VGF szaklap

Hálózati veszteségek és üzemeltetési költségek csökkentési lehetőségei az ÉDV Zrt. regionális vízellátó rendszerében

| |  2578 | |

Hálózati veszteségek és üzemeltetési költségek csökkentési lehetőségei az ÉDV Zrt. regionális vízellátó rendszerében

Az Északdunántúli Vízmű Zrt. az Új Széchenyi Terv keretében a „Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása” című pályázaton több mint 314 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el. Az 576 millió forintot meghaladó összköltségvetésű beruházás a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap finanszírozásával került megvalósításra.

A felszín alatti – és a felszíni –, emberi fogyasztásra alkalmassá tehető vízkészletek folyamatosan csökkennek (általában elszennyeződnek), ezért gazdasági, környezetvédelmi igény, hogy ezen erőforrásokkal ésszerűen, hatékonyan gazdálkodjunk. Az Északdunántúli Vízmű Zrt., mint a régió meghatározó víziközmű szolgáltatója, elkötelezett híve a gazdaságos és környezetvédelmi célú fejlesztéseknek.

Az ÉDV Zrt. 2011-2012-ben saját forrásait felhasználva kezdett kutatási és fejlesztési munkálatokba, melynek keretei között több hálózat-szimulációs modell építésére alkalmas eszköz összehasonlítását végezte el. Ennek eredményeképpen az AQUIS rendszer került kiválasztásra, melyre alapozva Csatka községen belül a nyomásmenedzsment-rendszer egy 3 dimenziós térinformatikai fejlesztéshez és egy távleolvasási rendszerhez került illesztésre.

A mintaprojekt a vizsgálatok során bizonyította, hogy a rendszer alkalmas a veszteségek csökkentésére.

Korábbi kutatási eredményeire alapozva az Északdunántúli Vízmű Zrt. további lépésként a hálózati szimulációs modell pontosítására, bővítésére és fejlesztésére kötelezte el magát. Az Oroszlány-Kisbér regionális vízellátó hálózaton a rendelkezésre álló megfelelő minőségű térinformatikai adatok, valamint az üzem innovatív szelleme biztosítékot nyújtott egy sikeres intelligens, online nyomásmenedzsment-rendszer kifejlesztésére, ahol cél a szakág vezető technológiáinak együttes működésével egy integrált üzemirányítási, üzemfelügyeleti rendszer létrehozása volt.

A munka eredményeképpen egy egységes vezérlő intelligencia került kifejlesztésre – szoftver- és hardver megoldások együttes alkalmazásával – mely a piacon elérhető víziközmű szolgáltatás egyes részterületeinek problémáit megoldó rendszereket egységbe foglaltan tudja kezelni.

A projekt főbb célkitűzései:

  • kisebb vízhálózati nyomás tartása mellett villamos energia megtakarítás,
  • az érintett szakaszokon a csőhálózati meghibásodások számának csökkentése,
  • a rejtett hibák kiszűrésével a vízveszteség csökkentése, így az energiafelhasználás mérséklése,
  • vízbiztonság és vízminőség tekintetében célzott beavatkozási lehetőség, kizárások-, többletmunka elkerülése, szennyeződések pontos behatárolása.

A kutatás-fejlesztési tevékenység 2014 januárjától, 28 település bevonásával összesen 4 fázisban valósult meg.

Első ütemben távleolvasást lehetővé tévő lakossági vízmérők beszerzésére és beépítésére volt szükség, melyek a fogyasztói profilok napon belüli lefutási görbéjének felvételét biztosítják. A jelek továbbítását kompakt vagy különálló jeladók használatával sikerült megoldani, az adatok összegyűjtése és a szerver felé történő továbbítása a kiépítésre került koncentrátorok feladata.

A regionális vízhálózat kiemelt fontosságú pontjaihoz távműködtethető nyomásszabályozó és elzáró szerelvények beépítése történt meg, melyek a fejlesztők számára biztosították egyrészről a szimulációk elvégzéséhez az online adatok elérését, továbbá hozzájárultak ahhoz, hogy a nyomásmenedzsmenten keresztül a hálózati nyomást optimális szintre lehessen beállítani.

A projekt második fázisában a vízhálózat kezelő szoftverben megjelenő AQUIS modell kutatása, valamint a szimulációs adatigények felmérése és annak pontosítására irányuló kutató munkálatok kezdődtek meg, így:

  • a nyilvántartott térinformatikai, üzemfelügyeleti és a műszaki nyilvántartásokban szereplő adatok közötti összhang megteremtése érdekében adattisztítási feladatokat kellett elvégezni;

  • kialakításra került az üzemirányítási és a lakossági távmérők adatait fogadó szerver törzsadat-átadás és a mérési adatközlés koncepciója;
  • nagy hangsúlyt kapott a vízhálózat kezelő szoftver fejlesztésén belül az adattisztítás során létrehozandó szimulációs tevékenység, mely a létrejött modell esetében további adattisztítási-finomításokat tett szükségessé.

A kutatási projekt első felében egy valósághű vízhálózati modell létrehozása céljából elkezdődött a forrásoldali rendszerek adatainak összefésülése, az ellentmondások, adathiányok felszámolása. Az adattisztítás végül eljutott arra a szintre, hogy az AQUIS modell aktuális verziója már alkalmas volt a pontos szimulációk futtatására.

A harmadik fázis kutatási szakaszában az Aquis és az üzemirányítási rendszer közötti integrációt kellett megteremteni, melyhez kapcsolódóan szerver- és rendszerkomponensek telepítésére is szükség volt.

A fejlesztés során jelentős kihívást jelentett a vízügyi rendszerek és adatállományok közötti szinkronitás megteremtése és a működés követhetőségét biztosító monitorozó áttekintés funkcióinak létrehozása, melyet a térinformatikai és műszaki nyilvántartásokat tartalmazó rendszerek és az Aquis közötti interfész-, valamint a szinkronizációs és workflow modulok kifejlesztése oldott meg.

A kutatás-fejlesztési tevékenység utolsó szakasza a nyomásmenedzsment rendszer létrehozására és a tesztelt prototípus előállítására koncentrálódott.

  • Beállításra került az Aquis nyomáslengés-elemző és nyomásoptimalizáló funkció.

  • A nyomásmenedzsmenthez a projekt során beépített távvezérelt szelepek és a szivattyúk paraméterei alapján nyomászónák kerültek kialakításra.
  • A már valóság hű modellen nyomás-lengés elemzés valósult meg, ahol az egyes nyomás-zónákban az elvárt minimális és a kitűzött maximális nyomás érték közötti tartománytól való eltérések vizsgálata volt a cél.
  • A próbaüzemi, tesztelési időszakban a rendszer teljes validálására került sor.

A projekt eredmények széles körű terjesztése során

  • Az ÉDV Zrt. hozzájárul a hazai víziközmű szakember képzéshez offline szimulációk biztosításával a felsőoktatási intézmények számára.
  • A kifejlesztésre kerülő megoldások más felhasználóknál is alkalmazhatóak lesznek, amelyek az iparágban általánosan használt üzemirányítási, térképészeti, elszámolási rendszerek közötti kommunikációs felületeket biztosítják.
  • Az elkészült rendszer egy másik víziközmű rendszer esetén kisebb költséggel és lényegesen kisebb munkaidő ráfordítással adaptálható.

A cikk az ÉDV Zrt. támogatásával készült.

VízkezelésVíztisztítás