet nekilátni valóban egy projektnek? A választ most sokan rávágják és szinte biztos, hogy jónéhányan el is találják, de azért vegyük sorra!
A fa, avagy az elfeledett megújuló
2024. június 2. |
591
1 5 (1)
Igen, megújuló. A nagy napelemes, hőszivattyús információdömpingben hajlamosak vagyunk elfelejteni az egyik legismertebb és legősibb energiaforrásunk, a fa létezését és energiaforrásként történő számbavételét. A fa, mint tüzelőanyag – ugye emlékszünk?
Hőszivattyút szeretnének, de mire használják?
Néhány kivitelezési jótanács annak érdekében, hogy tényleg tudjon örülni a felhasználó
2024. február 29. |
416
3 5 (1)
Korábbi, a szaklap online kiadásában megjelent írásomban (Hőszivattyú kiválasztása – Egy kis segítség ahhoz, hogy elkerüljük a „relatív igazságok” rejtette csapdákat) tisztáztunk bizonyos alapvető fogalmakat, mely eredményeként tudjuk, hogy milyen teljesítményű hőszivattyút válasszunk. Ahhoz viszont, hogy a beépítés után maradéktalan legyen az öröm, fontos a megfelelő rendszerbe illesztés, és hogy tudjuk mit várhatunk el az új „jövevénytől”. Ebben az írásban ezekkel a kérdésekkel foglalkozom.
Hőszivattyú kiválasztása
Egy kis segítség ahhoz, hogy elkerüljük a „relatív igazságok” rejtette csapdákat
2024. január 18. |
5355
Korábban – 2022 augusztusa előtt – a hőszivattyús rendszerek nagy többségben az új kialakítású gépészeti rendszerek fűtését és hűtését szolgálták. A rezsidémon kiszabadulásával azonban egyre nagyobb igény jelentkezett a meglévő épületek földgáztól független, attól gazdaságosabban fenntartható fűtési megoldásaira. Alternatívaként leggyakrabban az elektromos fűtésre, a szplit klímás vagy a levegő-vizes hőszivattyús rendszerekre való áttérés merült fölt. Egyikről sem lehet kijelenteni, hogy jó vagy rossz, meg kell vizsgálni a felhasználási körülményeket és sok más szempontot, mely alapján jó döntést lehet hozni. Az egyik hiba akkor csúszhat a rendszerbe mindjárt az elején, ha rosszul választják ki a megoldást kereskedői nyomás, kivitelezői „szaktanács” vagy épp egy szűklátókörű tervező hatására. Ebben a cikkben kevésbé szakértő olvasóimnak szeretnék egy kis útmutatót adni ebben az egyáltalán nem bonyolult, de a közkézen forgó „relatív igazságok” miatt mégis kockázatokat rejtő témában.
