Az alábbi tartalom archív, 5 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Rémhírként terjed Brian Vad Mathiesen dán professzor nyilatkozata, miszerint az EU-ban 2030-tól be kellene tiltani a gázkészülékeket. A VGF szaklap szerkesztősége utánajárt a tényeknek, és kiderült, hogy ismét a média csavart egyet az igazságon.
Az Euroactiv.com hírportálnak adott interjút az energetikai kutatásokkal foglalkozó professzor január 17-én, ahol egy általa készített, az EU által támogatott tanulmány eredményéről számolt be. A Heat Roadmap Europe néven megjelent tanulmány 14 tagállam, köztük Magyarország energetikai fejlesztéseinek lehetőségét vizsgálta. A cél, hogy 2050-re az EU környezetvédelmi irányelvének megfelelően jelentősen csökkentsük a károsanyag-kibocsátást. A dekarbonizációs cél elérése érdekében több felmérést, statisztikát alapul véve készítettek technikai javaslatot és költségvetési tervet a fejlesztésekre. A Magyarországra vonatkozó tanulmány (Heat Roadmap Hungary) itt elolvasható eredeti nyelven.
Brian Vad Mathiesen dán mérnök és professzor az Aalborg Egyetemen
Bár a riportban valóban említette a professzor a 2030-as dátumot, de más szövegkörnyezetben. Véleménye szerint vannak olyan tagállamok, amelyekben már most olyan az energiamix és a technikai, politikai rendszer, valamint a helyi infrastruktúra, hogyaz új építésű, háztartási méretű ingatlanoknál valóban be lehetne tiltani az egyedi gáz- és olajkészülékek telepítését már 2030-tól. Külön hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezt nem írhatja elő központi EU-s rendelet, és nem lehet egységes határidőt sem megkövetelni. Pont ellenkezőleg, az egyes országoknak saját adottságaik és lehetőségeik szerint kell meghatározni maguknak a határidőket a technikai és gondolkodásmódbeli váltásra.
„But that is not something that the Commission should decide top-down. It should ask the member states to decide and have a debate at the national level so they can come up with their own deadlines.”
Ez azért nem azt jelenti, hogy az EU-ban betiltják a gázkészülékeket, az csak a média által terjesztett rémhír.
A hazánkról készített tanulmány is elgondolkodtató – és nyilván vitatható –, de a fő irányvonalakat jól szemlélteti. Ez „csak” egy tanulmány, nem rendelet, nem jogszabály, de hosszú távon nyilván az ilyen kutatások, felmérések fogják a jogalkotók döntéseit is befolyásolni.
A tanulmány elsősorban a gázfogyasztás háztartási szintű felhasználásának kivezetését tartja az egyik leggyorsabban és leghatékonyabban megvalósítható fejlesztésnek. Előtérbe helyezi a távfűtést és -hűtést, illetve annak megújuló energiaforrásokkal, főként fotovoltaikus és hőszivattyús berendezésekkel való fejlesztéseit. Foglalkozik azzal a kérdéssel is, hogy a technikai átállás az elektromos hálózat bővítését, fejlesztését is megköveteli. Az új hőtermelés mellett az ingatlanok energiahatékonyságát is kiemeli, ami nyilván hőszigetelés, nyílászárók, elektromos hálózat fejlesztéssel jár. Az egyedi hőszivattyúk helyett inkább a központi távfűtések (-hűtések) létrehozását javasolja, figyelembe véve a szállítás közbeni energiaveszteséget is. A kimutatás külön elemzi Budapestet, ahol nyilván más infrastruktúra és technikai kiépítettség áll van, mint az ország többi területén. Külön fejezetben foglalkozik a biomasszával, az elektromosáram-termeléssel és az ipari termeléssel, de a hatékony, gyors megoldásnak mégis az egyedi, háztartási szintű reformot látja a megújulók segítségével. A tanulmány szerint technikai akadálya nincs a 2050-es célok elérésének, inkább fundamentális, politikai és paradigma szintű akadályokat említ.
Kiadónk elkötelezett a megújuló energiaforrásokat felhasználó rendszerek mellett, de nagyon fontos, hogy a jelenlegi infrastrukturális, jogi, illetve gazdasági lehetőségek mentén a meglévő energetikai rendszerek környezetében reális, elérhető jövőképet lássunk. A gázkészülékek jelenleg létfontosságúak a hőtermelésben és melegvízellátásban, és sok településen még előrelépés is lenne a szilárdtüzelés mellett – mind gazdasági, mind környezetvédelmi szempontból. Ez nem akadályozhatja a fejlődést, de átgondolt és ütemezett, tervezett átállásra van szükség.
Ennek tudatában fontos, hogy mindenki a saját szintjén, tudatosan és felelősségteljesen, hosszú távon gondolkodva válassza ki a megfelelő megoldást, de jó tudni, merre megy a világ. Érdemes mindig szakemberrel konzultálni, kikérni tapasztalt kivitelező véleményét, és új beruházás előtt a kihagyhatatlan tervezői szolgáltatást.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 9990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 22 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
