VGF szaklap

Felülethűtést-fűtést csak a legnagyobb igényességgel!

| |  4271 | |

Felülethűtést-fűtést csak a legnagyobb igényességgel!

A felülethűtés a létező legkomfortosabb formája a légkondicionálásnak, ugyanis nincs légmozgás, huzathatás, nincs ventilátor, csendes, korszerű, kényelmes. Ám annál több buktatója van, mely elsősorban gondos tervezést és precíz kivitelezést igényel. A VGF Otthon utánajárt, hogyan készül a korszerű és szakszerű felülethűtés-fűtés.

Jól bevált csőrendszerrel, minőségi anyagok beépítésével csodákat, hozzáértő kivitelezőkkel gyorsan halad a munka, és a kész mennyezet- és falhűtés, -fűtés biztosan komfortot, nem pedig bosszúságot fog jelenteni. Az alábbi videónkban összefoglaljuk lépésről lépésre, hogyan is zajlik a precíz kivitelezés.

Mikor a mennyezet repedezett…

Sajnos számos példával találkozunk az gépészeti gyakorlatban, amikor rossz kivitelezések születnek. Ennek legtöbbször a kellő átgondoltság hiánya, valamint a hanyag kivitelezés, az olcsóság az oka. A rossz felülethűtéstől az épületszerkezet is nagymértékben károsodhat. Konkrét példa van arra, amikor egy mennyezethűtéssel, -fűtéssel kivitelezett iroda plafonja leszakadt. Az irodában dolgozó személy szerette volna, ha a helyiségben 20,5 °C a hőmérséklet. Az épületben csak mennyezethűtést alakítottak ki, egyéb hűtőberendezést, például split klímát vagy fan coilt nem építettek be. A rendszer sokáig látszólag problémamentesen működött, ám egyszerre előállt egy olyan légállapot, amikor túlságosan magas lett a páratartalom és kondenzálni kezdett a mennyezet. A falszerkezet megszívta magát nedvességgel és egészen egyszerűen leszakadt. A történet tanulsága, hogy a felülethűtés korlátaival és fizikai folyamataival tisztában kell lennie a kivitelezőknek, de még a felhasználónak is. Nemcsak az épületgépész, a kalorikus tervező munkájára, hanem az építész szakértelmére is szükség van egy jól átgondolt felülethűtési rendszer megalkotásánál.

Ami az egyiknek jó, a másiknak borzalom

Relatív, hogy egy lakó mitől és mikor érzi komfortosan magát az adott épületben. A sugárzó hő pozitív és negatív módon is terjed a helyiségben. Mindenki érzi és tudja, hogy a cserépkályha például sugározza irányunkba a hőt. Azonban az a tény már kevésbé nyilvánvaló és észrevehető, hogy az emberi testhő is átsugárzódik a hidegebb tárgyak felé. A magyar nyelv zseniálisan visszaadja a hőátadásnak a hangulatát, jelentését: „húz a fal”. Valóban, szó szerint húzza ki az emberből a hőt a hideg felület. Nem mindegy tehát, hogy melyik felületet melegítjük, mint ahogyan az sem, hogy melyiket hűtjük. A padlófűtés remek találmány, azonban vannak, akik kevésbé tudják tolerálni, hiszen a természetben is a lábunk van a hűvösebb, míg a fejünk a melegebb helyen.  Ezért a mennyezetfűtés, vagy a falfűtés például egyeseknél komfortosabb állapotot eredményez, mint padlófűtés esetén. Mindezekkel a felvetésekkel csupán azt akarjuk érzékeltetni, hogy a hőháztartás bonyolult folyamatok egyvelege, és minden egyes állapotnál számolni kell az emberi tényezővel, azaz a felhasználóval, kinek igényei egyénenként változnak.

