Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Ahány anyagú hőcserélő, annyiféle fűtővíz

| |  999 | |

Ahány anyagú hőcserélő, annyiféle fűtővíz

A gázkazánok korróziós védelme elsősorban a fűtővíz minőségétől, a beépített fémek sokszínűségétől függ. Különösen az alumínium hőcserélők esetén kell odafigyelni, amit a készülék többszörösen meg is hálál az üzemeltetés során.

Drága a csere

Ha a fűtési rendszer vizét nem kezeljük, nem szűrjük, nem választjuk le az iszapot, akkor azt bármilyen anyagi minőségű hőcserélő megsínyli. Ez a legdrágább alkatrésze egy gázkazánnak, egy csere jelentős anyagi ráfordítást igényel. Az alumínium kazántestek különösen érzékenyek a fűtővíz minőségére. A probléma szemléltetésére nézzünk meg egy budapesti esetet. Egy társasházban a 100 kW-os készülék kazánteste háromszor ment tönkre két éven belül. Az első kazántest esetén nyolc hónap után már érzékelte az üzemeltető, hogy valami nincs rendben, fogy a rendszerből a víz. Az érdekesség, hogy kezdetben egy ilyen nagy rendszerből kb. 3-4 liter víz tűnik el, majd 2-3 hónapig nem történik semmi változás. Majd ezután erőteljes fogyás indul meg, amely annak a jele, hogy a kazán kilyukadt. Mondanunk sem kell, hogy semmilyen vízkezelés nem történt ez idő alatt, csupán egy hőcserélővel leválasztották a fűtési rendszert egy primer körre, amely a HMV tárolót is fűtötte, és egy szekunder körre, amely a hőleadókat tartalmazza.  A társasház kazánja a kazántest cseréje után csaknem 1 évet ment, majd újra tapasztalható volt a lyukadás, a rendszer szétválasztása ellenére. A rendszert újra üzembe helyezték, de még mindig csapvízzel töltötték fel. Négy hónap után már tapasztalható volt a rendellenes működés, a vízkémiai vizsgálat fényt derített arra, hogy alumíniumot is tartalmaz a primér víz. Ez annak a jele, hogy a kiválás már megindult, de még időben vannak, a lyukadás talán megfelelő vízkezeléssel elkerülhető.

Fémek sokszínűsége

A rendszer koránt sem homogén, az alumínium mellet megtalálhatók a vascsövek, réz idomok, amelyek a galvánkorrózió jelenségéért felelősek, (nagyobb elektródpotenciálú fém bontja a gyengébbet). Megindul a vízkőképződés is, amely nagy mértékben rontja a kazán hatásfokát, és ami nagyobb baj, hogy a galvánkorrózió hatására az alumínium-szilícium kazántest bomlásnak indul. A szakmai vélemények megoszlanak abban a kérdésben, hogy milyen vízzel kell kezelni a rendszereket, egyáltalán kell-e inhibítorokat adagolni a fűtővízhez a kazántest megóvása érdekében. A társasház esetében a primér víz sótalanításával próbálják megelőzni a kazán lyukadását. A kazán második kilyukadásánál nem takarították ki a HMV csőkígyót, sem pedig a gázkazánt megfelelően, csupán tiszta vízzel átöblítették a rendszert. Tapasztalati tény tehát ebben a példában, hogy a kezeletlen víz tovább bontotta a kazántestet.

Jelen pillanatban a rendszert feltöltötték olyan tisztító folyadékokkal, amelyek alumínium- szilícium kazántesthez is alkalmazhatók. A rendszer teljes átmosásra került, a csővezetékek és a kazántest is letisztult. Ezután a primér rendszert sótalanított vízzel töltik fel, és az utántöltőbe is beépítik a sótalanítót, így a rendszeroldali utántöltés már megfelelően kezelt vízzel történhet meg. Ezen kívül a rendszert protektorral is feltöltik, amely tovább növeli a fűtővíz védelmének hatékonyságát.     

A pH érték fontossága

Egy további körülmény, amire oda kell figyelni, hogy különösen az alumínium, illetve alumíniumötvözetek esetén az optimális pH-érték nem lehet magasabb 8,5-nél, utántöltésnél erre ügyelni kell. A kizárólag sótalan vizes feltöltés önmagában nem nyújt kellő védelmet. Szükség van a teljes körű védelem kialakításához még a már megemlített vegyszeres passziválásra, a felület megóvása érdekében. A sótalan víz 4-8 hét alatt természetes módon 8-8,5 pH-egyensúlyra áll be. Ez a tartomány még nem okoz gondot az alumínium számára, de megfelelő inhibitor egyidejű alkalmazásával már a szénacél alkatrészeknél is megfelelő.

Az ideális gyakorlat

  1. A fűtési rendszert alkotó anyagoktól függően (különös tekintettel az alumíniumra) dönteni kell a szükséges vízelőkezelésről – a fűtőkör fel- és utántöltésénél a vízlágyítás helyett a teljes sótalanítás a helyes eljárás. De a vízlágyítónak továbbra is megmarad a fontossága az épületek vízellátásában, kivéve az alumíniumot tartalmazó fűtési vízkörök feltöltése és pótvízellátása. Utóbbiaknál a lágyító megkerülésével sótalanító berendezéseket kell alkalmazni.
  2. A tiszta állapotú rendszert fel kell tölteni, a szükséges inhibitort be kell juttatni, és a feltöltési jegyzőkönyvben az elvégzett műveleteket, illetve vízminőségi paramétereket dokumentálni szükséges.
  3. 8-12 héttel a feltöltést követően a pH-értéket és a víz vezetőképességét szakcéggel ellenőriztetni és dokumentálni kell.
  4. Évente átfogó vizsgálat szükséges a rendszernyomásra, pH-értékre, vezetőképességre és a pótvíz mennyiségére vonatkozóan.

HőcserélőKazánKondenzációs kazán

Kapcsolódó