VGF szaklap

A halálos vegyi kombót mi küldjük a levegőbe

| |  184 | |

A halálos vegyi kombót mi küldjük a levegőbe

Ősszel többször is előfordult, hogy a levegő szennyezettsége meghaladta az egészségügyi határértéket, alig egy hete pedig az országos tisztifőorvos jelezte, hogy 18 településen került veszélyes szint közelébe a légszennyezettség a magas szálló por (PM10) koncentráció miatt. A levegőminőség elsősorban a helytelen lakossági tüzelés következtében romlik, leginkább a késő délutáni és az esti órákban.

Az energiaárak miatt újra egyre fontosabb szerepet játszanak a szilárd tüzelőanyagok, az így működő kályhák és kazánok helyes használatát mi sem először hangsúlyozzuk. Hétköznapi lidérc a környéket fütsfelhővel elárasztó szomszéd: a fűtési szezon beindulásával minden településen akad valaki a közelünkben, aki az elhanyagolt vegyestüzelésű kazánjában igyekszik megszabadulni a ház körül felgyülemlett éghető kacatoktól, sokszor nem is tudva, milyen halálos vegyi koktélt juttat a levegőbe. A színes papírok égetésével például fehérvérűséget okozó anyagok szabadulnak fel, a régi, farostlemez bútorok tüzelésekor légkörbe jutó arzén és klór szintén rákkeltő hatású. Hogy éppen ki mivel tüzel, arra legtöbbször – a szag mellett – a kéményfüst színéből is következtethetünk. 

Színek szerint

A Wikipédia szerint a száraz fa vagy a faszén füstje fehér, a nedves fáé vagy a kőszéné világos- vagy sötétszürke (az ilyen füst később lerakódó szilárd részecskéi képezik a kormot), az érctartalmú kohófüst átlátszatlan fekete színű.

Ahhoz pedig, hogy a levegő szennyezettsége minél alacsonyabb legyen – és a saját meg a jövő generációjának egészségét legalább itt ne veszélyeztessük – megfelelően működő, szakember által épített és karbantartott tüzelőberendezés mellett megfelelő tüzelőanyag szükséges.

Fatüzelés pro és kontra

A faanyag elégetése a CO2-kibocsátás miatt megújuló energiaforrásnak minősül, hiszen a fák széndioxidból építik föl a szervezetüket és elégetésükkor ez a mennyiség kerül vissza a légkörbe. Ráadásul a fatüzelés

  • független az energiahálózatoktól, 
  • ugyanakkora a kéntartalma, mint a földgáznak, 
  • csökkenti az importenergia-függőséget, 
  • elősegíti a megfelelő erdőgazdálkodást. 

Hátránya, hogy

  • a tűzifa minősége inkább a nedvességtartalomtól függ, mintsem a fafajtától
  • a tüzelőanyagból hónapokkal előre be kell tárazni
  • égéstermékében szén-dioxid, szén-monoxid, nitrogén-oxid, vízgőz, ecetsav, fenol, metán, formaldehid van, és az égés után hamu marad vissza 
  • tüzeléssel por és korom is jár, melyek az elégetlen gázokkal a környezetet szennyezik
  • problémás a hamu elhelyezése 
  • a fűtési költségeket előre kell megfizetni
  • és elég sok fizikai munkát jelent a tüzelőanyag előkészítése (fűrészelés, aprítás), mozgatása, különösen, ha nem tüzelésre kész fát vásárolunk.

Korszerűbb megoldást jelenthetne a napelemekkel táplált infrafűtés, a hőszívattyú vagy az ún. megújuló energiaforrás alkalmazása, ezek azonban mind drágábbak a fatüzelésnél. Azt viszont az illegális fakitermelés és tűzifa-kereskedelem visszaszorításával, a tűzifa mennyiségének és minőségének szabályozásával lehetne ösztönözni, vagy ha a megújuló energiaforrások pályázati támogatásának valamely formáját a fatüzelésre is kiterjesztenék.

(A kép forrása: http://iszolnok.hu/)

CO2EgészségKazánKéményKörnyezetvédelemMegújulókSzénmonoxidSzilárd tüzelésSzmog

Kapcsolódó