Hőszivattyús rendszer tervek nélkül?
Alapos szakmai körültekintés szükséges a napelemes pályázat valódi sikeréhez
2021. november 23. | Erdősi Csaba | 2150 |
Hatalmas a lakossági érdeklődés az úgynevezett napelemes pályázat iránt. Nem is csoda, hiszen legfeljebb 2,9 millió forintot lehet nyerni tetőre szerelt napelem telepítésére, illetve maximum 11,3 milliót akkor, ha a napelem-telepítést – kötelező ablakcsere és szintén kötelező akkumulátoros energiatároló üzembe állítása mellett – a meglévő fűtési rendszer kiváltására, hőszivattyús fűtéssel kombináljuk. Szakmai fórumokon, beszélgetéseken a kiírás számos pontja, előírása kapcsán alakult ki élénk szakmai diskurzus, mi ezek közül most csak hármat emelnénk ki vázlatosan: a pályázók terveit a split klímákkal kapcsolatban, a beépítendő levegő-vizes hőszivattyútól elvárt 4,8-as COP-t, és azt, hogy a kiírás szerint a „tervezés (köztes energetikai tervezés), engedélyezés” nem kötelező feltétele a támogatásnak, csupán egy önállóan nem támogatható, „választható tevékenység”.
December hatodikán nyílik meg a „Lakossági napelemes rendszerek támogatása és fűtési rendszerek elektrifikálása napelemes rendszerekkel kombinálva” elnevezésű pályázat első benyújtási ablaka. A pályázat keretében kizárólag az alábbi két különböző műszaki tartalom egyikére igényelhető támogatás:
- tetőszerkezetre helyezett, saját fogyasztás fedezését célzó napelemes rendszer létesítése legfeljebb 2,9 millió forintos támogatással (legfeljebb 5kWp teljesítménnyel);
- tetőszerkezetre helyezett, alább részletezett kapacitáskorlát mellett napelemes rendszer létesítése, fűtési rendszer elektrifikálása hőszivattyúval, villamosenergia tároló beépítése és nyílászáró cseréje, legfeljebb 11,3 millió forint támogatássa
A műszaki tartalomkombinációk közül a pályázat benyújtásakor egyetlen változat jelölhető meg. Fontos tudnivaló, hogy társasházak nem pályázhatnak, csupán társasházi lakások tulajdonosai pályázhatnak. Nem nyújtható támogatás szigetüzemben működő, illetve földre telepített napelemes rendszerekre.
Hűteni ér vajon?
A tisztán napelemes konstrukcióval nem szeretnénk foglalkozni, hiszen nincs gépészeti vonatkozása. A hőszivattyús kombinációnak annál inkább. Ha valaki emellett dönt, két lehetősége van. Vagy levegő-levegő (split klíma), vagy pedig levegő-vizes rendszert választhat. Előbbireanyag- és munkadíjjal együtt legföljebb 2 296 134 forintot számolható el. A helyi adottságok, körülmények függvényében ennyiből megvalósíthatónak tűnik a beruházás, a berendezések ára és a munkadíj is beleférhet a keretbe. Más kérdés, hogy a pályázat szerinti célt, tudniillik az energiafogyasztás csökkentését mennyiben érjük el vele. Split klímával valóban takarékos fűteni – az átmeneti, őszi, tél végi időszakokban. Csakhogy a pályázók nem biztos, hogy ezt akarják, más cél lebeg a szemük előtt. Több olyan pályázni szándékozóval is beszéltünk, aki úgy kalkulál, hogy a fűtéskorszerűsítésre kiírt pályázat révén majd ingyen jut split klímához, amivel olcsón hűthet nyáron. Ez természetesen tökéletesen érthető, épp csak a kiírás címével és szellemiségével megy szembe. Ráadásul kockázatos is, hiszen a győztes pályázók energiafogyasztását monitorozni fogják a beruházást követő években, igaz, egyelőre nem világos, milyen szankciót alkalmaznak a kívánt fogyasztáscsökkentés elmaradása, horribile dictu, a korábbinál is magasabb energiafogyasztás esetén.