Megfelelő páratartalom

A fűtés kialakításánál nehéz hibát elkövetni, csak az épületszerkezet túlfűtése lehet problémás. Egy rossz kivitelezésnél a legszélsőségesebb esetben felrobbanhat a padlófűtésrendszer. Volt erre is példa: csempeburkolat, betonalap, ahol a megfelelő dilatációs hézagok elmaradtak. A magas hőmérséklet hatására –mivel nem volt korlátozás a padlófűtésrendszerben – a helyiség közepén a burkolat egy méter magasan megemelkedett, a padlószerkezet a falakhoz feszült, majd elpattant. Természetesen ez egy szélsőséges eset, mégis létező, elrettentő példa. A felülethűtés kialakításában sokkal könnyebb véteni. Megvalósításához a hőszivattyús rendszerek a legalkalmasabbak. Felülethűtés esetében alapvető és elmaradhatatlan, hogy a megfelelő helyre a hűteni kívánt helyiségben harmatponti érzékelőt helyezzenek el. Hogy hová, azt szigorúan a gépésztervező határozza meg. A szerelők többsége nincs azzal tisztában, hogy milyen hatást okoz, amikor bekapcsolunk egy hűtőberendezést az adott térben, az adott légállapotban. A kérdés, mi fog történni ezután? A relatív páratartalom növekedni kezd, az abszolút páratartalom viszont nem fog változni a levegő hűtése következtében. Adott hőmérsékleten a levegő nedvességtartalma kicsapódik. A másik tapasztalat, hogy a felülethűtés elindulása után sem változik meg jelentősebb mértékben a helyiségben tartózkodók hőérzete. Azonban egy adott hőmérsékletet elérve, és az alatt, egy csapásra hidegnek érezzük a szobai levegőt. Nagyon kicsi lesz az a hőmérsékleti „ablak”, ahol mindenki komfortosan érzi magát az adott helyiségben. Ennek oka a relatív páratartalom emelkedésében keresendő, hiszen az emberi szervezet is védekezik izzadással, párologtatással. Ha nem tud a szervezet elpárologtatni kellő mennyiségű verejtéket, akkor rosszul érezzük magunkat, képtelenek vagyunk hőt leadni. A páratartalom tehát minden szempontból kulcsfontosságú a felülethűtés esetén, melynek értékét az adott körülmények között csökkenteni vagy növelni kell. A túl magas páratartalom az épületszerkezetet károsítja, a túl alacsony páratartalom káros hatása pedig az emberi szervezetben jelentkezik. A tervező feladata tehát megtalálni az optimális állapotokat, melyeket a felhasználó igényeihez kell igazítani.

Fan coil vagy split klíma a megoldás

A gépi szellőztetés elengedhetetlen a felülethűtött helyiségekben. A legegyszerűbb megoldás a keresztáramú hőcserélős szellőztető, amely a páratartalom egy részét is visszajuttatja a helyiségbe. A légállapottól és a hőmérséklettől függően megy ki vagy be a levegő. Amikor magas a helyiségben a páratartalom, akkor kijuttatjuk a levegőt a szabadba, amikor alacsony, akkor beengedjük a lakásba. Egy jól szigetelt lakásban amúgy is elengedhetetlen a gépi szellőztetés. Ha viszont nem használunk szellőzőgépet, akkor a páratartalom beállítását megoldhatjuk akár egy split klímával vagy egy kisebb méretű fan coillal. Jó néhány lakásban ezt a megoldást a gyakorlatban is kipróbálták, ahol a páratartalom nagy gondot okozott. Ilyenek például a vízpart mellett fekvő lakások, ahol a páraérzékelők egyfolytában letiltották a hőszivattyúkat, így nem tudott a felülethűtés elindulni. A lakásban a kivitelezők egy „eldugott” helyre felszereltek egy fan coilt, amely ugyanarról a hőszivattyúról üzemelt, mint a felülethűtés. A készülék annyira lecsökkentette a páratartalmat (a kondenzátor hideg felületén lecsapódott a pára, amely kondenzvízként távozott), hogy a hűtés el tudott indulni, és élhetővé vált a lakás, légmozgás és minden egyéb kellemetlen velejáró nélkül. A fan coil 10 liter/nap vízmennyiséget is meg tudott kötni, az adott (50-60 négyzetméteres) lakásban 3-5 liter/nap kapacitással dolgozott. A tulajdonos lemérte a mennyiségeket, ugyanis elsőre nem hitt a készülék működésében. Több helyen beigazolódott tehát, hogy valamilyen gépi úton el kell távolítani a hűtendő helyiségből a felesleges nedvességet – vagy kivisszük a páradús levegőt, vagy a megfelelő célgéppel lekondenzáltatjuk.

