Szigorúbb energetikai követelmény a CSOK-osoknak
2016. március 8. | VGF&HKL online | 2247 |
Az alábbi tartalom archív, 10 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A CSOK-ot igénybe vevő, új lakások építését, vásárlását tervezők családoknak számítaniuk kell arra, hogy a lakásokra már szigorúbb épületenergetikai követelmények vonatkoznak.
Fontos és figyelembe veendő szempont, hogy már most úgy kell az új épületeket megtervezni, hogy ha 2018-ban kerülnek átadásra, akkor csak a költségoptimalizált szintet teljesítő épületek kaphatnak használatbavételei engedélyt. Új épület építése esetén ráadásul a költségoptimalizált szint okozta többletkiadás gyorsan, mintegy öt év alatt megtérül.
Az ide vonatkozó jogszabály kimondja: „Új épület létesítése során, amely energiamegtakarítási célú hazai vagy uniós pályázati forrás vagy a központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével valósul meg”, meg kell felelnie a költségoptimalizált követelményszintnek. A rendelet értelmezését – még ha annak megfogalmazása kétséget is hagyhatna – az általa végrehajtani célzott uniós jogszabály pontosítja. Az Energy Performance of Building Directives (EPBD) idevágó szakasza szerint a költségoptimalizált követelményszintet azokra az épületekre is alkalmazni kell, amelyek éppen nem energetikai, hanem egyéb állami, költségvetési támogatásban részesülnek. Az EPBD 10. cikke (6) bekezdése alapján ugyanis „Amikor ösztönzőket nyújtanak épületek felépítéséhez vagy jelentős felújításához, a tagállamok figyelembe veszik az energiahatékonyság költségoptimalizált szintjeit.”
Ha valaki ma benyújt egy építési engedélyt, akkor az 5 évig érvényes, az egyszerű bejelentés pedig 10 évig. Így ha az építkezés elhúzódik, már szembe kell nézni a 2021-es szabályozás új rendelkezéseivel, és közel nullás energiaszintű házat kell tervezni, különben nem fog használatba vételi engedélyt kapni. Mit fog ez a követelmény az épületekre vonatkozóan jelenteni a gyakorlatban? A jogszabály azt mondja, hogy a közel nulla energiaszintű követelmény lakóépületekre 100 kWh/m2 év fajlagos primer energiafelhasználás alatt teljesül, valamint 25 százalék megújuló energiaforrásokból kell, hogy származzon.
Ahhoz, hogy valaki közel nulla követelménynek megfeleljen, nem elég a 100 kWh/m2 év primerenergia-felhasználást teljesíteni, hanem szükség van arra, hogy ezt az energiát 25 százalékban megújulókból fedezze. Két probléma is felvetődik ezzel kapcsolatban. Ha a 25 százalék nem teljesül, lehet az épület akár majdnem nullenergiás passzívház, akkor is csak CC kategóriát fog kapni az új szabályozás szerint az energetikai tanúsítványban. Ezzel szemben, ha egy másik épület összesített energiajellemzője csak 99, de felhasznál 25 százalék megújulót, már BB kategóriát fog kapni.
Az első épület nyilvánvalóan jobb. Ez az anomália okozhat a későbbiekben feszültségeket, melyet a szakemberek jeleztek is az illetékes minisztérium felé. Alapvető hiba volt – a legtöbb uniós ország gyakorlatától eltérően – direkt módon előírni a megújulós részarány minimumértékét.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 13 990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így közel 26 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
