A cserépfűtésről szakmai szemmel – Egy újabb „csoda”
2013. november 21. | VGF | 1431 |
Az alábbi tartalom archív, 12 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Jó ideje bejárja az internetet az újabb „csodatalálmányról” szóló videó, a „cserépfűtés.” A felvételen egy brit férfi készít házi fűtést magának 4 darab teamécsessel meg két cseréppel, állítva, hogy ez nemcsak meleget csinál, de még olcsóbb is, mint mondjuk a gáz. A téma érdekes lett az országos közmédiának is, az index.hu videósai megismételték a kísérletet. Mi is utána jártunk a kérdésnek.
Az általunk megkérdezett szakemberek közül volt, aki már a kérdést is sértőnek vette, mondván, hogy ez alja bulvár és kamu, de akadt olyan is, aki ironikusan és frappánsan foglalt állást a „csodajelenségről”.
Mi van az eredeti felvételen?
A felvételen egy házilag is könnyen elkészíthető „fűtőberendezés” látható, ahol néhány mécses is elég ahhoz, hogy kifűtsük lakásunk helyiségeit a hagyományos megoldások helyett. Nagyobb lakásnál pedig az igen egyszerű elveket követő eljárás kiegészítheti a hagyományos fűtési rendszert, amivel sokat spórolhatunk, állítják a kiötlők. Az eredeti videó szerint a rendszer a mécsesekből származó hőt koncentrálja, amely így nem keveredik el a mennyezet felé áramolva a hidegebb levegővel. A szerkezet néhány mécses felhasználásával is órákig forró maradhat.
A készítők azt tapasztalták méréseiknél, hogy a belső kamra hőmérséklete elérheti akár a 260 Celsius fokot is, míg a külső hőmérséklet 70-85 fok körül mozoghat. Összességében tehát nem mondható, hogy egy bonyolult szerkezetről van szó. A hozzávalók: egy kisebb és nagyobb terrakotta virágcserép, 3 darab tégla, egy hosszabb csavar (négy alátéttel és két anyával), illetve néhány mécses. A megismételt videón még ennél is egyszerűbb eljárást alkalmaztak az újságírók: a kisebb és nagyobb cserép mellé csak a 4 mécsesre és egy sütőtálra volt szükség, amire a mécseket helyezték. Ez ajánlatos is, ha nem akarjuk, hogy bármi is kigyulladjon a lakásban vagy szobában.
Mi történt a megismételt videón?
Az index.hu elkészítette az eredeti kísérlet magyar verzióját az egyik szerkesztőségi szobában. Eredményeik a következőképp alakultak: a cserép belső hőmérséklete egy óra után kb. 60 fokos volt. A cserép mellett közvetlenül a hőmérséklet 18 fok körül alakult, tehát a kiinduláshoz képest 3-4 fokkal melegebb lett, de a videó készítői nem érezték melegebbnek a hőmérsékletet. Arra jutottak, hogy bár 13-14 fokról a „cserépkazán” mellett közvetlenül felszökött a hőmérséklet 18 fokra, de ez betudható a szobában lévő 3 dolgozó ember testhőjének is. Tehát meleg nem volt, viszont büdös igen, a szereplők szerint.
Máshogy melegít, nem sokat segít
Az egyik portál, mely szintén átvette a videót, lehetőséget adott a kommenteknek. Itt sok hozzászóló megjegyezte, hogy ez az egész ellentétes a fizika törvényeivel. A portál megkérdezett egy fizikához értő szakembert, aki szerint, ha „feltalálók” csak önmagában égetnék a gyertyákat, a lángja által keltett hő ugyanúgy felszállna a plafonhoz és elkeveredne a levegővel. Így a szoba valóban melegebbé válna, persze elég lassan. A szakember szerint a videón látható szerkezet átalakítja a hőenergiát, felmelegíti maga körül a levegőt és sugározza is, ugyanúgy, mint egy hősugárzó vagy egy cserépkályha. A cserép pedig konzerválja az energiát hosszú percekig, forró lesz és sugározza a hőt a gyertya kialvása után is, de ettől még nem lesz a szoba összhőmérséklete melegebb.
A nyilatkozó úgy látja, hogy ez nem más, mint fizikai törvény: egy zárt környezet energiája konstans, tehát a cserép nem ad le több energiát, mint a gyertya, csak átalakítja másmilyen energiává. Nem jobban melegíti fel a szobát, hanem máshogy.
Drága, büdös és nonszensz
A VGF által megkérdezett szakember, Fülöp László professzor, a Pécsit Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Karának oktatója a következőt nyilatkozta: „Ez a pici helyiség (majd)nem passzívház. Ha az lenne, egy gyertya is elég lenne. A mécseseken felül fűt még a számítógép is. Azóta kell a mécses, amióta TFT képernyőt használ a katódsugárcsöves helyett. A gyertyás ember maga is fűt, főleg, ha ketten vannak. A cserepek szerintem nem növelik meg a hatásfokot. Ha nincsenek, akkor biztosan jó az égéslevegő ellátás, az összes hő pedig mindenképpen a helyiségben marad.”
A professzor bemásolt nekünk egy mécses szórólapjáról származó adatsort, melyről kiderül, hogy egy 13 grammos, 22,5 forintos teamécses mécsesenergia ára: 37, 63 Ft/MJ. A földgáz ára: 3,13 Ft/MJ. Nyolcvan százalékos hatásfokkal pedig 3,91 Ft/MJ. Hasonló eredményre jutottak az indexesek is. Ők úgy számolták, hogy két gyertya 1MJ energiát 14 forintért állít elő, míg ugyanennyi energiát a földgáz 4 forint plusz ÁFA-ért szolgáltat. Tehát a mécses nem csak büdös és nem csinál meleget, de még háromszor drágább is.
Címkép: index.hu
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 9990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így közel 25 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