Léteznek önálló párátlanító berendezések is, ennek hátránya, hogy nyáron felesleges hőenergiát visz be a lakásba (fűt) működése közben, amit azután el kell távolítanunk a megfelelő hűtés érdekében. Ezen kívül a zajterhelése is nagy, ámbár hatékonyan megoldja a pára megkötésének kérdését az adott helyiségben.

Falhűtést csak alkalmas épületbe!

Ha falhűtést, falfűtést használunk, akkor az épületszerkezetnek is megfelelőnek kell lennie. Képzeljünk el egy ikerházat, annak az egyik szobáját, melynek a válaszfalát építészetileg csak hangszigetelni kell, de hőszigetelni nem szükséges. A tulajdonos kitalálja, hogy falhűtést szeretne, könnyen elhelyezhető a csövezés, a vakolat is kialakítható. Miután üzembe is helyezték a berendezéseket és működik a rendszer, néhány hónap elteltével veszi csak észre a tulajdonos, hogy a fal, amit hűt, „rohad”. A szomszédban fürdőszoba van a fal másik felén, ahol nincs megfelelő vízszigetelés. Viszont a hűtés dolgozik, a szomszéd őrjöng, hogy penészedik a fürdőszobája, nem tudják mitől. Sajnos kicsapódik a pára, amely átdiffundál a falon, és megjelenik a padlón, amely szépen lassan bomlásnak indul. Akár ilyen problémát is okozhat egy rosszul felmért, tervezetlenül megépített felülethűtési rendszer. Együtt kell működni a gépésztervezőnek, az építésztervezőnek a kivitelezőkkel, hogy ilyen esetek ne fordulhassanak elő. A felülethűtés és -fűtés szenzációs és nem mai keletű találmány, már az ókorban is léteztek ily módon komfortosabbá tett épületek.

Együttműködés

Egy felületet fűteni tudunk akár gázkazánnal is, felülethűtésre a hőszivattyú a legalkalmasabb. Meg kell említenünk a gépi berendezés nélküli kútvízhűtést is. A felülethűtés esetén 18 °C hőmérséklet feletti vizet áramoltatnak a rendszerekben, ez alatt jelentősen megnövekszik a cseppvízkiválás esélye. Azonban nincs is ennél alacsonyabb hőmérsékletre szükség, mert így elérhető a 24–26 °C-os helyiség-hőmérséklet. Vannak alacsonyabb hőmérsékletű rendszerek is természetesen, de ott már komoly és drága gépészeti szabályozási rendszerekre van szükség. Amit el szoktak követni hibaként a kivitelezők, hogy minden egyes rendszer szeretné maga szabályozni az egész házat és mindegyik berendezésnek van külön szabályozója. Van párátlanítónk, ami fűteni is szeretne, sőt időjárásfüggő szabályozást is szeretne. Ugyanez van a hőszivattyúnak, a szellőzőgépnek, sőt a betervezett épületautomatikai rendszernek is. Komoly, összehangolt és egységes rendszerre van szükség, ahol egyik gép vezérlése sem írja felül a másikat. Ezenkívül a belsőépítészt is tájékoztatni kell, hogy a hűteni-fűteni kívánt falszerkezetet ne takarja el bútor vagy egyéb dekoráció. Ha elkészült a szerkezet, a kivitelezőnek határozottan fel kell hívni a figyelmet, hogy azt a felületet semmi nem takarhatja el. A csővezeték nyomvonalát utólag legegyszerűbben hőkamerával követhetjük nyomon.

Összefoglalva

A felülethűtés kialakításában együttesen kell részt vennie az összes szakág minden képviselőjének annak érdekében, hogy megfelelően, komfortosan működjön a rendszer. Nem elhanyagolható tényező a megrendelő, mert hiába vettük figyelembe az épületfizikát, a műszaki szempontokat, ha nem fordítottunk kellő figyelmet a megrendelő igényeire, akkor nem lesz megfelelő a felülethűtés. Hiába győzködjük az építtetőt, hogy mit mond a statisztika, mit ír elő a szabvány, ha nem érzi jól magát az a személy, aki az épületben élni fog, semmit nem ér a munkánk. Tehát a kulcs az együttgondolkodás, a sok kommunikáció és a pontos munkavégzés.

Fan coilFelületfűtésFelülethűtésVGF OtthonVideó

Kapcsolódó

Felületfűtés, -hűtés telepítése

Felületfűtés, -hűtés telepítése

Mennyezetfűtés, falfűtés, födémfűtés és hűtés