VGF&HKL szaklap

Szívat a fűtőpatron?

| |  1272 | |

Fűtőpatron a hőszivattyúkban

Számos kérdést vetnek fel a hőszivattyúkba beépített fűtőpatronok. Hogyan számolják a gépek COP, SCOP értékét, alacsony külső hőmérsékleten a teljesítményét? Kaphat-e kedvezményes tarifát az ilyen gép az áramszolgáltatótól? Vitaindítóként ennek a kérdéskörnek jártunk utána.

A patron már nem megújuló

Sok hőszivattyúban gyárilag beépített fűtőpatronokat használnak, annak érdekében, hogy alacsony külső hőmérsékletnél is megbízhatóan működjön a készülék. Például egy átlagos, 16 kW-os készülékben két darab, egyenként 3 kW-os, gyárilag beépített fűtőpatron dolgozik. A hőszivattyú a gyári adatoknak megfelelően +7 °C külső hőmérséklet esetén száraz levegőben 35 °C-os előremenővel tud fűteni 16 kW teljesítményen. Ha a hőmérséklet –15 °C-ra csökken, nem száraz levegőben, nagyobb előremenő esetén már csak 10 kW-os teljesítménnyel képes fűteni. Hogy a drasztikus teljesítményesést elkerüljék, –2 °C alatt automatikusan bekapcsolnak a fűtőpatronok. Ennek megfelelően a készülék COP-je 1 értékű lesz, és sokkal drágábban tud az eszköz fűteni, mint alapesetben. Sőt, ez már nem számít megújuló energiának.

Hogyan számítsuk?

Fontos tehát, hogy a gyártók a leírásban feltüntessék, hogy a gépkönyvben megadott adatok beépített fűtőpatron mellett értendők, vagy anélkül. Nyilván való, hogy a COP, SCOP értékek fűtőpatron nélkül sokkal jobbak, mint fűtőpatronnal, ellenben a teljesítmény adatok fűtőpatronnal sokkal kedvezőbbek, mint patron nélkül. Érdemes lenne e tekintetben a szabványokat is átvizsgálni. Az egyik hőszivattyúgyártó képviselője lapunknak elmondta, hogy a 2012-es gépeinek COP értékei rosszabbak voltak, mint a készülékek SCOP értékei. Ez úgy fordulhatott elő, hogy a COP számítására vonatkozó szabvány más feltételeket ír elő, mint az SCOP számítására vonatkozó szabvány.

H tarifa, de hogyan?

A fűtőpatronos hőszivattyúk másik problémája a kedvezményes villamos energia tarifa. Vajon ha egy gépben fűtőpatron működik, és éppen az fűt, jogosan üzemel-e H tarifás áramszámláról kb. 40 százalékkal olcsóbban? Ennyi erővel a hősugárzókat, villanykazánokat, villanykonvektorokat is üzemeltethetnénk H tarifáról? Szerkesztőségünkbe érkezett egy olvasói levél, ahol a felhasználó azt sérelmezte, hogy az áramszolgáltató a készülék fűtőpatronját külön fogyasztásmérőre („nappali áram”) köttette. Jogszabály szerint csak a hőszivattyú, annak vezérlése, és keringtető szivattyúja kaphat H tarifát? Azonban az az érv is jogosnak tűnik, ha egy készülék részeként van jelen a fűtőpatron, és ezzel együtt éri el a jogszabályban előírt szezonális hatásfok SCOP=3 értéket, miért ne lenne jogosult H tarifára?

A kérdés eldöntése nem egyszerű. Ki kellene szedni a gyárilag beépített kiegészítő elektromos fűtőegységeket és a helyüket le kell plombálni. Ekkor viszont a fűtőpatronos hőszivattyú hidegben nem tud annyi hőt termelni, mint amennyit a gépkönyve ír, mert már nem lesz benne elektromos kiegészítő fűtés. Vagy marad a különmérés, ha az megoldható?

Jogszabályi háttér

Jelenleg a 4/2011. (I. 31.) NFM rendelet a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről van érvényben. 2020-ra annyi fog változni benne, hogy a 3-as SCOP helyett 3,4-es SCOP-ra lehet csak kiadni. Emeljük ki az alábbi pontot:

4) * Annak a legalább 3 szezonális fűtési jóságfokú hőszivattyúnak, és a napenergiából és egyéb megújuló energiaforrásokból nyert hőt épület hőellátására hasznosító berendezésnek az üzemeltetését közvetlenül szolgáló készüléknek a villamosenergia-fogyasztását, amely a külön mért felhasználói áramkörre állandó jelleggel, nem dugaszolással és úgy csatlakoztatott, hogy arról kizárólag az állag sérelme nélkül megfelelő eszközzel választható le

  1. a központi fűtésről és melegvíz-szolgáltatásról szóló kormányrendelet szerinti fűtési idényben (a továbbiakban: fűtési idény) „H” árszabás szerint,
  2. a fűtési idényen kívül – a felhasználó és az egyetemes szolgáltató egyéb megegyezésének hiányában – az „A1” árszabás adott egyetemes szolgáltatónál érvényes legmagasabb díjtétele szerint kell elszámolni. A berendezések alkalmazására vonatkozó további feltételeket az egyetemes szolgáltató és az elosztó az üzletszabályzatában határozza meg.

Ebben a jogszabályi részletben csak a hőszivattyú éves jóságfoka szerepel és a megújuló energiát hasznosító eszközök már a felsorolás többi elemei. Az olvasói levelet küldőnek azzal indokolta az áramszolgáltató a hőszivattyú problémáját, hogy a fűtőszál nem megújuló energiaforrás így nem érvényes rá a H tarifa. Azonban a készülék része, és a jogszabályi részlet külön említi a hőszivattyút meg az egyéb megújulókat. Kérdés tehát továbbra is az, hogy a hőszivattyú fűtőpatront beszámolják-e a SCOP értékbe a gyártók? Ha mégsem, akkor kérdés úgy milyen az SCOP? A jogszabályból egyébként nem derül ki, hogy az SCOP hogyan számolandó. De a végén van egy kiskapu. A szolgáltató az üzletszabályzatában megadhat változtatásokat.

Írja meg tapasztalatait, véleményét a fűtőpatronokkal és a H tarifával kapcsolatban!

HőszivattyúOlvasói levél

Kapcsolódó