Kéményseprési patthelyzet
2015. augusztus 12. | VGF&HKL online | 3775 |
Az alábbi tartalom archív, 10 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Úgy tűnik, semmiképpen nem veheti át 2016. január 1-től a kéményseprést a Katasztrófavédelem, így egyelőre minden marad a régiben. Hogyan boldogulnak a kéményseprő szakcégek, már akik eddig nem mentek tönkre, és mi lehet a hosszú távú megoldás?
Ismerjük az állami tervet: a fűtési idény kezdetétől, majd ezt módosítva, kitolva, 2016. január 1-jétől az eddig magán- vagy önkormányzati kéményseprő-ipari vállalkozások helyét a lakossági ellátás területén átveszi a Katasztrófavédelem. Szolgálta volna mindez az egységességet és a minőséget.
Ez a tervezet sok kérdést, tiltakozást vetett fel. Honnan és mennyiért lesz apparátusa és eszközparkja a Katasztrófavédelemnek a kéményseprésre? Mikorra lehet ezt felépíteni? Mennyi időt vesz igénybe az informatikai és bürokratikus átadás-átvétel a régi cégek és a Katvéd között? No és mi lesz az eddigi szolgáltatókkal, a kiképzett emberállományukkal, eszközeikkel, hosszú távú kölcsöneikkel és befektetéseikkel a szakmába? Ki fogja kártalanítani őket?
Ha a Kormány egyfajta szondázási szándékkal dobta fel a tervezetet, azért, hogy a véleményeket ilyen úton gyűjtse be, hát bizonyos tekintetben sikerrel járt, mert bebizonyosodott, hogy rengeteg akadály tornyosul a megvalósítás előtt. A kéményseprő szervezetek, mint a MOKÉSZ és az Ipartestület, hatalmas munkát végeztek, feltárva és kommunikálva a nehézségeket, és megalakult a Kéményseprők Országos Szakszervezete, amely szintén rendkívül aktív. Mindeközben a Katasztrófavédelem mintha már nem lelkesedne annyira a feladatért, mint azelőtt.
A hatalmas szakmai felzúdulás után kormányzati szinten annyi történt, hogy a tervezet általános vitája még március 18-án megtörtént, amikor is a további ügymenetet felfüggesztették és az őszi ülésszakra halasztották. Ez viszont annyit jelent, hogy január 1-jével biztosan nem veszi át a Katasztrófavédelem a szolgáltatást, hiszen a jelenlegi kéményseprő-ipari vállalkozások számára biztosított a 6 hónapos felmondási idő. Márpedig élni is fognak vele, hiszen ez a szakmájuk, az életük. Ha kibírták a rezsicsökkentést, akkor mindent kibírnak, és a végsőkig fognak harcolni.
Apropó, rezsicsökkentés. Hogyan tudnak még mindig működni a vállalkozások, amikor jó néhány csődbe ment az elmúlt másfél évben a vállalhatatlan ám mégis kötelezően vállalandó díjak miatt? Az önkormányzati cégeknek (Budapest, Miskolc stb.) ugye van ki a hóna alá nyúljon, de hogy tartják a fejüket a víz fölött a profitorientált magáncégek?
Nehezen, ügyesen. Az alapdíjakon nem változtathattak a rezsitörvény miatt, ám az új szolgáltatások (pl. összekötő elemek vizsgálata) díjait megszabhatták – ez okozott is meglepetést néhány ügyfélnél. Viszont mindez is csak arra elég, hogy eldöcögjön a szekér – fejlesztésre nem jut belőle, de szinten tartásra is alig, így pedig a nem túl távoli jövő szolgáltatási színvonala szenvedhet majd csorbát.
Mindeközben Fónagy János államtitkár olyasmit pendített meg bő három hete, hogy nem a Katasztrófavédelem, hanem 4-5 nagy cég látná elé a jövőben a kéményseprő-ipari szolgáltatást. Repkednek az ötletek!
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 9990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 22 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