A bűvös szám: 4,8-as COP
A legfeljebb 12 kW-os fűtőteljesítményű levegő-vizes hőszivattyúra felvehető támogatás maximuma munkadíjjal együtt 2 247 476 forint. A kiírás szerint elvárt berendezés COP-ját 4,8-ban határozták meg. Háttérbeszélgetéseink szerint az egész hőszivattyús szakma abban reménykedik, hogy ezt az értéket lejjebb viszik, mert finoman szólva is kevés berendezést találunk a piacon, amely képes ilyen magas jóságfokkal üzemelni (7 ℃ külső hőmérséklet és 35/30 ℃-s vízhőmérséklet mellett). És ha találunk is megfelelő készüléket, az beszereléssel, beüzemeléssel együtt messze-messze többe kerül, mint a felvehető támogatás maximuma.
Csak zárójelben jegyeznénk meg, hogy a fűtési rendszer hőleadói oldalának átalakítására nem áll rendelkezésre támogatás. A beruházók többsége ennek megfelelően a meglévő hőleadókra termelő, bivalens rendszert tervez, ami egy bizonyos külső hőmérsékletig tisztán hőszivattyús üzemben, az alatt pedig a régi kazánnal dolgozik. Ennek a kialakításnak a kockázatait aligha kell hangsúlyoznunk.
Tervekkel vagy amit akartok
A pályázat a szükséges munkálatokat kategóriákba sorolja. Megkülönböztet kötelező és választható tevékenységeket. Néhány általunk megkeresett kivitelező nem kis megrökönyödésére a „tervezés (köztes energetikai tervezés), engedélyezés” az önállóan nem támogatható, „választható tevékenység” oszlopba került. Vagyis elhagyható. Álláspontunk szerint egy hőszivattyús rendszer esetén felelőtlenség elhagyni a tervezést, pláne, hogy van mellé rendelve támogatási összeg – maximum 333 375 Ft. Érdemes kihasználni, főleg úgy, hogy részletes gépészeti kivitelezési tervekre egyáltalán nem jut támogatás a pályázatban, noha ennek szükségességét számos elrettentő példa bizonyítja. Beszéltünk ugyanakkor olyan kivitelezőkkel, akik szerint a gyakorlatban megszerzett tapasztalatuk miatt gépész kiviteli tervek nélkül is boldogulni fognak. Úgy legyen! Tervekkel azért biztosabbnak látszik a siker.
Konklúzió
Tisztában vagyunk vele, hogy a napelemes rendszerrel kombinált fűtéskorszerűsítési pályázat alapvetően hasznos, és komoly segítséget jelent azoknak, akik egy megfelelő alapról – például jól hőszigetelt ház, amúgy is meglévő felületfűtési rendszer – vágnak bele a beruházásba, vagy pedig amúgy is tervezték lakásuk teljes, a gépészetet is érintő felújítását. Nem a pályázati rendszer kritizálása tehát a célunk. Érzékeljük ugyanakkor, hogy a lakosság várakozása felfokozott, reményeik túlfűtöttek és távol állnak a realitásoktól. Fel kell hívnunk tehát a figyelmet a veszélyekre is. Tudjuk, hogy a hatalmas terjedelmű, több mint 60 oldalas kiíráson belül még számos olyan részletet találhatunk, amelyekről jó lenne szót ejteni, de e helyütt ezúttal csak ennyire volt módunk. Bízunk benne ugyanakkor, hogy ennyivel is elindíthatunk egy olyan párbeszédet, amely során kibomlanak a még nem ismert vagy nem kellőképpen mélyen tárgyalt részletek, egyéb vonatkozások is, amelyek a szakmai berkekből kikerülve a nagyközönség számára is láthatóvá, sőt érthetővé válnak.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 9990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így közel 25 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
