VGF szaklap

Égéshő vagy fűtőérték?

| | szóljon hozzá!

Égéshő vagy fűtőérték?

Az ErP rendelet egyik folyománya, hogy jó ideje már nem lehetnének 100% fölötti hatásfokok a kazánok esetében, mivel az alsó helyett immár felső fűtőértékkel kellene számolni. Ám a kazángyártók legalább harmada még mindig a régi metódust alkalmazza, versenyhátrányba hozva a szabálykövető gyártókat. A VGF felhívja a kazángyártókat, hogy alkalmazzák az új szabályokat, mert csak így lehet a szakma iránti bizalmat fenntartani a fogyasztóknál!

Eddig a kalorikus gépeknél, ahol valamilyen tüzelőanyag elégetésével, azaz kémiai úton előállított hőenergiáról beszéltünk, az alkalmazott tüzelőanyag fűtőértékét vagy más néven alsó fűtőértékét (Ha) vettük bázisnak. Erre a bázisra számítottuk a bevitt és a hasznos energia hányadosaként értelmezett hatásfokot is. Az energiahatékonysági rendeletek létrehozatalakor a Bizottság úgy döntött, hogy tisztán kémiai úton előállított hőenergia esetén – ilyen a kondenzációs hőtermelő berendezés is – a számított hatásfok értéke nem lehet magasabb, mint 100%. A 100% feletti hatásfokértékek csak olyan hőtermelő berendezések esetén értelmezhetők, ahol a hasznosítható hőenergia valamilyen regeneratív energiahányadot is tartalmaz, mint például a hőszivattyúknál. Ebből következik, hogy a hatásfokszámítás új alapja az égéshő vagy más néven felső fűtőérték (Hf) lett.

Égéshő (vagy felső fűtőérték)

Az a hőmennyiség, amely normál állapotú gáz egységnyi mennyiségének levegő (vagy oxigén) jelenlétében történő tökéletes elégésekor felszabadul, ha az égéstermékek a kiindulási hőmérsékletre hűlnek le, és a keletkezett H2O cseppfolyós állapotban van jelen. Jelölés: Hs (s: superior – felső).

Fűtőérték (vagy alsó fűtőérték)

Az a hőmennyiség, amely normál állapotú gáz egységnyi mennyiségének levegő (vagy oxigén) jelenlétében történő tökéletes elégésekor felszabadul, ha az égéstermékek a kiindulási hőmérsékletre hűlnek le, és a keletkezett H2O gőz állapotban van jelen. Jelölés: Hi (i: inferior – alsó).

Ennek értelmében a fűtőérték a képződött vízgőz párolgáshőjével kisebb az égéshőnél (forrás: BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék).

Az égéshő és fűtőérték eltérő meghatározásából adódtak korábban a kondenzációs kazánok látszólag 100%-nál nagyobb hatásfokértékei.

A földgáz égéshője 43 000 kJ/kg, fűtőértéke pedig 39 500 kJ/kg. 2016. szeptember 26-át megelőzően a hatásfokszámításnál a referenciaérték a fűtőérték volt, így egy veszteség nélküli gázkazán esetén a betáplált energia 39 500 kJ/kg, a hasznosított energia 39 500 kJ/kg. Ebből fakadóan a hatásfok 100% lenne.

A kondenzációs kazán esetén azonban az égéstermék vízgőztartalmát kondenzáltatjuk (cseppfolyós halmazállapotra hozzuk), és az így felszabaduló hőt is hasznosítjuk, így a betáplált energia 39 500 kJ/kg, a hasznosított energia 43 000 kJ/kg. Az elméleti hatásfok ezért korábban 108,86% lett.

Energia hatékonyságErP



A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.