VGF szaklap

Viták az Északi Áramlat-2 körül

| |  575 | |

Viták az Északi Áramlat-2 körül

Sigmar Gabriel német külügyminiszter védelmébe vette az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat-2 földgázgázvezeték megépítését az 53. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián.

„A földgázpiac liberalizációjának visszafordítására irányulnak azok a támadások, amelyek ellenzik az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat-2 földgázgázvezeték megépítését” – mondta a szociáldemokrata (SPD) politikus a vitatott beruházással kapcsolatban. Hozzátette: „A politika nem szólhat bele abba, hogy a vállalkozások melyik szolgáltatótól vásárolnak földgázt. A földgázvezeték-hálózat fejlesztésével el kell érni, hogy pótolható legyen a kieső gázmennyiség, ha valamelyik vezetéken leáll a szállítás.”

Az Északi Áramlat-2 projekt lényege, hogy két új – a már meglévő vezetékpárral azonos –, évi 55 milliárd köbméter szállítási kapacitású vezetékkel bővítik a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlatot, amelynek kiindulási pontja az oroszországi Viborg, és a németországi Greifswaldig tart. Az új vezetékpár kiépítésével Oroszország kiiktatná Ukrajnát mint tranzitországot, és egyetlen útvonalra terelné át az Európának szánt orosz gázszállítmányok 80 százalékát, egyúttal domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését 40 százalékról több mint 60 százalékra emelné. A beruházásban az orosz Gazprom, a holland-brit Shell, a német E.ON és a BASF/Wintershall, az osztrák OMV és a francia Engie (korábbi nevén a GDF Suez) vesz részt.

Az Északi Áramlat-2 megépítésének tervét az EU-ban kifogásolja a három balti ország és a visegrádi négyek országcsoport (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia), álláspontjuk szerint kérdéses, hogy összhangban van-e az uniós szabályokkal.

(MTI)

EurópaFöldgáz